1.1.1.3. Mezoregionális különbségek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális turizmus területi szerkezetének mélyebb megértése megköveteli, hogy a makrorégiós bontásokon túlmenően a mezorégiók közötti belső arányeltolódásokat is megvizsgáljuk, így a következőkben a bemutatott adatok révén már nem pusztán kontinentális léptékben, hanem a nagyrégiók belső tagoltsága mentén is értelmezhetővé válik a turistaforgalom és a bevételi koncentráció közötti dinamikus összefüggésrendszer (4. ábra, 5. ábra). Az ENSZ Turizmus Szervezete (UN Tourism) által 2025 júliusában publikált statisztikai adatok a 2024. évi nemzetközi turizmus földrajzi megoszlását mutatják be két dimenzióban: egyrészt a nemzetközi turisták érkezéseinek volumene (millió fő), másrészt a turizmusból származó bevételek nagysága (milliárd USD) szerint (UN Tourism Data Dashboard).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisták érkezési adatai alapján egyértelműen kimutatható Dél- és Mediterrán-Európa dominanciája, amely 330,3 millió látogatóval toronymagasan vezeti a globális (mezorégiós) mezőnyt. Ezt követi Nyugat-Európa 215,7 millió fővel, ami világosan jelzi, hogy az európai kontinens – a belső turizmus mellett – nemzetközi, Európán is túli turisztikai vonzereje továbbra is kiemelkedő. A sorban következő Északkelet-Ázsia (144,9 millió) és Észak-Amerika (137,3 millió) szoros versenyt mutatnak, míg Közép- és Kelet-Európa (124,5 millió) már érzékelhető hátránnyal, de még mindig kiemelkedő számokkal szerepel a mezoregionális összehasonlításban (4. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Délkelet-Ázsia mára már hagyományosan erős turisztikai piacot jelentő országainak köszönhetően (121,4 millió) szintén figyelemre méltó szereplő, a Közel-Kelet (101,2 millió) pedig 2024-re szintén átlépte a 100 milliós küszöböt, míg Észak-Európa 85,2 millió látogatóval már a középmezőnyben található. Afrika és a Karib-térség alsóbb szegmenseiben kisebb volumennel rendelkező, de turisztikai specializációjukból fakadóan gazdaságilag mégis jelentős régiók találhatók, míg Óceánia és Közép-Amerika a turistaforgalom tekintetében már a lista alsó felében található.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos azonban kiemelni, hogy ha a turisztikai bevételek oldaláról közelítjük a mezoregionális versenylistát, a sorrend részben átrendeződik, s ezáltal a „tömegturizmus” és a „magas költéssel bíró turizmus” közötti különbségek is érzékelhetően kirajzolódnak. Dél- és Mediterrán-Európa itt is megőrzi vezető helyét (318,7 milliárd USD), ugyanakkor Észak-Amerika (297,4 milliárd USD) jelentősen megközelíti, sőt a látogatók számához viszonyítva arányaiban magasabb bevételt termel, ami jellemzően a prémiumszegmensek jelenléte, a hosszabb tartózkodási idő és az átlagosan magasabb költési hajlandóság következménye. Nyugat-Európa (203,4 milliárd USD) szerepe itt is erős, de a harmadik helyre szorul, miközben Északkelet-Ázsia (176,4 milliárd USD) stabilan tartja a negyedik helyet, hasonló volumenű turistaforgalom mellett, mint Észak-Amerika, ám kisebb bevételi hatékonysággal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Közel-Kelet (147,6 milliárd USD) viszont bevételi szempontból feljebb lép a látogatószámhoz képest, ami minden valószínűség szerint a luxusturizmusra és a nagyszabású rendezvényekre (pl. Expo, világbajnokságok) épített stratégiák eredménye. Délkelet-Ázsia (131,7 milliárd USD) és Észak-Európa (128,7 milliárd USD) közeli adatokat mutatnak, Délkelet-Ázsia esetében pedig a viszonylag alacsonyabb költési szintek még érzékelhetőek. Közép- és Kelet-Európa (74,5 milliárd USD) jelentősen elmarad a térségben realizált látogatószámához képest, ami többek közt a szolgáltatások árszínvonalában és a rövidebb tartózkodási időkben gyökerezik. Óceánia (65,5 milliárd USD) (UN Tourism Data Dashboard) érdekes anomáliaként szolgál, hiszen a – területileg hatalmas térség – alacsony látogatószám mellett arányában magas bevételt produkál, amely a hosszabb utazási időtartamokra és a prémiumkategóriás desztinációkra vezethető vissza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Afrika és a Karib-térség, bár látogatószám tekintetében szintén a mezőny alsó részében található, a bevételek oldaláról eltérő képet mutat. A Karib-térség (42,5 milliárd USD) relatív magas pozíciója a tengerparti és óceánjáró luxusturizmusnak köszönhető, míg Afrika, mind Szubszaharai (27,4 milliárd USD), mind Észak-Afrikai (15,2 milliárd USD) (UN Tourism Data Dashboard) viszonylatban alacsony bevételi szintet mutat, ami többek közt az infrastrukturális fejletlenségek, valamint a turisztikai szolgáltatások alacsony árszínvonalának a következménye.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4. ábra és 5. ábra adatainak együttes értelmezése rávilágít arra, hogy a turistaforgalom volumene és a gazdasági hasznosulás közt nincs feltétlenül egyértelmű korreláció. Az észak-amerikai és közel-keleti piacok példája is mutatja, hogy a bevételek maximalizálása nem csupán a látogatószám növelésén múlik, hanem a magas költési hajlandóságú szegmensek (üzleti, MICE, luxusturizmus) megnyerésén, valamint a turisztikai szolgáltatások értéknövelt pozicionálásán is. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európa, valamint Délkelet-Ázsia esetében a tömegturizmus dominanciája mellett a bevételi hatékonyság (kivéve Thaiföldet) még fejlesztési potenciált rejt. Afrika és Közép-Amerika alacsony bevételi mutatói pedig strukturális beavatkozások szükségességét jelzik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében megállapítható, hogy a globális turizmus földrajzi struktúrája erősen rétegzett: míg Európa déli és nyugati régiói, Észak-Amerika és a Közel-Kelet a bevételintenzív piacokat képviselik, addig Ázsia feltörekvő régiói a volumenalapú növekedés irányába orientálódnak, s Afrika, valamint Latin-Amerika kihívása továbbra is a gazdasági hasznosulás szintjének emelése marad.
 
4. ábra. A UN Tourism által kialakított turisztikai mezorégiók a 2024-es nemzetközi turisztikai érkezések száma alapján (millió fő)Forrás: https://www.unwto.org/tourism-data/un-tourism-tourism-dashboard alapján saját szerkesztés
 
5. ábra. A nemzetközi turisztikai költések és bevételek alakulása a mezorégiókban (2024) (milliárd USD)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave