3.1.1. Az okos üzleti ökoszisztéma fogalma és jelentősége

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos turizmus fejlődésével párhuzamosan a turisztikai szolgáltatások hagyományos szervezeti és működési modelljei is gyökeres átalakuláson mentek keresztül. A digitális technológiák elterjedése, az adatalapú döntéshozatal térnyerése, valamint a hálózatos együttműködési formák megjelenése egy új gazdasági és társadalmi modellt hívott életre, amelyet a szakirodalom okos üzleti ökoszisztémának (smart business ecosystem) nevez (Buhalis, 2020; Gretzel et al., 2015). Az ökoszisztéma fogalmának használata nem véletlen: a turizmus komplex, sokszereplős rendszer, amelyben a vállalkozások, a kormányzati és civil szereplők, valamint a turisták közötti kapcsolatok dinamikus, kölcsönös hatásokon alapulnak (Boes et al., 2016; Boros & Keller, 2022). Az okos üzleti ökoszisztéma tehát nem egyszerűen a vállalatok közötti hálózat, hanem egy adaptív, együttműködő és tudásmegosztáson alapuló rendszer, amelyet a digitalizáció és az innováció mozgat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben az új paradigmában a turisztikai értékteremtés már nem zárható be egyetlen szervezet keretei közé: a szolgáltatás, az élmény és az érték közösen jön létre a különböző említett szereplők – szolgáltatók, turisták, helyi közösségek és technológiai partnerek – interakcióin keresztül. A folyamatot a szakirodalom gyakran „co-creation” néven említi, amely az okos turizmus ökoszisztémájában új minőséget teremt az érték-előállításban (Moliner-Tena et al. 2025).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos üzleti ökoszisztémák egyik legfontosabb jellemzője a tudásalapúság és az interoperabilitás. A digitalizált szolgáltatók adatokat gyűjtenek és osztanak meg egymással, amelyeket a mesterséges intelligencia, a big data elemzés és a gépi tanulás segítségével képesek értelmezni és üzleti döntésekké alakítani (Ye et al., 2021). E tudásalapú működés tehát egy új típusú kapcsolati hálót eredményez, ahol az adatok és a tudás kollektív erőforrásként jelennek meg, a verseny helyét pedig fokozatosan az együttműködésen alapuló innováció veszi át.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisztikai szektorban az okos üzleti ökoszisztéma létrejötte azt jelenti, hogy a szolgáltatók nem elszigetelten, hanem digitális platformokon, közös infrastruktúrákban működnek, ahol az információk valós időben áramlanak a szereplők között. Ez nemcsak hatékonyságnövekedést eredményez, hanem lehetővé teszi a személyre szabott szolgáltatások fejlesztését, a kereslet gyorsabb felismerését, valamint a turisztikai élmény adaptív alakítását is (Johnson et al., 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okos ökoszisztéma tehát nem csupán egy gazdasági modell, hanem egyfajta szociotechnikai rendszer is, amelyben az emberi és technológiai tényezők szorosan összekapcsolódnak. Ennek eredményeként a turizmusban a vállalkozások már nem csupán „kínálókként”, hanem rendszerintegrátorokként is értelmezhetők, amelyek a digitális adatáramlás, a felhasználói visszajelzések és az innovációs együttműködések révén formálják a turisztikai tér/ökoszisztéma működését (7. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. táblázat. Az okos turisztikai ökoszisztéma kialakulásának és működésének folyamata (szintek-rétegek-elemek-kulcsszereplők-funkciók-elméleti háttér)
1. szint: Kiindulópont – Digitális infrastruktúra és technológiai alapok
Input/infrastruktúra réteg
Elemei:
  • Nagy sebességű internet, IoT-eszközök, szenzorhálózatok
  • Közös digitális platformok és adatarchitektúrák
  • Kormányzati és önkormányzati digitális stratégiák
Kulcsszereplők: Technológiai szolgáltatók, állami szereplők, telekommunikációs partnerek
Funkció: Technológiai feltételek biztosítása a valós idejű adatgyűjtéshez és kapcsolódáshoz
Kapcsolódó elmélet: infrastruktúra-vezérelt fejlődés ( Buhalis, 2020 )
2. szint: Adatgyűjtés és tudásmegosztás
Adat- és tudásáramlás réteg
Elemei:
  • Big data, mesterséges intelligencia, gépi tanulás
  • Adatmegosztás a szolgáltatók, TDM-ek és technológiai partnerek között
  • Közös elemző platformok (pl. látogatói forgalom, elégedettség, erőforrás-felhasználás)
Kulcsszereplők: Turisztikai szolgáltatók, TDM-ek, adatkutatók, önkormányzati elemző központok
Funkció: Adatvezérelt tudás létrehozása, amely támogatja a döntéshozatalt és az innovációt
Kapcsolódó elmélet: tudásalapú gazdaság, innovációs ökoszisztéma ( Adner, 2006 ; Ye et al., 2021 )
3. szint: Értékteremtés és együttműködés (co-creation)
Közös értékalkotás réteg
Elemei:
  • Turisták, szolgáltatók, közösségek és technológiai partnerek interakciója
  • Szolgáltatási innováció, személyre szabott élmények, digitális visszacsatolás
  • Közösségi innovációs modellek, helyi partnerségek
Kulcsszereplők: Turisztikai vállalkozások, helyi közösségek, látogatók, platformüzemeltetők
Funkció: Közös értékteremtés, a verseny helyett együttműködés és tudásmegosztás
Kapcsolódó elmélet: co-creation, szolgáltatásdomináns logika ( Vargo & Lusch, 2008 ; Moliner-Tena et al., 2025 )
4. szint: Interoperabilitás és adaptív működés
Integrációs és adaptációs réteg
Elemei:
  • Szabványosított adatkapcsolatok és interoperábilis rendszerek
  • Dinamikus alkalmazkodás a keresleti és környezeti változásokhoz
  • Prediktív analitika a látogatói élmény és erőforrás-menedzsment optimalizálására
Kulcsszereplők: Platformszolgáltatók, adatintézetek, AI-alapú elemző cégek
Funkció: A rendszer folyamatos tanulása, önkorrekciója és hatékonyságnövelése
Kapcsolódó elmélet: komplex adaptív rendszerek ( Holland, 1995 ; von Bertalanffy, 1968 )
5. szint: Fenntartható és inkluzív ökoszisztéma kimenet
Kimeneti réteg / eredmények
Kimenetek:
  • Fenntartható desztinációfejlesztés
  • Valós idejű turisztikai döntéstámogatás
  • Közösségi bevonás és társadalmi jóllét növelése
  • Ökológiai terhelés mérséklése
Kulcsszereplők: Önkormányzatok, helyi közösségek, nemzetközi hálózatok (pl. UN Tourism, EU Smart Tourism Capital)
Funkció: Az okos turisztikai ökoszisztéma mint önfenntartó, tanuló és társadalmilag felelős rendszer
Kapcsolódó elmélet: fenntartható intelligens turizmus ( Gretzel et al., 2015 ; Ivars-Baidal et al., 2021 )
Forrás: Saját összeállítás és szerkesztés
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave