Csapó János: Az okos turizmus rendszere és működése
›
5. A magyarországi desztinációk okos turisztikai érettsége
›
5.3. Az okos turisztikai ökoszisztéma-érettség kutatásának további eredményei Magyarországon – egy klaszteranalízis tanulságai
›
5.3.1. Módszertan

5.3.1. Módszertan

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 5.1. fejezetben már bemutatott általános módszertani háttér mellett jelen kutatásban a European Capital and Green Pioneer of Smart Tourism (https://smart-tourism-capital.ec.europa.eu/index_en) (lásd: 9.2. melléklet) által meghatározott kérdőív tematikáját vettük alapul, amely négy fő dimenziót fed le:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. fenntarthatóság,
  2. digitalizáció,
  3. kulturális örökség és kreativitás,
  4. akadálymentesség/hozzáférhetőség.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E négy pillért a kutatás önálló mérési dimenzióként kezelte. Mivel sem nemzeti, sem nemzetközi szinten nem állt rendelkezésre validált mérőeszköz a desztinációs szintű okos turisztikai érettség értékelésére, a kutatócsoport saját eszközkészletet dolgozott ki a szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok alapján. Az így kialakított 21 tételes kérdéssor a négy dimenzió mentén értékelte a desztinációk fejlettségét, különös tekintettel a digitalizációra, a fenntarthatóságra, a kulturális és kreatív értékek kezelésére, valamint a hozzáférhetőség javítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók ötfokozatú Likert-skálán jelölték meg, milyen mértékben jellemző az adott állítás az általuk képviselt desztinációra (1 = egyáltalán nem jellemző, 5 = teljes mértékben jellemző). Ez a megoldás lehetővé tette, hogy a különböző fejlettségi szinteket árnyalt módon értékeljük, és ez összehasonlítható statisztikai alapot biztosított a későbbi elemzésekhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejezetben először az elsődleges eredményeket mutatjuk be, majd rátérünk a faktorelemzés eredményeire. Ez utóbbival kapcsolatban az adatgyűjtést követően elvégeztük az adatbázis előkészítését és tisztítását, majd megkezdtük a statisztikai elemzéseket. Első lépésként faktorelemzést hajtottunk végre annak érdekében, hogy feltárjuk az itemek mögött meghúzódó szerkezeti összefüggéseket, és ellenőrizzük, hogy az előzetesen meghatározott dimenziók empirikusan is alátámaszthatók-e. A vizsgálathoz főkomponens-elemzést (PCA) alkalmaztunk varimax rotációval, a faktorok számát négyben rögzítve. Az itemek faktorterheléseinek részletes vizsgálata után kizártuk azokat, amelyek gyenge vagy keresztterhelt struktúrát mutattak. A végleges modell 15 tételt tartalmazott, amelyek tiszta és jól értelmezhető faktorstruktúrát eredményeztek – ez képezte az empirikus elemzés további alapját (13. táblázat).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az így kialakított módszertan lehetővé tette a magyarországi desztinációk okos turisztikai érettségének komplex értékelését, valamint az egyes dimenziók közötti összefüggések feltárását. A kutatás eredményei nemcsak a hazai turizmus fejlesztési stratégiáihoz szolgáltatnak empirikus alapot, hanem hozzájárulnak az okos turizmus nemzetközi összehasonlító kutatásaihoz is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13. táblázat. A vizsgált négy dimenzió faktortöltései
Állítás
Tényező
Hozzáférhetőség
Digitalizálás
Fenntarthatóság
Kulturális örökség és kreativitás
Az utóbbi években javult a hozzáférhető turizmus helyzete településünkön/a helyszínen.
0,852
0,185
0,223
0,087
A helyi turisztikai menedzsment számára fontos kérdés az akadálymentes turizmus figyelembevétele.
0,827
0,268
0,110
0,225
Településünkön/helyszínünkön az esélyegyenlőség biztosítása a turizmusfejlesztés során kulcsfontosságú szempont.
0,814
0,107
0,138
0,231
A helyi turisztikai szolgáltatók felkészültek a fogyatékkal élők befogadására.
0,786
0,137
0,175
0,139
Településünkön/helyszínünkön az akadálymentes turizmus helyzete jobb, mint az országos átlag.
0,698
0,085
0,370
0,199
Településünk/helyszínünk digitálisan elérhető (weboldalon vagy alkalmazáson keresztül), rendszeresen frissül, és átfogó tájékoztatást nyújt a közlekedési lehetőségekről, a turisztikai látványosságokról és a szolgáltatásokról (szállás, vendéglátás).
0,139
0,876
–0,007
0,005
Rendszeresen elemezzük weboldalunk és/vagy webes alkalmazásunk statisztikáit, és felhasználjuk azokat a döntéshozatal során.
0,136
0,876
0,162
0,083
Rendszeresen elemezzük a látogatóink forgalmára vonatkozó, hivatalosan elérhető digitális statisztikai adatokat, és ezeket a felismeréseket felhasználjuk a döntéshozatal során.
0,147
0,809
0,282
0,140
A turisztikai attrakciók fejlesztése során kihasználjuk a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket.
0,219
0,636
0,303
0,239
A turizmusfejlesztés során rendszeresen konzultálunk a helyi lakossággal, és bevonjuk őket a folyamatba.
0,095
0,139
0,765
0,204
A szén-dioxid-semleges turizmus kérdése már felkerült a napirendünkre.
0,245
0,132
0,741
0,278
A turizmusból származó bevételek egy részét visszaforgatjuk településünk/helyszínünk átfogó fejlesztésébe.
0,376
0,249
0,652
–0,085
A turizmusfejlesztés során figyelembe vesszük a fenntarthatósági szempontokat.
0,351
0,388
0,502
0,210
Önkormányzatunk/helyszínünk a kreatív iparágakat a turisztikai élmény fokozása és az életminőség javítása érdekében használja fel.
0,255
0,120
0,226
0,855
Vannak olyan kezdeményezések településünkön/helyszínünkön, amelyek a kreatív turizmushoz kapcsolódnak.
0,283
0,168
0,170
0,843
Forrás: Saját kutatási eredmények
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feltáró faktorelemzést követően a kapott négy faktor belső konzisztenciáját a Cronbach-alfa-mutató segítségével vizsgáltuk. Az eredmények minden dimenzió esetében meghaladták a pszichometriai mérésekben elfogadott 0,70-es minimumértéket, ami a skálák megbízhatóságát és belső összhangját igazolja. A dimenziókhoz tartozó Cronbach-alfa-értékek a következők voltak: Hozzáférhetőség (Cα = 0,909), Digitalizáció (Cα = 0,870), Fenntarthatóság (Cα = 0,782), valamint Kulturális örökség és kreativitás (Cα = 0,861). Ezen értékek arra utalnak, hogy a négy, az okos turizmus pilléreit reprezentáló mérési dimenzió megfelelően megbízható és konzisztens, így alkalmas a desztinációk okos turisztikai jellemzőinek vizsgálatára és összehasonlítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A faktorstruktúra megbízhatóságának megerősítését követően a következő elemzési lépésként klaszterelemzést végeztünk. Ennek célja az volt, hogy a vizsgált turisztikai desztinációkat olyan homogén csoportokba soroljuk, amelyek belső tulajdonságaik alapján hasonlóak, ugyanakkor jól elkülönülnek más klaszterektől. A klaszterezés révén lehetővé vált az egyes desztinációtípusok fejlettségi mintázatainak azonosítása, illetve az okos turisztikai érettség különböző szintjeinek leírása (61. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klaszterelemzést kétlépcsős megközelítéssel végeztük el:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Hierarchikus klaszterelemzés: Első lépésként hierarchikus klaszterezést alkalmaztunk, hogy meghatározzuk az optimális klaszterszámot. Az agglomerációs ütemezés eredményei alapján az inflektációs pontok elemzése egyértelműen négy csoport létrehozását indokolta, mivel ezen a ponton történt a legmarkánsabb ugrás a klaszterek közötti távolságban (61. ábra). Ez a négy klaszter biztosította a legjobb egyensúlyt az adattömörítés és a megkülönböztethetőség között.
  2. K-means klaszterelemzés: A hierarchikus elemzés eredményeire építve K-means klaszterezést hajtottunk végre, amely a már előzetesen meghatározott négy klasztert véglegesítette. A K-means eljárás célja az volt, hogy minimalizálja a klasztereken belüli varianciát és maximalizálja a klaszterek közötti különbségeket. Ennek eredményeként létrejött a végleges klaszterszerkezet, amely jól tükrözi a magyarországi turisztikai desztinációk digitális, fenntarthatósági, kulturális és hozzáférhetőségi dimenziók mentén megfigyelhető különbségeit.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A létrejött klaszterek azonosítása lehetőséget biztosít arra, hogy térségi szinten is értékeljük az okos turizmus érettségét, feltárva az erősségeket, gyengeségeket, valamint a fejlesztési potenciálokat.
 
61. ábra. A hierarchikus klaszterezés együtthatóinak agglomerációs ütemezése
Forrás: Saját kutatási eredmények
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatok előkészítéséhez és a statisztikai elemzések (faktor- és klaszterelemzések, megbízhatósági tesztek) elvégzéséhez az IBM SPSS Statistics 28 szoftvert használtuk. A táblázatok és ábrák elkészítéséhez, valamint a részletes adatok megjelenítéséhez Microsoft 365 Excel programot használtunk.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave