Csapó János: Az okos turizmus rendszere és működése
›
5. A magyarországi desztinációk okos turisztikai érettsége
›
5.3. Az okos turisztikai ökoszisztéma-érettség kutatásának további eredményei Magyarországon – egy klaszteranalízis tanulságai
›
5.3.2. Elsődleges eredmények
›
5.3.2.2. A SmartTourismCapital.eu szempontjai alapján készített kérdések és eredmények – fenntarthatóság

5.3.2.2. A SmartTourismCapital.eu szempontjai alapján készített kérdések és eredmények – fenntarthatóság

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 64. ábra eredményei alapján megállapítható, hogy a fenntartható turizmusfejlesztés stratégiai kezelése a vizsgált települések és desztinációk körében jelenleg nem tekinthető általánosan megalapozottnak és önállóan strukturáltnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb csoportja, 43%, egyáltalán nem rendelkezik a turizmus fenntartható fejlesztésére vonatkozó elfogadott stratégiával. Ez arra utal, hogy a fenntarthatóság kérdése sok esetben még nem vált a tudatos, hosszú távú turizmusirányítás szerves részévé, annak ellenére, hogy a fenntartható működés a nemzetközi és hazai szakpolitikai diskurzusban is kiemelt prioritásként jelenik meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a válaszadók 57%-a jelezte, hogy valamilyen formában megjelennek a fenntarthatósági szempontok a stratégiai dokumentumokban, azonban ezek többsége nem önálló stratégiaként létezik. A leggyakoribb megoldás, hogy a fenntartható turizmus kérdésköre a településfejlesztési stratégia részeként jelenik meg (37%), ami arra utal, hogy a fenntarthatóságot elsősorban tágabb területfejlesztési kontextusban értelmezik. Ennél kisebb arányban, 16%-nál, a fenntarthatósági elemek a turizmusfejlesztési stratégia részeként kerülnek kezelésre, ami már közvetlenebb kapcsolatot jelez a turisztikai tervezéssel, de továbbra sem biztosít önálló fókuszt.
 
64. ábra. Fenntartható turizmusfejlesztési stratégia (n = 100) „A turizmus fenntartható fejlesztésére rendelkezik a település/desztináció elfogadott stratégiával?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legfejlettebb megközelítés mindössze 4%-ban fordul elő: ezekben az esetekben a település vagy desztináció külön, dedikált fenntartható turizmusfejlesztési stratégiával rendelkezik. Ez az alacsony arány azt jelzi, hogy az önálló célrendszerrel, indikátorokkal és felelősségi struktúrával rendelkező fenntarthatósági tervezés még kivételnek számít.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében a 64. ábra azt mutatja, hogy a fenntartható turizmusfejlesztés jelenleg inkább implicit módon, más stratégiákba ágyazva jelenik meg, mintsem önálló, jól körülhatárolt szakpolitikai területként. Ez a megközelítés növeli annak kockázatát, hogy a fenntarthatósági célok háttérbe szorulnak, nehezebben mérhetők és kevésbé számonkérhetők. A jövőben ezért indokolt lenne a fenntartható turizmus önállóbb stratégiai kezelésének erősítése, különösen a célok, indikátorok és végrehajtási mechanizmusok egyértelmű meghatározásán keresztül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 65. ábra eredményei alapján részletes képet kapunk arról, hogy a vizsgált települések és desztinációk mennyire érzik magukra jellemzőnek a fenntarthatósághoz kapcsolódó gyakorlatokat és törekvéseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntarthatósági dimenziók közül a legerősebben beágyazott gyakorlat a helyi turisztikai szolgáltatókkal való együttműködés. A válaszadók 74%-a 4-es vagy 5-ös értéket adott erre az állításra, és közel minden második megkérdezett (48%) teljes mértékben jellemzőnek tartja ezt a működési formát. Ez arra utal, hogy az együttműködés a szolgáltatói oldalon már széles körben elfogadott, és működő elemnek tekinthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén viszonylag erős a turisztikai szezonalitás csökkentésére irányuló törekvés, ahol a válaszadók 66%-a adott 4-es vagy 5-ös értéket. Ez azt jelzi, hogy a szezonalitás problémája tudatosan jelen van a döntéshozók gondolkodásában, még ha a gyakorlati megvalósítás mértéke településenként eltérő is lehet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmusból származó bevételek visszaforgatása a település vagy desztináció komplex fejlesztésébe, valamint a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele a turizmusfejlesztés során már inkább közepes beágyazottságot mutat. Előbbi esetében a válaszadók 56%-a, utóbbi esetében 55%-a adott 4-es vagy 5-ös értéket, ugyanakkor mindkét területen jelentős a középértékek (3-as) aránya is. Ez arra utal, hogy ezek a gyakorlatok sok helyen jelen vannak, de nem feltétlenül rendszerszerűen vagy következetesen.
 
65. ábra. Fenntarthatósági állításokkal való egyetértés mértéke (n = 100) „A következőkben kérjük gondoljon a saját településének/desztinációjának helyzetére a fenntarthatóság szempontjából. Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Véleményét ötfokozatú skálán jelezze, ahol az 1 azt jelenti, hogy egyáltalán nem jellemző a településünkre/desztinációnkra, míg az 5 azt, hogy teljes mértékben jellemző a településünkre/desztinációnkra!”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyi vállalkozói és civil fenntarthatósági kezdeményezések jelenléte már erősen megosztó képet mutat. Míg a válaszadók 37%-a szerint ez a terület inkább vagy teljes mértékben jellemző, addig az alacsony értékek (1-es és 2-es) aránya összesen 36%, ami jelentős területi különbségekre és egyenlőtlen ökoszisztéma-fejlettségre utal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kifejezetten gyenge területnek bizonyul a lakosság rendszeres bevonása a turizmusfejlesztési folyamatokba. Ebben az esetben mindössze 28% adott 4-es vagy 5-ös értéket, miközben a leggyakoribb válasz a 3-as volt (38%). Ez azt jelzi, hogy a lakossági részvétel sok helyen inkább eseti vagy formális, mintsem aktív és intézményesült gyakorlat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A karbonsemleges turizmus napirendre tűzése a legkevésbé jellemző elem a vizsgált állítások közül. Csupán 18% adott 4-es vagy 5-ös értéket, míg a válaszadók többsége (58%) egyáltalán nem vagy csak alig tartja ezt jellemzőnek. Ez arra utal, hogy a karbonsemlegesség kérdése jelenleg még a legtöbb desztinációban a kezdeti tudatosítás szakaszában van, és nem épült be érdemben a turizmusfejlesztési gyakorlatba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében a 65. ábra azt mutatja, hogy a fenntarthatóság partnerségi és operatív elemei – különösen a szolgáltatókkal való együttműködés és a szezonalitás mérséklése – viszonylag erősek. Ezzel szemben a rendszerszintű, hosszú távú és társadalmi fókuszú elemek, mint a lakossági bevonás és a karbonsemlegesség, még jelentős fejlesztési potenciált hordoznak, és a jövőben tudatosabb stratégiai megközelítést igényelnének.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave