Csapó János: Az okos turizmus rendszere és működése
›
5. A magyarországi desztinációk okos turisztikai érettsége
›
5.2. A kutatás elsődleges eredményeinek bemutatása
›
5.2.1. Az adatok érettségére (gyűjtésére és felhasználására) vonatkozó kérdések és eredmények

5.2.1. Az adatok érettségére (gyűjtésére és felhasználására) vonatkozó kérdések és eredmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőíves felmérés 26. ábrán bemutatott eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált turisztikai desztinációk döntő többségében az adatok valamilyen formában megjelennek a turisztikai stratégiaalkotás és a turizmusfejlesztés folyamatában, ugyanakkor az adatok stratégiai súlya és tényleges irányító szerepe jelentős eltéréseket mutat.
 
26. ábra. A turisztikai stratégia és az adatok kapcsolatának mértéke (n = 100) „Milyen mértékben függ a turisztikai stratégia kialakítása, felülvizsgálata és a turizmusfejlesztés az adatoktól? (egy válasz)”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb csoportja (59%) arról számolt be, hogy a rendelkezésre álló adatokat és az azokból készült jelentéseket közösen, egyéb szakmai szempontokkal együtt építik be a turisztikai stratégia kidolgozásába és a fejlesztési döntésekbe. Ez az eredmény arra utal, hogy az adatok jelen vannak a tervezési folyamatokban, azonban jellemzően támogató, kiegészítő szerepet töltenek be, nem pedig elsődleges iránytűként szolgálnak a döntéshozatal során. Az adatfelhasználás ebben az esetben inkább konzultatív jellegű, amely a tapasztalati tudással és az egyéni szakmai megítéléssel együtt formálja a stratégiai irányokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a válaszadók viszonylag szűk köre (12%) jelezte, hogy az adatok kifejezetten irányítják és meghatározzák a turisztikai stratégia kialakítását, valamint a turizmusfejlesztési folyamatokat, és hogy az adatkezelési és adatmenedzsment-gyakorlatokat tudatosan a stratégiai fejlesztési célokhoz igazítják. Ez a csoport képviseli leginkább az adatvezérelt szemléletet, ahol az adatok nem csupán alátámasztják, hanem aktívan formálják a döntéseket. Az alacsony arány ugyanakkor egyértelműen jelzi, hogy az adatvezérelt döntéshozatal és az adatmenedzsment mély, rendszerszintű integrációja még nem tekinthető általános gyakorlatnak a vizsgált desztinációk körében (25. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Különösen figyelemfelkeltő és szakmailag aggályos eredmény, hogy a válaszadók több mint egyötöde (22%) egyáltalán nem használ adatokat a turizmusfejlesztés során, és nem rendelkezik érvényes turisztikai stratégiával. Ez az eredmény annak fényében különösen problematikus, hogy a felmérés kiemelt turisztikai térségekben zajlott, olyan településeken, amelyek éves szinten legalább 50 000 vendégéjszakát realizálnak. Az adatok és a stratégiai keretrendszer hiánya ebben az esetben komoly akadályt jelenthet a tudatos tervezés, a piaci trendekhez való alkalmazkodás, valamint a hosszú távú versenyképesség és fenntarthatóság szempontjából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók további 7%-a úgy nyilatkozott, hogy az adatok és az azokból nyerhető jelentések felhasználása teljes mértékben a turisztikai stratégiáért és a turizmusfejlesztésért felelős személy vagy vezető egyéni belátására van bízva. Ez a gyakorlat kevésbé tekinthető rendszerszintűnek, és nagyobb mértékben hordozza magában a szubjektív döntéshozatal kockázatait, ami szintén korlátozhatja az adatokban rejlő stratégiai potenciál hatékony kiaknázását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy bár az adatok használata már megjelent a turisztikai desztinációk stratégiai gondolkodásában, az adatvezérelt megközelítés és az adatmenedzsment tudatos, stratégiai szintű integrációja még nem kellően elterjedt. Jelentős fejlesztési lehetőségek mutatkoznak az adatkezelési folyamatok erősítésében, valamint az adatok mélyebb és következetesebb beépítésében a turisztikai stratégiaalkotás és -fejlesztés valamennyi szintjén, ami kulcsfontosságú lehet a versenyképesség növelése és a fenntartható turizmus előmozdítása szempontjából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 27. ábrán szereplő kérdésre („Kérjük, jelölje meg, hogy a desztináció/település milyen adatokat és mutatókat használ a stratégia kidolgozásához, a turizmus fejlesztéshez. Több válasz is lehetséges.”) adott válaszok alapján jól kirajzolódik, hogy a vizsgált turisztikai desztinációk adatfelhasználási gyakorlata markánsan a hagyományos, volumenalapú megközelítések felé tolódik el. A stratégiaalkotás és a turizmusfejlesztés során alkalmazott mutatók körében egyértelműen a mennyiségi indikátorok dominanciája figyelhető meg, ami a hazai turizmusirányításban hosszabb ideje jelen lévő szemléletet tükrözi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek megfelelően a válaszadók döntő többsége (82%) jelölte meg, hogy elsősorban mennyiségi mutatókat – így például a turisták érkezéseinek számát, a vendégéjszakák alakulását vagy a látogatók számát – használja a stratégiai tervezés és a fejlesztési döntések megalapozásához. Ezek az indikátorok kétségtelenül fontos információkat szolgáltatnak a turizmus teljesítményéről, ugyanakkor elsősorban a mennyiségi növekedésre és a forgalmi volumenekre koncentrálnak, és kevésbé alkalmasak a turizmus komplex társadalmi, környezeti és életminőségi hatásainak megragadására.
 
27. ábra. A stratégiák kidolgozásához és a turizmus fejlesztéséhez használt mutatók (n = 100) „Kérjük, jelölje meg, hogy a desztináció/település milyen adatokat és mutatókat használ a stratégia kidolgozásához, a turizmus fejlesztéshez. Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mennyiségi mutatókat a minőségi indikátorok követik, ám jóval kisebb arányban. A válaszadók közel fele (46%) alkalmaz olyan minőségi mutatókat, amelyek a turisták és az érdekelt felek – így a helyi lakosság, a turisztikai szervezetek, szolgáltatók és egyéb piaci szereplők – elégedettségének mérésére irányulnak. Ez arra utal, hogy a látogatói élmény és a stakeholderszemlélet egyre inkább megjelenik a stratégiai gondolkodásban, azonban még nem vált általánosan meghatározó tényezővé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyi közösség jóllétére, életminőségére és elégedettségére fókuszáló minőségi mutatók alkalmazása ennél is szűkebb körben jellemző: a válaszadók 39%-a jelezte, hogy figyelembe veszi ezeket az indikátorokat. Ez az arány azt sugallja, hogy bár a társadalmi hatások és a lakossági elfogadottság kérdése megjelent a desztinációmenedzsment diskurzusában, a gyakorlatban még nem tekinthető domináns szempontnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kifejezetten alacsony azoknak a desztinációknak az aránya, amelyek a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú mutatókat alkalmaznak. A desztináció teherbíró képességét mérő indikátorokat – például az egy lakosra vagy négyzetméterre jutó turisták számát, illetve a közlekedési és zajterheléssel kapcsolatos problémákat – mindössze a válaszadók 21%-a használja. Ennél is kevesebben (11%) vesznek figyelembe a desztináció erőforrás-felhasználására vonatkozó adatokat, így például a víz- és villamosenergia-felhasználást, ami egyértelműen jelzi a környezeti dimenzió alulreprezentáltságát a stratégiai tervezésben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül külön említést érdemel, hogy a válaszadók 15%-a jelezte: egyáltalán nem használ adatokat a turizmusfejlesztés során, és nem rendelkezik érvényes turisztikai stratégiával. Ez az eredmény összhangban áll a korábbi ábrák tanulságaival, és tovább erősíti azt a megállapítást, miszerint bizonyos desztinációk még az adatvezérelt szemlélet alapvető elemeivel sem élnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében a válaszok arra utalnak, hogy bár a desztinációk többsége támaszkodik különböző mennyiségi és – kisebb mértékben – minőségi adatokra, a stratégiai gondolkodásban továbbra is a volumenalapú mutatók dominálnak. A fenntarthatósághoz, a teherbíró képességhez és az erőforrás-felhasználáshoz kapcsolódó indikátorok háttérbe szorulása egyértelműen jelzi, hogy jelentős mozgástér áll rendelkezésre az adatvezérelt, kiegyensúlyozott és hosszú távon fenntartható turizmusfejlesztési gyakorlatok megerősítésére.
 
28. ábra. Adatkezelési jellemzők a desztinációban/településen (n = 100) „Kérjük, válassza ki azt az állítást, amelyik a legjobban jellemzi, hogyan kezelik az adatokat az Ön desztinációjában/településén? (egy válasz)”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 28. ábra eredményei alapján árnyalt és jól értelmezhető kép rajzolódik ki arról, hogy a vizsgált desztinációkban és településeken milyen módon történik a turisztikai adatok kezelése. Az adatok feldolgozásának gyakorlata egyértelműen azt mutatja, hogy a legtöbb szervezet törekszik az önállóságra, és elsősorban saját erőforrásaira támaszkodik az adatgyűjtés és -kezelés során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók több mint fele (57%) jelezte, hogy a desztinációban belső, szervezeten belüli adatgyűjtési és -kezelési folyamatok működnek. Ez kifejezetten kedvező jelzés a szervezeti kapacitások és kompetenciák megléte szempontjából, hiszen az adatok feletti közvetlen kontroll lehetővé teszi a gyorsabb reagálást, a döntéshozatal támogatását, valamint az adott helyi sajátosságokhoz illeszkedő elemzések elvégzését. Az ilyen jellegű autonóm működés az adatvezérelt menedzsment egyik alapfeltételének tekinthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második leggyakrabban megjelenő gyakorlat az együttműködésre épül: a válaszadók közel egynegyede (24%) más önkormányzatokkal, megyei hivatalokkal vagy turisztikai szervezetekkel közösen végzi az adatgyűjtést, miközben az adatelemzés továbbra is saját hatáskörben marad. Ez a modell jól példázza az intézményközi kooperáció előnyeit, hiszen lehetőséget teremt az erőforrások és információk megosztására, ugyanakkor biztosítja az elemzési folyamatok feletti szakmai kontroll megtartását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók kisebb, de technológiailag előremutató csoportja (8%) belső és/vagy külső API-k alkalmazásával kezeli az adatokat. Ez a megoldás a digitalizáció magasabb szintjére utal, és arra enged következtetni, hogy ezekben a desztinációkban már megjelent az automatizált adatkapcsolatok és az integrált információs rendszerek iránti igény. Az ilyen eszközök használata hosszabb távon jelentősen növelheti az adatelemzés hatékonyságát és pontosságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik külső piaci szereplőkre támaszkodnak. A válaszadók mindössze 4%-a jelezte, hogy az adatok kezeléséhez és elemzéséhez külső magáncégek szakmai támogatását veszi igénybe, míg csupán 2% esetében fordul elő az adatok külső beszerzése – például webes adatgyűjtés vagy adatkészletek vásárlása révén. Ez arra utal, hogy a külső adatforrások és szolgáltatók bevonása egyelőre nem számít széles körben elterjedt gyakorlatnak a hazai desztinációk körében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül figyelemfelkeltő, ugyanakkor szakmailag aggályos eredmény, hogy a válaszadók 5%-a egyáltalán nem kezel sem desztinációs, sem települési turisztikai adatokat. Ez a csoport lényegében kimarad az adatvezérelt döntéshozatalból, ami hosszabb távon jelentős versenyhátrányt okozhat, különösen a stratégiai tervezés, a látogatói igények megértése és a fenntartható turizmusfejlesztés területén. Az eredmény egyértelműen rámutat arra, hogy ezen szereplők esetében sürgető szükség lenne az adatkezelési gyakorlatok alapvető megerősítésére.
 
29. ábra. A turisztikai adatok frissítésének és felülvizsgálatának gyakorisága (n = 100) „Milyen gyakran frissíti és vizsgálja felül a turisztikai adatokat?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 29. ábra alapján a kutatás részletes képet nyújt arról, hogy a vizsgált turisztikai desztinációk és települések milyen rendszerességgel frissítik és vizsgálják felül a turisztikai adatokat. Az eredmények összességében azt mutatják, hogy az adatkezelés a legtöbb esetben nem alkalmi jellegű, ugyanakkor a frissítés gyakorisága jelentős szórást mutat, ami jól tükrözi a desztinációk eltérő kapacitásait, szervezeti felkészültségét és adatmenedzsment-érettségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb csoportja (28%) szezonális gyakorisággal frissíti és értékeli a rendelkezésre álló turisztikai adatokat. Ez a gyakorlat szorosan illeszkedik a turizmus időszakos jellegéhez, és arra utal, hogy számos desztináció az adatkezelési tevékenységét elsősorban a főszezonokhoz köti. A szezonális frissítés lehetőséget biztosít arra, hogy a szereplők a szezon előtt felkészüljenek, a szezon lezárását követően pedig értékeljék az elért eredményeket, valamint azonosítsák a tapasztalatokat és tanulságokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ettől csak kis mértékben marad el a havi rendszerességű adatfrissítés, amelyet a válaszadók 25%-a jelölt meg. A havi ciklusban történő adat-felülvizsgálat már a folyamatosabb monitoring irányába mutat, és azt jelzi, hogy ezek a desztinációk tudatosabban törekednek a teljesítmény nyomon követésére. Ez a gyakorlat elősegítheti a piaci változásokhoz való gyorsabb alkalmazkodást, valamint a rövidebb távú korrekciók bevezetését a turizmusfejlesztési folyamatokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az évente történő adatfrissítést a válaszadók közel egynegyede (24%) alkalmazza. Ez a megközelítés jellemzően inkább stratégiai, összegző jellegű adatkezelést feltételez, amely elsősorban az éves tervezési és beszámolási ciklusokhoz kapcsolódik. Bár ez a gyakoriság kevésbé alkalmas a gyors reagálásra, bizonyos, stabilabb keresleti struktúrával rendelkező desztinációk esetében – vagy korlátozott erőforrások mellett – még elfogadható gyakorlatnak tekinthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók kisebb, ám szakmailag kiemelkedően fontos csoportja (14%) valós vagy közel valós időben frissíti a turisztikai adatokat. Ez a megoldás az adatmenedzsment legfejlettebb formáját jelenti, amely lehetővé teszi az azonnali visszacsatolást, a látogatói viselkedés gyors értelmezését és a rugalmas döntéshozatalt. Az ilyen gyakorlat egyértelmű versenyelőnyt biztosíthat, különösen a gyorsan változó piaci környezetben és a csúcsidőszakok kezelése során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a heti adatfrissítés mindössze a válaszadók 3%-ára jellemző, ami arra utal, hogy ez a köztes gyakoriság kevésbé illeszkedik a desztinációk többségének működési logikájához. Végül ugyanakkor komoly figyelmeztető jel, hogy a válaszadók 6%-a egyáltalán nem kezel desztinációs vagy települési turisztikai adatokat. Ez a csoport teljes mértékben kimarad az adatvezérelt döntéshozatalból, ami jelentősen korlátozza a piaci trendek nyomon követésének, valamint a látogatói igényekhez való alkalmazkodás lehetőségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összegzésként megállapítható, hogy a turisztikai desztinációk többsége rendszeresen frissíti és felülvizsgálja a turisztikai adatokat, azonban a gyakorlatok heterogének. A szezonális és havi frissítés dominanciája azt jelzi, hogy az adatkezelés gyakran a turizmus időszakos mintázataihoz igazodik. Ugyanakkor a valós idejű adatfrissítést alkalmazó desztinációk példája rámutat arra, hogy a fejlettebb adatmenedzsment-megoldások jelentős stratégiai előnyt kínálnak, és hosszabb távon meghatározó szerepet játszhatnak a versenyképesség és az alkalmazkodóképesség erősítésében.
 
30. ábra. Strukturált adatbázis megléte (n = 100) „Van-e adathalmaza (data lake) (strukturált adatbázisa vagy az összes összegyűjtött adatot tartalmazó adattára), vagy a különböző adatforrásokat külön tárolja?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 30. ábra eredményei világosan rámutatnak arra, hogy a vizsgált turisztikai desztinációk adatinfrastruktúrája markánsan megosztott képet mutat, és egyfajta „kettészakadt” állapot jellemzi. Míg a minta közel fele már elindult a strukturált, központosított adattárolás irányába, addig a másik fele esetében az adatkezelés alapinfrastruktúrája is hiányos vagy erősen fragmentált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók 32%-a jelezte, hogy egyáltalán nem használ adatbázist, adathalmazt vagy adattárat, azaz az összegyűjtött adatokat nem egy központi rendszerben kezeli. Ezt egészíti ki további 19%, akik szerint nincs megfelelő hely a különböző adatforrások tárolására és összekapcsolására. Ez a két csoport együtt a minta 51%-át teszi ki, ami egyértelműen a digitalizációs alapok hiányára, valamint a szigetszerű, egymástól elszigetelt adatkörnyezet fennállására utal. Az ilyen struktúrák jelentősen korlátozzák az adatok összehasonlíthatóságát, az átfogó elemzések elvégzését, valamint az adatvezérelt döntéshozatal hatékonyságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a válaszadók 27%-a már rendelkezik strukturált adatbázissal vagy adathalmazzal (data lake), ami a központosított adatkezelés irányába tett fontos lépésként értelmezhető. Ez a gyakorlat lehetőséget teremt az adatok egységes kezelésére, az elemzési folyamatok hatékonyabb támogatására, valamint a stratégiai döntések megalapozására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejlettebb adatmenedzsment-megoldások alkalmazása ugyanakkor még szűkebb körre jellemző, de egyértelműen az integráció és az érettség irányába mutat. A válaszadók 9%-a belső és/vagy külső API-kat használ, ami azt jelzi, hogy ezek a desztinációk már képesek különböző rendszerek közötti automatizált adatáramlásra. További 7% egyedi adatbázis fejlesztését tervezi vagy valósítja meg, míg 6% külső cégekkel együttműködve építi ki az adattárolási és -kezelési megoldásokat. Ezek az arányok bár alacsonyak, mégis fontos indikátorai annak, hogy a mintában megjelent az adatarchitektúra tudatos fejlesztésének igénye.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében megállapítható, hogy a válaszadók mintegy 49%-a már rendelkezik valamilyen működő vagy fejlődő adatkezelési megoldással, míg a többiek esetében elsődleges feladatként az alapinfrastruktúra megteremtése jelentkezik. A legfontosabb következtetés, hogy a versenyképesség, valamint a stratégiai döntéstámogatás szempontjából kulcsfontosságú a központi adattár – adatbázis vagy data lake – kialakítása és az ahhoz kapcsolódó integrációs megoldások fejlesztése. A jelenleg sok esetben hiányzó vagy szigetszerű adattárolás érdemben gátolja az adatvezérelt működést, a komplex összefüggések feltárását, valamint a gyors és megalapozott reagálást a turizmus dinamikusan változó környezetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 31. ábra eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a vizsgált turisztikai desztinációk szervezeti és humánerőforrás-oldali adatkezelési felkészültsége jelentős hiányosságokat mutat, és szorosan összefügg a korábban bemutatott infrastrukturális problémákkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók több mint fele (55%) jelezte, hogy az adatok nem állnak strukturált formában rendelkezésre egy adatbázisban. Ez az eredmény arra utal, hogy a desztinációk jelentős részében nem alakult ki olyan belső adatkezelési keretrendszer, amely biztosítaná az adatok egységes tárolását, rendszerezését és visszakereshetőségét. A strukturálatlan adatkörnyezet érdemben korlátozza az adatok napi szintű hasznosítását, az összehasonlítható elemzések elvégzését, valamint az adatvezérelt döntéshozatal megalapozását.
 
31. ábra. A szervezeten belüli adatkezeléssel foglalkozó iroda/osztály/szakértő megléte (n = 100) „Van belső, szervezeten belüli adatkezeléssel foglalkozó irodája/osztálya/szakértője?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a válaszok arra is rávilágítanak, hogy a mintában megjelentek a belső adatkezelési kapacitások kiépítésének irányába mutató kezdeményezések. A válaszadók 26%-a jelezte, hogy a turisztikai irodán vagy osztályon belül külön foglalkoznak a turisztikai adatok kezelésével. Ez a gyakorlat egyértelműen előremutató, hiszen a dedikált feladatkörök megléte hozzájárulhat az adatok strukturáltabb kezeléséhez, a szakmai kompetenciák erősítéséhez és az adatok tudatosabb felhasználásához a stratégiai tervezés során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók további 15%-ánál települési szinten működik adatkezeléssel foglalkozó iroda, osztály vagy szakértő. Ez a megoldás lehetőséget teremt a turisztikai adatok központi koordinációjára, valamint az eltérő forrásból származó adatok összehangolására. A települési szintű adatkezelés különösen akkor jelenthet előnyt, ha a turizmusfejlesztés több ágazatot és szervezeti egységet érint, és integrált megközelítést igényel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindössze a válaszadók 4%-a nyilatkozott úgy, hogy külső szervezetet bízott meg az adatkészletek tárolásával és kezelésével. Ez arra utal, hogy a professzionális adatmenedzsment-szolgáltatások bevonása egyelőre kevéssé elterjedt gyakorlat. Bár a kiszervezés rövid távon megoldást jelenthet a kapacitáshiányra, hosszabb távon a belső adatkezelési kompetenciák kiépítése biztosíthatja a rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a turisztikai desztinációk többségénél még hiányzik a strukturált, szervezeten belüli adatkezelési rendszer és az ehhez szükséges intézményi háttér. Bár több településen és turisztikai irodában már megjelentek az adatkezeléssel foglalkozó szerepkörök, a teljes körű, integrált adatmenedzsment-megoldások elterjedése még korlátozott. Ez egyértelműen jelzi, hogy a jövőbeni fejlesztések egyik kulcsterülete a humán és szervezeti kapacitások megerősítése, amely nélkül az adatokban rejlő stratégiai potenciál nem aknázható ki teljes mértékben.
 
32. ábra. Főbb elemzési módszerek (n = 100) „Melyek a főbb elemzési módszerek, amelyeket az adatokból való értékkiemelésre (adatok értelmezése) használnak? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 32. ábra eredményei világosan kirajzolják, hogy a vizsgált turisztikai desztinációk és települések adatelemzési gyakorlata döntően az alapvető, leíró jellegű módszerekre épül, miközben a fejlettebb analitikai eszközök és megközelítések csak szűk körben jelennek meg. A válaszadók szinte teljes köre (97%) alkalmaz leíró statisztikai módszereket, elsősorban táblázatkezelő programok – így például az MS Excel – és egyszerű grafikonok segítségével. Ez a kiemelkedően magas arány egyértelműen azt jelzi, hogy az adatok értelmezésének elsődleges eszköztára továbbra is az alacsony belépési küszöbbel rendelkező, széles körben ismert és könnyen használható megoldásokra épül. Ezek az eszközök alkalmasak az alapvető teljesítménymutatók nyomon követésére és az adatok szemléltetésére, ugyanakkor korlátozott lehetőséget kínálnak az összetettebb összefüggések feltárására és a jövőorientált elemzésekre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejlettebb elemzési módszerek alkalmazása ezzel szemben jóval ritkább. A válaszadók 17%-a jelezte, hogy készít előrejelzéseket, például trendek és látogatói viselkedési minták becslését. Ez a gyakorlat már magasabb szintű analitikai érettségre utal, ugyanakkor továbbra is kisebbségben marad, ami arra enged következtetni, hogy az előretekintő, prediktív szemlélet még nem épült be széles körben a desztinációmenedzsment mindennapi gyakorlatába.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Még szűkebb körben jelennek meg az összefüggés-elemzésre alkalmas módszerek: a válaszadók mindössze 8%-a alkalmaz korrelációs vagy regressziós elemzéseket, amelyek lehetővé tennék két vagy több adatkészlet együttes vizsgálatát és a mögöttes kapcsolatok feltárását. Ez az alacsony arány jól mutatja, hogy az integrált, többforrású adatelemzés jelenleg csak kivételes esetekben valósul meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizuális elemző szoftverek – mint például a Tableau, a Google Data Studio, az MS Power BI, illetve a GIS-alapú térbeli elemzési eszközök – használata szintén marginálisnak tekinthető: mindössze a válaszadók 5%-a él ezekkel a lehetőségekkel. Ez arra utal, hogy az interaktív, dashboardalapú és térbeli vizualizációk, amelyek jelentősen megkönnyíthetnék a döntéshozók számára az adatok értelmezését, egyelőre kevéssé integrálódtak a gyakorlatba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legkorszerűbb, mesterséges intelligencián alapuló megoldások – így például a gépi tanulási algoritmusok, a klaszterezés, a hangulatelemzés vagy a képfelismerés – alkalmazása csupán a válaszadók 4%-ánál jelent meg. Ez a rendkívül alacsony arány egyértelműen jelzi, hogy az MI-alapú adatelemzés a turisztikai szektorban jelenleg még kezdeti fázisban van, és jelentős fejlesztési potenciált hordoz magában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor fontos megállapítás, hogy egyik válaszadó sem jelölte azt az opciót, miszerint egyáltalán nem elemez adatokat. Ez azt mutatja, hogy az adatértelmezés valamilyen formában minden vizsgált desztinációban jelen van, még ha az döntően az alapmódszerek szintjén is marad.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények arra utalnak, hogy bár az adatelemzés általánosan elterjedt a turisztikai desztinációk körében, annak mélysége és módszertani sokszínűsége erősen korlátozott. A fejlettebb analitikai eszközök, a prediktív módszerek és az MI-alapú megoldások szélesebb körű alkalmazása jelentős lehetőséget kínálna az adatvezérelt döntéshozatal erősítésére és a turizmus stratégiai irányításának fejlesztésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 33. ábra eredményei alapján jól kirajzolódik, hogy a vizsgált turisztikai desztinációk és települések turisztikai teljesítményének nyomon követése döntően a hagyományos, adminisztratív jellegű statisztikai mutatókra épül, míg a komplexebb, többdimenziós megközelítések csak korlátozottan jelennek meg a gyakorlatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók túlnyomó többsége használ statisztikai adatokat a turisták érkezéseiről és a vendégéjszakák számáról (90%), valamint a szálláshelyek számáról típusonként (89%). Ezek az indikátorok a turisztikai teljesítmény mérésének klasszikus alapját képezik, és elsősorban a forgalmi volumenek, illetve a kapacitások alakulásáról nyújtanak megbízható képet. Szintén jelentős arányban jelenik meg a szálláshelyek kihasználtságának nyomon követése (64%), amely már a kereslet és a kínálat közötti viszony árnyaltabb értelmezését teszi lehetővé.
 
33. ábra. A turisztikai teljesítmény nyomon követésére használt hivatalos adatok típusa (n = 100) „Milyen típusú hivatalos adatokat használ a desztináció/település turisztikai teljesítményének nyomon követésére? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kínálati elemek teljesítményének vizsgálata közül az örökségvédelmi és egyéb látnivalók látogatószámának mérése emelhető ki, amelyet a válaszadók 40%-a alkalmaz. Ez a mutató hozzájárulhat a turisztikai attrakciók terheltségének, vonzerejének és látogatói dinamizmusának jobb megértéséhez, ugyanakkor alkalmazása még nem tekinthető általánosnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a turizmus gazdasági hatásait közvetlenül tükröző adatok jóval kisebb szerepet kapnak. A turisták és látogatók kiadásait mindössze a válaszadók 18%-a követi nyomon, ami arra utal, hogy a turizmus helyi gazdaságra gyakorolt hatásának számszerűsítése többnyire háttérbe szorul a forgalmi mutatókhoz képest. Hasonlóképpen alulreprezentáltak a környezeti szempontok: a vízfogyasztásra, hulladéktermelésre és energiafelhasználásra vonatkozó környezeti információkat csupán 8% használja a teljesítménymérés során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közlekedési módokhoz kapcsolódó statisztikák alkalmazása szintén marginális. A hajó- és kompforgalom érkezési adatait a válaszadók 7%-a követi, a vasúti érkezéseket mindössze 3%, míg a légi közlekedéssel érkezők számát csupán 2% méri. Ez arra utal, hogy az intermodális közlekedési mintázatok és azok turisztikai jelentősége jelenleg kevéssé jelenik meg a desztinációk adatvezérelt gyakorlatában. Figyelemfelkeltő továbbá, hogy a válaszadók 7%-a egyáltalán nem elemez desztináció- vagy településszintű turisztikai adatokat, ami összhangban áll a korábbi ábrákban azonosított adatkezelési és elemzési hiányosságokkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a turisztikai teljesítmény mérése döntően a hagyományos vendégforgalmi és szálláshelyi mutatókra korlátozódik. A turizmus gazdasági, környezeti és közlekedési hatásainak szisztematikus nyomon követése még kevéssé integrált a desztinációk adatgyakorlatába. Mindez egyértelműen fejlesztési potenciált jelez a teljesítménymérés komplexitásának növelésében, valamint abban, hogy a stratégiai döntéshozatal szélesebb és mélyebb adatbázisra támaszkodhasson.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 34. ábra eredményei alapján a turisztikai desztinációk felmérési és kérdőíves adatgyűjtési gyakorlata erősen szelektív képet mutat, és elsősorban a látogatói oldalra koncentrál, miközben számos további érintetti csoport bevonása esetleges vagy hiányzik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb aránya (44%) jelezte, hogy évente legalább egyszer végez felmérést a turisták és látogatók körében. Ez az eredmény arra utal, hogy a desztinációk közel fele tudatosan törekszik a közvetlen visszajelzések gyűjtésére, és felismeri a látogatói élmény, az elégedettség és az igények megértésének jelentőségét a turisztikai kínálat fejlesztésében. A turistákra fókuszáló felmérések ugyanakkor önmagukban csak részleges képet adnak a turizmus komplex hatásairól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben figyelemfelkeltő, hogy a válaszadók majdnem azonos aránya (43%) egyáltalán nem végez rendszeres felméréseket vagy kérdőíves megkérdezéseket. Ez a magas arány jelentős információhiányra utal, és arra enged következtetni, hogy ezen desztinációk stratégiai döntései jellemzően nem elsődleges empirikus kutatási eredményekre, hanem inkább adminisztratív adatokra vagy tapasztalati tudásra épülnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdasági szereplők bevonása a felmérésekbe már jóval kisebb mértékben jelenik meg. A magánvállalkozások – elsősorban a szálláshelyek – körében végzett felméréseket a válaszadók 24%-a alkalmazza. Ez az arány azt jelzi, hogy a szolgáltatói oldal véleményének és tapasztalatainak rendszeres feltárása még nem vált általános gyakorlattá, jóllehet ezek az információk közvetlenül hozzájárulhatnának a kínálat minőségének javításához.
 
34. ábra. Felmérések és kérdőíves megkérdezések (n = 100) „Végez évente legalább egyszer felmérést és kérdőívezést? Több válasz is lehetséges. Kérem, jelölje meg, hogy mely területen végeznek rendszeresen saját felméréseket.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lakossági felmérések aránya 21%, ami arra utal, hogy a helyi közösség bevonása a turizmusfejlesztési döntések előkészítésébe továbbra is korlátozott. Ez különösen problematikus lehet a társadalmi elfogadottság, a konfliktuskezelés és a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából, hiszen a helyi lakosság attitűdjei és terhelhetősége alapvetően befolyásolják a desztináció működését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisztikai létesítményekkel és idegenvezetőkkel, valamint a kulturális vállalatokkal kapcsolatos felmérések egyaránt mindössze a válaszadók 14%-ánál jelennek meg. Ez azt mutatja, hogy ezek az érintetti csoportok – noha kulcsszerepet játszanak a turisztikai élmény kialakításában – jelenleg kevéssé integrálódnak a rendszeres adatgyűjtési folyamatokba. Különösen alacsony a munkavállalói felmérések aránya (4%), ami arra utal, hogy a turizmusban dolgozók tapasztalatait, munkaerőpiaci kihívásait és fejlesztési igényeit alig mérik fel, holott ezek az információk a szolgáltatásminőség és a szervezeti működés javításának fontos alapját jelenthetnék.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy bár a turisták és látogatók körében végzett felmérések kiemelt szerepet kapnak, a turizmusban érintett egyéb szereplők – így a lakosság, a szolgáltatók és a munkavállalók – véleménye és tapasztalata csak korlátozott mértékben épül be a stratégiai döntéshozatalba. Mindez egyértelmű fejlesztési lehetőséget jelez a kutatási és adatgyűjtési gyakorlatok kiterjesztésében, valamint a turizmus adatvezérelt, többoldalú irányításának megerősítésében.
 
35. ábra. A big data használata (n = 100) „Gyűjt és/vagy használ big data-t? Big data-elemzés alatt olyan módszereket, eszközöket és alkalmazásokat értünk, amelyek segítségével különböző, nagy mennyiségű, nagy sebességgel létrejövő adathalmazokból elemzéseket lehet gyűjteni, feldolgozni és származtatni.) Több válasz is lehetséges. Kérem, jelölje meg a vonatkozó területeket!”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 35. ábra eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a big datán alapuló megközelítések alkalmazása a vizsgált turisztikai desztinációk és települések körében még kifejezetten kezdeti fázisban van, és jelenleg csak szűk körben jelenik meg a mindennapi adatkezelési és döntéstámogatási gyakorlatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók többsége, 60%-a jelezte, hogy egyáltalán nem gyűjt és nem használ big data típusú adatforrásokat. Ez az arány jól tükrözi azt, hogy a nagy mennyiségű, nagy sebességgel keletkező és sokféle forrásból származó adatok elemzéséhez szükséges technológiai, módszertani és humánerőforrás-kapacitások a turisztikai szektor jelentős részében még nem állnak rendelkezésre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azok körében, akik élnek big data jellegű adatforrásokkal, elsősorban a könnyebben hozzáférhető és értelmezhető digitális nyomok dominálnak. A leggyakrabban alkalmazott források a desztináció vagy település turisztikai weboldalának mérőszámai, amelyeket a válaszadók 34%-a használ. Ezek az adatok viszonylag alacsony belépési küszöb mellett szolgáltatnak információt a látogatói érdeklődésről, a tartalomfogyasztásról és az online jelenlét hatékonyságáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A webes keresések és online foglalások adatait a válaszadók 19%-a hasznosítja, ami már közvetlenebb képet ad a potenciális látogatók döntési folyamatairól és utazási szándékairól. A mobilalkalmazásokból származó adatokat 14% gyűjti és elemzi, ami arra utal, hogy a digitális turisztikai szolgáltatások fejlődésével párhuzamosan ezek a források fokozatosan megjelennek a desztinációmenedzsment eszköztárában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a komplexebb, integrációt és fejlettebb analitikai kapacitásokat igénylő big data források alig jelennek meg. A mobilitási és közlekedési adatok felhasználását mindössze a válaszadók 4%-a, a távközlési – például mobilhálózati – adatokat 3% jelölte meg. A felhasználók által generált tartalmak, így a közösségimédia-bejegyzések és online vélemények elemzése csupán 2%-nál fordul elő, jóllehet ezek az adatok különösen értékes információkat hordozhatnának a látogatói élmény és az imázs alakulásáról. Figyelemre méltó továbbá, hogy szenzorokból és egyéb IoT-eszközökből származó adatokat jelenleg egyetlen válaszadó sem használ, annak ellenére, hogy ezek a források a valós idejű forgalom-, terhelés- és környezeti monitoring szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhatnának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a big data alkalmazása a turisztikai szektorban jelenleg elsősorban az egyszerűbben elérhető digitális adatforrásokra korlátozódik, miközben a fejlettebb, összetettebb adatkörnyezetek integrálása még gyerekcipőben jár. Mindez jelentős fejlesztési potenciált jelez a jövőre nézve, különösen az adatvezérelt turizmusirányítás, a valós idejű döntéstámogatás és a fenntartható desztinációmenedzsment erősítése szempontjából.
 
36. ábra. Az információk megosztása az érdekeltekkel (n = 100) „Hogyan történik az adatok/információk megosztása és az érdekeltek/piaci szereplők tájékoztatása?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 36. ábra eredményei alapján az információk megosztásának gyakorlata a vizsgált turisztikai desztinációk és települések körében alapvetően hagyományos, statikus megoldásokra épül, miközben a korszerű, valós idejű és interaktív adatmegosztási formák csak elenyésző mértékben jelennek meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók döntő többsége (67%) statikus jelentések – például adatlapok, összefoglaló kimutatások vagy nyomtatott és digitális kiadványok – segítségével osztja meg az információkat az érdekeltekkel és piaci szereplőkkel. Ez a gyakorlat egyszerűen megvalósítható és széles körben alkalmazott, ugyanakkor elsősorban leíró jellegű tájékoztatásra alkalmas, és korlátozottan képes lekövetni a turizmus gyorsan változó folyamatait. A statikus formátumok jellemzően időben elcsúszott információt közvetítenek, ami csökkentheti azok döntéstámogató értékét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Különösen figyelemfelkeltő, hogy a válaszadók közel egyharmada (30%) jelezte: egyáltalán nem oszt meg adatokat, vagy nem rendelkezik olyan információval, amely megosztható lenne. Ez az eredmény komoly hiányosságra utal az átláthatóság, az együttműködés és az érintettek bevonása szempontjából, és egyben azt is jelzi, hogy számos desztinációban az adatgyűjtés és -feldolgozás még nem érte el azt a szintet, amely lehetővé tenné a rendszeres információmegosztást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korszerűbb, automatizált megoldások alkalmazása rendkívül alacsony arányban jelenik meg. A válaszadók mindössze 2%-a biztosít automatizált, folyamatos nyomon követésen alapuló, közel valós idejű betekintést az adatokba, ami arra utal, hogy az ilyen jellegű technológiai megoldások még nem épültek be széles körben a desztinációmenedzsment gyakorlatába. A legfejlettebb adatmegosztási forma, a folyamatos adatbeáramláson alapuló, grafikus megjelenítést nyújtó dashboardok alkalmazása pedig csupán 1%-nál fordul elő, jóllehet ezek az eszközök jelentősen növelhetnék az adatok átláthatóságát, értelmezhetőségét és az érintettek számára nyújtott hozzáadott értéket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a turisztikai adatmegosztás jelenlegi gyakorlata elsősorban a hagyományos, statikus formákra támaszkodik, míg a valós idejű, interaktív és automatizált megoldások használata marginális. A hatékonyabb kommunikáció, az együttműködés erősítése és a stratégiai döntéshozatal támogatása érdekében egyértelműen indokolt lenne az adatfrissítést automatizáló, valamint dashboardalapú vizualizációt alkalmazó gyakorlatok szélesebb körű bevezetése.
 
37. ábra. Az adatmegosztási szabályozások jellemzői (n = 100) „Van adatmegosztási szabályozásuk, és ha igen, hogyan jellemezné azt?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 37. ábra eredményei alapján az adatmegosztás szabályozottsága a vizsgált turisztikai desztinációk és települések körében összességében alacsony szintet mutat, és a gyakorlatot elsősorban a hiányos keretrendszerek, valamint a korlátozott nyitottság jellemzi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók több mint fele (58%) jelezte, hogy nincs kialakított adatmegosztási szabályozásuk, illetve egyáltalán nem osztanak meg adatokat. Ez az eredmény jelentős strukturális akadályra utal, hiszen a szabályozott adatmegosztás hiánya érdemben korlátozza az intézmények közötti együttműködést, az átlátható működést, valamint az adatvezérelt döntéshozatal és az innováció kibontakozását. A szabályozás hiánya sok esetben bizonytalanságot is eredményezhet abban, hogy milyen adatok, milyen formában és milyen feltételek mellett lennének megoszthatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók valamivel több mint egynegyede (26%) számolt be arról, hogy létezik adatmegosztás a partnerek között. Ez a gyakorlat jellemzően zárt, bizalmi alapon működő együttműködéseket feltételez, ahol az adatáramlás korlátozott körben valósul meg. Bár ez a modell elősegítheti a célzott szakmai együttműködéseket, ugyanakkor nem teszi lehetővé az adatok szélesebb körű hasznosítását és a szektor egészére kiterjedő tanulási folyamatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megkérdezettek 12%-a korlátozott adatmegosztási hajlandóságról számolt be, elsősorban az adatokkal való visszaéléstől, illetve az adatvédelmi és információbiztonsági kockázatoktól való félelem miatt. Ez az eredmény jól jelzi, hogy a technológiai és jogi kérdések mellett a bizalmi tényezők is meghatározó szerepet játszanak az adatmegosztási gyakorlatok alakulásában a turisztikai szektorban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindössze a válaszadók 4%-a működik nyílt adatkörnyezetben, ahol az adatok széles körben hozzáférhetők és újrahasznosíthatók. Ez az arány azt mutatja, hogy az open data szemlélet jelenleg marginálisnak tekinthető a vizsgált desztinációk körében, jóllehet az ilyen megközelítések jelentős potenciált hordozhatnának az innováció, az átláthatóság és a közösségi alapú fejlesztések előmozdítása szempontjából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy az adatmegosztás szabályozottsága és nyitottsága jelenleg alacsony szinten áll, és a legtöbb szereplő zárt, korlátozott vagy teljesen hiányzó adatmegosztási keretrendszerben működik. Ez a helyzet gátolja az ágazati innovációt, a közös adatbázisokra épülő fejlesztéseket és az adatvezérelt együttműködések kialakulását. A jövőben ezért indokolt lenne olyan egységesebb, biztonságos és átlátható adatmegosztási keretrendszerek kialakításának ösztönzése, amelyek egyszerre kezelik az adatvédelmi kockázatokat és támogatják az együttműködésen alapuló turizmusirányítást.
 
38. ábra. Az információmegosztás mértéke (n = 100) „Milyen mértékben osztják meg az információkat a településen/desztinációban?”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 38. ábra eredményei alapján az információmegosztás gyakorlata a vizsgált turisztikai desztinációkban és településeken összességében visszafogott képet mutat, és inkább a korlátozott, szelektív adatáramlás irányába tolódik el, semmint a nyílt, szervezett tudásmegosztás felé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók több mint fele (56%) jelezte, hogy a desztináción vagy településen belül csupán korlátozott információmegosztás valósul meg, vagyis az adatok és információk csak egy része kerül megosztásra. Ez a gyakorlat részben magyarázható az érzékeny adatok védelmének igényével, ugyanakkor egyértelműen gátolhatja az átláthatóságot, az intézmények és szereplők közötti együttműködést, valamint a közös tanulási és innovációs folyamatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megkérdezettek közel egynegyede (22%) arról számolt be, hogy egyáltalán nem oszt meg adatokat vagy információkat a desztináción belül. Ez a teljes elzárkózás komoly akadályt jelenthet a közös stratégiai gondolkodás, a fejlesztési irányok összehangolása és az adatvezérelt turizmusfejlesztés szempontjából, hiszen a szereplők nem férnek hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek a megalapozott döntésekhez szükségesek lennének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén 22% jelezte, hogy explicit tudásmegosztást folytat, vagyis a strukturált, dokumentált információkat tudatosan megosztja a releváns szereplőkkel. Ez a gyakorlat tekinthető a szervezett és hatékony tudásáramlás legfejlettebb formájának, mivel biztosítja az információk visszakereshetőségét, egységes értelmezését és hosszabb távú hasznosíthatóságát. Ugyanakkor az arány azt mutatja, hogy ez a szemlélet jelenleg még kisebbségben van a vizsgált desztinációk körében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények arra utalnak, hogy az információmegosztás mértéke számos településen és desztinációban korlátozott vagy teljes mértékben hiányzik, ami egyértelmű fejlesztési potenciált jelez. Az együttműködés, a transzparencia és az adatvezérelt döntéshozatal erősítése érdekében indokolt lenne az explicit, strukturált tudásmegosztási gyakorlatok szélesebb körű elterjesztése, valamint a bizalomra és világos szabályokra épülő információáramlás ösztönzése.
 
39. ábra. Adatmegosztási gyakorlatok (n = 100) „Milyen adatmegosztási gyakorlatokat alkalmaznak az Ön desztinációjában? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 39. ábra eredményei alapján az adatmegosztási gyakorlatok a vizsgált turisztikai desztinációkban továbbra is visszafogottak, és döntően az adatok megosztásának hiánya vagy a szűk körű, zárt együttműködések jellemzik a szektort.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók közel fele (45%) jelezte, hogy a desztinációban vagy településen nincsenek kialakított adatmegosztási szintek, vagyis az adatok egyáltalán nem kerülnek megosztásra. Ez az eredmény egyértelműen rámutat arra, hogy az adatmegosztás hiánya továbbra is az egyik legjelentősebb akadályt jelenti az együttműködésen alapuló működés és az adatvezérelt turizmusfejlesztés szempontjából. Az adatok elzártsága korlátozza a közös tanulási folyamatokat, az összehasonlíthatóságot és az innováció lehetőségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második leggyakrabban megjelenő gyakorlat az adatokkal kapcsolatos együttműködések, az úgynevezett data collaboratives formája, amelyet a válaszadók 30%-a alkalmaz. Ezekben az esetekben az adatok megosztása és cseréje más turisztikai szereplőkkel – például piaci partnerekkel, kutatóintézetekkel vagy civil szervezetekkel – történik. Ez a megközelítés elősegíti a közös projektek, kutatások és elemzések megvalósítását, ugyanakkor jellemzően célhoz kötött és korlátozott hozzáférésű adatáramlást jelent.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatterek (data space) használata, amelyek biztonságos, zárt környezetet biztosítanak az érdekelt felek közötti adatmegosztáshoz, a válaszadók 17%-ánál jelenik meg. Ez a gyakorlat már magasabb szintű adatbiztonságot, szabályozottságot és kontrollt feltételez, és jól illeszkedik az érzékeny adatok kezelésével kapcsolatos elvárásokhoz. Ugyanakkor alkalmazása még nem tekinthető széles körben elterjedtnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyílt adatok (open data) közzététele – például nyilvánosan hozzáférhető adatportálokon – a válaszadók 14%-ánál fordul elő. Ez a megközelítés erősíti az átláthatóságot és az innovációs potenciált, mivel az adatok szélesebb körű újrahasznosítását teszi lehetővé, azonban jelenleg inkább kivételnek, semmint általános gyakorlatnak tekinthető. Hasonlóképpen, a nyílt közösségi adatok (data commons) alkalmazása, vagyis az adatok közösségi adatbázisokban történő megosztása mindössze 12%-os arányban jelenik meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes és egyben beszédes eredmény, hogy adatpiacok (data marketplaces), ahol az adatok értékesítése vagy online cseréje történhetne, egyáltalán nem fordulnak elő a mintában. Ez arra utal, hogy az adatok gazdasági értékként való kezelése és piaci alapú hasznosítása jelenleg nem része a desztinációk gondolkodásának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy az adatmegosztás gyakorlata a turisztikai szektorban még korlátozott, és elsősorban zárt vagy partnerségi keretek között valósul meg. A nyílt, széles körben hozzáférhető adatmegosztási formák, valamint a kereskedelmi alapú adatcsere egyelőre marginálisak, ami jelentős fejlesztési potenciált jelez az adatvezérelt együttműködések és az ágazati innováció erősítése szempontjából.
 
40. ábra. Az adatmegosztás célja (n = 100) „Milyen célból osztják meg az adatokat a desztinációban/településen? Több válasz is lehetséges.”
Forrás: Saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 40. ábra eredményei alapján az adatmegosztás célrendszere a vizsgált turisztikai desztinációkban és településeken viszonylag jól körülhatárolható, és elsősorban a teljesítményhez, valamint a stratégiai irányításhoz kapcsolódó funkciók mentén szerveződik, míg az összetettebb, innováció- és működésorientált felhasználások háttérbe szorulnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók legnagyobb aránya (50%) a turisztikai hatások nyomon követése érdekében oszt meg adatokat. Ez egyértelműen jelzi, hogy az adatmegosztás elsődleges funkciója a turizmus teljesítményének, volumenének és hatásainak monitorozása, ami összhangban áll a korábbi ábrákban is megjelenő mérés- és jelentésközpontú adatfelhasználási gyakorlattal. Szorosan ehhez kapcsolódik a stratégiai tervezés támogatása, amelyet a válaszadók 41%-a jelölt meg, és amely az adatok hosszabb távú döntés-előkészítő szerepére utal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelentős, de már alacsonyabb arányban jelenik meg az új szolgáltatások fejlesztése és az innováció előmozdítása (30%), valamint a piackutatás (28%). Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az adatok egy része már nem csupán leíró vagy visszatekintő jelleggel kerül felhasználásra, hanem megjelenik a piaci igények feltérképezésének és a versenyképesség javításának eszközeként is. Ugyanakkor az arányok azt is mutatják, hogy ez a szemlélet még nem domináns a desztinációk adatmegosztási gyakorlatában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ügyfélorientált felhasználások közül a vevői elégedettség mérése (26%) és az ügyfélpanaszok, illetve vélemények kezelése (23%) emelhető ki. Ezek az arányok azt jelzik, hogy az adatok felhasználása a szolgáltatásminőség visszacsatolására és javítására jelen van, de nem mindenhol épült be rendszerszinten a működésbe. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a válaszadók azonos arányban (26%) jelezték azt is, hogy egyáltalán nem osztanak meg adatokat a desztináción vagy településen belül, ami jelentős ellentmondást tár fel az adatmegosztás deklarált céljai és a tényleges gyakorlat között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ügyfélszolgálati és interakcióalapú adatfelhasználás már kisebb súllyal jelenik meg: az adatok személyre szabott ügyfél-interakciókhoz való alkalmazását 18%, az ügyfélszolgálati működés támogatását 17%, míg az ügyfélélmény és az elkötelezettség növelését 15% jelölte meg. Ez arra utal, hogy a desztinációk többsége még nem használja ki teljes mértékben az adatokat a látogatói kapcsolatok proaktív és személyre szabott menedzselésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A működési és szervezeti fejlesztést támogató célok – így a minőségellenőrzés és -irányítás (11%), valamint a folyamatfejlesztés (9%) – szintén háttérbe szorulnak, miközben a válságkezelés és a dinamikus árképzés egyaránt mindössze 8%-os arányban jelenik meg. Az üzleti modellhez és stratégiai innovációhoz, valamint a fenntarthatósági menedzsmenthez kapcsolódó adatmegosztási célokat csupán a válaszadók 7%-a jelölte meg, ami különösen figyelemfelkeltő annak fényében, hogy ezek a területek a turizmus jövőbeni versenyképességének és társadalmi elfogadottságának kulcstényezői.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legalacsonyabb arányban a biztonság és csalásfelismerés (5%), valamint az ellátási lánc átláthatóságának támogatása (4%) jelenik meg, ami azt jelzi, hogy az adatmegosztás ezen, kifejezetten komplex és technológiaigényes felhasználási területei gyakorlatilag marginális szerepet töltenek be a vizsgált desztinációk működésében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy az adatmegosztás céljai elsősorban a turisztikai teljesítmény és hatások mérésére, valamint a stratégiai döntéstámogatásra koncentrálódnak. Ezzel szemben az innovációt, a fenntarthatóságot, az üzleti modell megújítását és a működésbiztonságot támogató, fejlettebb adatfelhasználási célok kevéssé integrálódtak a gyakorlatba. Mindez egyértelműen fejlesztési potenciált jelez a jövőbeni adatvezérelt turizmusirányítás komplexitásának és érettségének növelése irányába.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave