2.4. Tudományos és gyakorlati következtetések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. fejezet átfogó elemzésének eredményei bemutatják, hogy a technológiai fejlődés milyen jelentős hatással van az utazási és turisztikai ágazatra. Jelen alfejezet a munka során szintetizált gondolatokat vizsgálja, és a korábbi kutatásokkal való szembeállítás és összehasonlítás révén mérlegeli azok tágabb értelemben vett következményeit. Bár a csúcstechnológiák, például a mesterséges intelligencia, a tárgyak internete, az AR, a VR és a mobilalkalmazások integrálása a turizmusba mára már nem meglepő, az elemzésből kiderül, hogy ezeket a technológiákat egyre inkább innovatív módon hasznosítják. Emellett az elfogadás gyors üteme – különösen a kisebb turisztikai piacokon –, valamint az adatvédelemmel és a rendszerek átjárhatóságával kapcsolatos kihívások rávilágítanak e tendencia összetettségére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a technológiák a turisztikai élményt azáltal fokozzák, hogy személyre szabott, magával ragadó és interaktív találkozásokat biztosítanak, ami Xiang és Fesenmaier (2017) megállapításaihoz igazodik. A szerzők értékelése azonban túlmutat a konkrét technológiai megvalósításokon, és kiemeli, hogy ezek a technológiák hogyan konvergálnak átfogó intelligens turisztikai ökoszisztémákká. Az intelligens turisztikai ökoszisztémák az érdekeltek – köztük a turisták, a szolgáltatók, a politikai döntéshozók és a technológiafejlesztők – összekapcsolt hálózataira utalnak, amelyek a fejlett technológiákat (például a tárgyak internete, a nagy méretű adatok és a mesterséges intelligencia) a turisztikai élmények fokozására, az erőforrás-gazdálkodás javítására és a fenntarthatóság előmozdítására használják. Ezek az ökoszisztémák az adatok és szolgáltatások dinamikus cseréjén és persze feldolgozásán keresztül működnek, és ezáltal egy érzékenyebb és alkalmazkodóbb turisztikai környezetet hoznak létre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás az intelligens turisztikai ökoszisztémák számos kulcsfontosságú jellemzőjét azonosította, többek között azt, hogy az adatvezérelt elemzések megkönnyítik a valós idejű döntéshozatalt, a mesterséges intelligencia és a mobiltechnológiák révén elősegítik a látogatók személyre szabott élményeit, és a környezeti hatások nyomon követésével támogatják a fenntartható turisztikai gyakorlatokat. Ezen ökoszisztémák sikere továbbá nagymértékben függ az érdekelt felek közötti hatékony együttműködéstől és a szilárd technológiai infrastruktúra integrációjától. Az intelligens turisztikai ökoszisztémákban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásának azonban továbbra is jelentős akadályai az olyan kihívások, mint az adatvédelemmel kapcsolatos aggályok és a technológiához való egyenlőtlen hozzáférés bizonyos régiókban. Ez a konvergencia összhangban van Gretzel et al. (2015) okos turizmusra vonatkozó meghatározásával, amely a desztinációmenedzsment és a látogatói interakciók holisztikus megközelítését jelenti, kiemelve a technológiailag megerősített élményekről a teljesen integrált intelligens turisztikai környezetekre való áttérést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elméleti szempontból ez az áttekintés a meglévő szakirodalom szintetizálásával járul hozzá egy olyan koncepcionális keretrendszer kidolgozásához, amely felvázolja az új technológiák integrációját a turizmusban. Ez a keret olyan kulcsfontosságú pilléreket határoz meg – mint a technológiához való méltányos hozzáférés, a fenntartható gyakorlatok előmozdítása és az adatbiztonság védelme –, amelyek kritikus fontosságúak az okos turizmus jövőbeli fejlődése szempontjából. Ezeknek az egymással összefüggő elemeknek a kiemelésével az áttekintés előmozdítja a technológiának a turizmus átalakításában betöltött szerepéről szóló elméleti vitákat, és alapot nyújt az e dinamikával kapcsolatos jövőbeli empirikus kutatásokhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos turizmussal kapcsolatos kutatások átfogó áttekintése számos jelentős elméleti következménnyel jár, amelyek kiterjesztik a jelenlegi ismereteket, és új területeket nyitnak meg az elméleti és gyakorlati kutatás számára a turizmus, a technológia és a fenntarthatóság metszéspontjában:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. A technológiai átvétel és diffúzió elméleteinek fejlődése a turizmusban: Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI), a tárgyak internete (IoT) és a virtuális valóság (VR) integrálása az intelligens turisztikai ökoszisztémákba új betekintést nyújt az innovációk elfogadásába és elterjedésébe a turisztikai ágazatban. Ez az áttekintés azt sugallja, hogy a turizmusban a technológia átvételének sebessége és mértéke megkérdőjelezi az innováció elterjedésének hagyományos modelljeit, például Rogers innovációs diffúzióelméletét (Rogers, 1962). A turisztikai ágazat gyors technológiai fejlődése, amelyet többek közt a versenyképességet is alátámasztó megkülönböztetés és a jobb ügyfélélmény iránti igény vezérel, egy módosított diffúziós folyamatot sugall, ahol a személyre szabott, adatvezérelt szolgáltatások iránti igény felgyorsítja a technológia átvételét. Ez szükségessé teszi a meglévő modellek kiterjesztését a turizmust jellemző tényezőkre, mint amilyen például a globális összekapcsolhatóság, a dinamikus látogatói preferenciák és az érdekelt felek közötti együttműködés szerepe az átvételi minták befolyásolásában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. Hozzájárulás az érdekelt felek elméletéhez (stakeholder theory) az intelligens turisztikai ökoszisztémákban: Az áttekintés eredményei rávilágítanak a több érdekelt fél (példlául turisták, szolgáltatók, politikai döntéshozók és technológiai fejlesztők) közötti együttműködés kritikus szerepére az intelligens turisztikai ökoszisztémák kialakításában. A hagyományos érdekelt felek elméletei, amelyek a vállalkozások és az érdekelt felek közötti kétoldalú kapcsolatokat hangsúlyozzák, nem feltétlenül ragadják meg teljes mértékben ezen ökoszisztémák összetettségét (Freeman, 1984). A Freeman-féle (1984) stakeholderelmélet szerint az értékteremtés nem kizárólag az egyes szervezetek belső működésének eredménye, hanem a különböző érdekelt felek – például jelen esetben turisták, szolgáltatók, döntéshozók és technológiai partnerek – közötti kölcsönhatások hálózatában jön létre. Az okos turizmus-ökoszisztémákban e kapcsolatok (Jamal & Getz, 1995) technológia által közvetített formái újraértelmezik az együttműködés és a felelősség fogalmát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az áttekintés azt sugallja tehát, hogy az érdekeltek elméletét tovább kell fejleszteni, hogy figyelembe lehessen venni a többszintű, technológia által közvetített kölcsönhatásokat a turizmusban. Az adatmegosztó platformok és a mesterséges intelligencia által vezérelt szolgáltatások szerepe például újradefiniálja az érdekelt felek szerepét és kapcsolatait, különösen az erőforrások elosztása, a döntéshozatal és az ügyfelek bevonása tekintetében. Mindez az érdekelt felek együttműködésének dinamikusabb, összekapcsolt modelljének kialakulására utal, ami egyedülálló az intelligens turizmusban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. A fenntarthatóság és a technológiai innováció elméleti integrációja: A szakirodalom tematikus áttekintése azt mutatja, hogy a fenntarthatósági és technológiai diskurzusok a turizmusban fokozatosan konvergálnak. A korábbi megközelítések – amelyek a fenntarthatóságot elsősorban környezeti, társadalmi és kulturális dimenziók mentén értelmezték – napjainkra kiegészültek a technológiai innováció negyedik pillérével (Elkington, 1997; Caragliu et al., 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E fejlődés mögött az a felismerés áll, hogy az intelligens technológiák – mint az IoT, a szenzorhálózatok, a big data analitika vagy az MI – kulcsfontosságú eszközök lehetnek a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításában. A valós idejű adatgyűjtés és -elemzés lehetővé teszi a turisztikai terhelés, az energiafogyasztás és az erőforrás-használat folyamatos monitorozását, ezzel támogatva a felelős döntéshozatalt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ilyen megközelítések az ökoinnováció (Kemp & Pearson, 2007) elméletéhez kapcsolódnak, amely szerint a technológiai újítások nem csupán gazdasági hatékonyságot, hanem környezeti és társadalmi értékteremtést is szolgálhatnak. Az így létrejövő „intelligens fenntarthatóság” paradigmája (smart sustainability) integrálja a digitális és zöldátmenetet, és új kutatási irányt jelöl ki a turizmusban, ahol a technológia a fenntartható fejlődés eszközeként jelenik meg – nem pedig annak ellentéteként.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az olyan technológiák tehát, mint a tárgyak internete és a nagy mennyiségű adat elemzése, amelyek lehetővé teszik a környezeti hatások és az erőforrás-gazdálkodás valós idejű nyomon követését, paradigmaváltást sugallnak a fenntarthatóság turizmusban való megvalósításának módjában. Így ez az áttekintés hozzájárul egy olyan kialakulóban lévő elméleti kerethez, amely egyesíti a technológiai innovációt a fenntartható fejlődéssel, különösen az intelligens városok és a turisztikai célpontok összefüggésében. Ez termékeny talajt kínál a jövőbeli kutatások számára annak feltárására, hogy a technológia által vezérelt fenntarthatósági stratégiák hogyan fejlődhetnek a turisztikai elméleteken belül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. A tudásmenedzsment elméletek kiterjesztése a mesterséges intelligencia és az adatelemzés segítségével: A bemutatott kutatás kiemeli, hogy az adatelemzés és az MI hogyan alakítja át a döntéshozatali folyamatokat az intelligens turisztikai ökoszisztémákban, különösen az ügyfélkapcsolat-kezelés és a működési hatékonyság terén. A turisztikai fejlesztők, köztük a magánvállalkozások és a technológiai innovátorok kulcsszerepet játszanak az intelligens turisztikai ökoszisztéma kialakításában. Például a mesterséges intelligencián alapuló ajánlórendszereket integráló vagy AR-alapú történelmi túrákat fejlesztő vállalatok közvetlenül befolyásolják mind a látogatói elégedettséget, mind a működési hatékonyságot. Szerepük központi szerepet játszik az innováció ösztönzésében és a technológiai fejlesztéseknek a turisztikai ágazat egyedi igényeihez való igazításában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hagyományos tudásmenedzsment-elméletek (pl. Nonaka & Takeuchi, 1995; Davenport & Prusak, 1998) elsősorban a szervezeten belüli emberi interakciók és tanulási folyamatok révén létrejövő, megosztott és hasznosított tudásra összpontosítanak. Ezekben a modellekben a tudás létrehozása és áramlása szorosan kötődik a szervezeti kultúrához, kommunikációhoz és bizalomhoz. A mesterséges intelligencia térnyerésével azonban e folyamatok automatizálódnak: az MI-rendszerek képesek nagy mennyiségű adatból önállóan mintázatokat azonosítani, új tudáselemeket generálni és azokat valós időben alkalmazni. Ez új tudáselméleti kihívásokat vet fel, hiszen a tudás többé nem kizárólag emberi interakciók eredménye, hanem részben algoritmikus úton jön létre és hasznosul.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. Javaslat az intelligens turisztikai ökoszisztémák holisztikus keretrendszerére: A bemutatott áttekintés alapján javaslatot tehetünk egy olyan átfogó elméleti keret kidolgozására, amely integrálja a technológiai, társadalmi és környezeti dimenziókat az intelligens turisztikai ökoszisztémákban. A javasolt modell az innovációs ökoszisztéma-elméletre (Moore, 1993; Adner, 2006) és a rendszerelméletre (von Bertalanffy, 1968; Holland, 1995) épül, ezáltal az okos turizmust dinamikus, alkalmazkodó és kölcsönösen függő alrendszerek hálózataként értelmezi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E perspektíva szerint az okos turizmus nem csupán technológiai fejlesztés, hanem együttműködési és tudásmegosztási tér, amelyben a különböző érdekelt felek – kormányzati szereplők, vállalkozások, akadémiai intézmények és a helyi közösségek – kölcsönösen tanulnak egymástól. A koncepció szorosan kapcsolódik a Triple és Quadruple Helix innovációs modellekhez (Etzkowitz & Leydesdorff, 2000; Carayannis & Campbell, 2009), amelyek a technológiai innovációt társadalmi és kulturális beágyazottságban értelmezik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elméleti integráció végső célja egy olyan holisztikus ökoszisztéma-modell megfogalmazása, amely a technológiai innováció, a fenntarthatóság és az érdekelt felek közötti együttműködés egyensúlyára épül (vö. Gretzel et al., 2015; Ivars-Baidal et al., 2021). Ez a keret dinamikus, önszervező rendszerként tekint az okos turizmusra, amelyben az adatelemzés, az MI és az IoT nem öncélú fejlesztések, hanem a társadalmi jólét, a környezeti felelősség és a kulturális értékmegőrzés szolgálatában álló eszközök.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a gyakorlati következményeket illeti, az intelligens turizmus javíthatja a kormányzást az erőforrások elosztásának optimalizálásával, az érdekelt felek bevonásának elősegítésével és a valós idejű döntéshozatal megkönnyítésével. A vállalatvezetők felhasználhatják ezeket a felismeréseket a hatékony működés és a fenntartható gyakorlatok kialakításához, amelyek megfelelnek a globális turisztikai célkitűzéseknek. A desztinációkezelő szervezetek (TDM) a mesterséges intelligencia által vezérelt analitikát használhatják a marketingkampányok testre szabásához, míg a köztisztviselők IoT-technológiát alkalmazhatnak a turistaáramlások szabályozására és a környezeti következmények enyhítésére az intelligens desztinációkban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mesterséges intelligencia által vezérelt információk integrálása lehetővé teszi a turisztikai szolgáltatók számára, hogy testre szabják a marketingkampányokat és fokozzák az ügyfelek elkötelezettségét. Hasonlóképpen, az IoT-alapú megoldások alkalmazása az erőforrás-menedzsmentben fokozhatja a működési hatékonyságot és megtakaríthat kiadásokat a vendéglátóipari környezetben. A technikai fejlesztések és az ügyfélközpontú kezdeményezések integrálásával a vállalkozások mind a versenyképességet, mind a látogatók boldogságát javíthatják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A döntéshozók, vonatkozó hatóságok és politikusok felhasználhatják a fejezet megállapításait az intelligens turisztikai ökoszisztémák irányítási kérdéseinek megoldására is. A tárgyak internetének a várostervezésben való felhasználása segít enyhíteni a nagy forgalmú helyszínek torlódásait, míg a nagy adatelemzés kritikus betekintést nyújt a fenntartható turisztikai stratégiákhoz. Ezen túlmenően a kormányzati szervek és az üzleti szereplők közötti együttműködés előmozdítása kulcsfontosságú az intelligens turizmus előnyeihez való inkluzív és méltányos hozzáférés biztosításához, különösen a fejletlen vagy erőforrás-korlátozott területeken.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a hozzájárulások rávilágítanak arra, hogy további megfontolásra és az eredmények módosítására van szükség az adott üzleti és irányítási környezethez való igazodás érdekében. A jövőbeni tanulmányoknak meg kell vizsgálniuk, hogyan lehetne ezeket a felismeréseket a különböző regionális, kulturális és erőforrással kapcsolatos problémák megoldásához igazítani, és így biztosítani szélesebb körű alkalmazásukat és tartós hatásukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva, jelen fejezet elméleti és gyakorlati eredményei reményeink szerint túlmutatnak a meglévő kutatások puszta szintézisén. Új irányokat kínálnak az elméleti feltáráshoz az innováció elterjedése, az érdekelt felek együttműködése, a fenntarthatóság és a tudásmenedzsment területén az okos turizmuson belül. A jövőbeni kutatásoknak folytatniuk kell ezeknek a fejlődő elméleti kapcsolódási pontoknak a feltárását annak érdekében, hogy mélyebben megértsük a technológia átalakító szerepét a turisztikai ágazatban.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave