Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

29 1869-től 1880-ig – a kritikai kiadás műfaji besorolását és kötetbeosztását alapul véve 8 és fél kötetet tesznek ki a „cikkek és karcolatok”, 1861-től 4 és fél kötetet az „elbeszélések”, 1871–1877, az 1871 és 1883 közötti időszakból másfél kötetet a „nagyobb elbeszélések és regények”. A kritikai kiadás (MKÖM) 86 kötete valójában nem 86 kötetet fed, ugyanis az 1960-as években a sajtó alá rendezők elkészítették ugyan a sorozat teljes körű kötetbeosztását, de végül az elbeszélések közlését megszakították 1893-nál, és kihagytak a további elbeszélések közlésére 9 kötetnyi helyet a sorozatból. Folytatták a munkát a Cikkek és karcolatok kötetekkel, melynek első darabja az 51. kötetként jelent meg, de ezek kiadása is megszakadt 1896 decemberével. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a Mikszáth-elbeszélések és a Mikszáth-publicisztika anyaga sincs még teljes egészében összegyűjtve és kiadva. Erről ld. Hajdu Péter, Tudás és elbeszélés: A Mikszáth-kispróza rejtelmei, Irodalomtörténeti füzetek (Budapest: Argumentum Kiadó, 2010), 7. A 2000-es években a sorozatszerkesztőknek, Fábri Annának és Szegedy-Maszák Mihálynak és leginkább a köteteket sajtó alá rendező Hajdu Péternek köszönhetően elkészült a kimaradt elbeszéléskötetekből a 39–42. kötet, így ma Mikszáth elbeszéléseit 1897-ig olvashatjuk papíralapú kiadásban. A kézirathagyaték is igen gazdag. Amellett, hogy időnként még bukkannak elő újabb, elsősorban levelezésanyagok, érdemes lesz a jövőben a kézirattári, levéltári forrásokat is újraellenőrizni, hiszen időközben is kerülhettek be újabb hagyatéki anyagok, illetve én is találtam olyan – főleg publicisztikai és a Mikszáth-jubileumi ünnepségekre, valamint a Mikszáth-szerződésekre és -hagyatékra vonatkozó – forrásokat az OSZK-ban, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattában, amelyeket a kritikai kiadások nem, vagy nem teljesen dolgoztak be a megjelent kötetekbe.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero