Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

26 A Szegedi Napló 1878. augusztus 1-jei száma jelentette be az író érkezését: „Mikszáth Kálmán úr lapunk belmunkatársa, kit eddig betegsége gátolt meg lejövetelében, ma érkezett városunkba, hogy lapunknál állását elfoglalja. Mint a fővárosi írói körök egyik legkiválóbb tagját örömmel üdvözöljük őt az Alföld legnagyobb városában, irodalmi működésének újabb színhelyén.” N. n., „Újdonságok”, Szegedi Napló, 1878. aug. 1. [3.] – Mikszáth Az első nap című rövid írásban köszöntötte a várost: „Először vagyok az Alföldön […] és látom Szeged városát virulón megszépítve a fölötte szállongó füstszalagokkal, mik a gyárak kéményeiből jönnek, látom gazdagon kicifrázva az ipar és kereskedelem nemesi címereivel a boltcégek tábláival… Miről álmodhatnék egyébről az első napon, mint hogy Szeged, az én új otthonom, azon az úton van, mely a vagyonosodás- és jóléthez vezet. S a jólét csak az egyszersmind európai civilizáció magaslatán álló, művelt városokat veszi ölébe. Hiszem, hogy az én első álmom igaz. S hiszem, hogy amint én teljesen otthon érzem magam itt az első perctől kezdve, engem sem tekintenek itt idegennek. Mert hát nem úgy erővel lettem ide annektálva: a saját vágyam, és a rokonszenv hazám ez egyik legnagyobb városa iránt, hozott ide. S a rokonszenv, ha nem is talál mindig nyitott ajtót, legalább mindég megérdemelné, hogy találjon.” Mikszáth Kálmán, „Az első nap”, Szegedi Napló, 1878. aug. 3.; Kötetben: Mikszáth Kálmán, „Az első nap”, in Mikszáth Kámán, Cikkek és karcolatok V (1878), szerk. Nacsády József, Mikszáth Kálmán összes művei 55, 120 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1966), 120.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero