Bárdos Jenő

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata


3. Az olvasási készség fejlesztése

Anyanyelvűnkben a beszédértés és beszédprodukció szorosan egybefonódó készségeit – legalábbis alapszinten – néhány év alatt elsajátítjuk. Annak ellenére, hogy a kisgyermekek többsége jóval az iskoláskor előtt utcanevekből, hirdetésekből, képeskönyvekből stb. fel tud ismerni betűket, szavakat, az olvasást és írást tanult készségeknek tekintjük már az anyanyelvben is. Ezek a tevékenységek (írás, olvasás, számolás) elemi, iskolában tanult készségekként vonulnak be tudatunkba. Ebben a leírásban legfeljebb az „elemi” szó pontatlansága ébreszthet kételyeket bennünk, hiszen aki nagyon magas szinten műveli ugyanezeket a készségeket, azt tudósnak tartják. Egy természettudós például azért olvas, hogy megtudja, mi történt korábban az ő szakterületén; azért számol, hogy bebizonyítsa azt, hogy most mi történik; és azért ír, hogy a későbbi generációk megismerhessék munkásságát: ezzel a kör be is zárult. Akármelyiket tekintjük a fenti készségek közül, a fejlettségi szintek rendkívül tág határok között mozognak, a készség teljes hiányától (analfabetizmus) a készség rendkívül kifinomult, nagyrészt automatizált, hatékony és gyors, magabiztos használatáig.
Az előző fejezet részletesen tárgyalta a hallásértés mint készség különféle sajátosságait. Az idegen nyelvi készségek egyik lehetséges felosztásában (értés, közlés, közvetítés) funkcionálisan nincs különbség a hallásértés és az olvasás között. A hasonlóságokat akkor érzékeljük leginkább, ha mindkét folyamatot úgy kezeljük, mint amelyeknek az információ feldolgozása, értelmezése és értékelése a legfontosabb funkciója, feladata. E közös tulajdonságok ellenére ebben a fejezetben majd rá kell mutatnunk azokra a különbözőségekre is, amelyeknek tudatosítása elengedhetetlen a szakszerű tanítás érdekében. Rá kell majd mutatnunk az olvasás és a többi készség viszonyára is: a nyelvtanári ösztön nem tekinti annyira egybetartozónak az olvasás és írás készségeit, mint például a beszédértés és beszédkészség párost.
Alighanem sokunk számára felhőtlen boldogság egy békalencsés tó partján elmerülni egy jó regényben: nem csoda, ha éppen ezért az olvasást a személyiségre oly jellemző, intim szférába tartozó tevékenységnek tekintjük. Még ha az olvasás technikái hasonlóak is, papír és festék dekódolható villódzásai más és más mélységeket tárnak fel vagy fednek le interpretációinkban. Aki tehát kinyit egy könyvet, az mindenekelőtt önmagát nyitja ki. Mindebből mégsem következik az, hogy valami egyszeri, megismételhetetlen, egyedi és individualista jelenségről van szó. Az egyén életén túlmutatóan az olvasás nagyon is társadalmi jelenség: célját, funkcióját éppen a közösségekbe ágyazottság ténye teszi egyértelművé. Ebben a kontextusban bennünket természetesen az idegen nyelvi olvasás műfajai érdekelnek, az idegen nyelvi szöveg és az olvasó interakciója, a legfontosabb stratégiák, taktikák, technikák s közülük is éppen azok, amelyek az iskolákban (vagy környékükön) leginkább megélnek.
 

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 141 2

Magyarországon magyarul ilyen részletességű munka az idegen nyelvek tanításáról még nem jelent meg. A szerző célja az volt, hogy emelje a nyelvpedagógiai tudatosság szintjét mindazokban, akik az idegen nyelvek tanításával foglalkoznak. így könyve alapvető tananyag az idegen nyelvi tanárképzésben és továbbképzésben, vagyis főként az idegen nyelv szakos egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, valamint oktatóikhoz szól. Hasonlóképpen alapvető tananyag az alkalmazott nyelvészeti, nyelvpedagógiai, illetve általában a pedagógiai és pszichológiai doktori programok hallgatóinak. A legfontosabb az, hogy az aktív nyelvtanárok kezébe eljusson e könyv. A szűkebb szakmai érdeklődésen túl a könyv nyelvezete és stílusa lehetővé teszi, hogy a széles nagyközönség, főként az idegen nyelveket tanulók, nyelvvizsgázók, fordítással és tolmácsolással foglalkozók, illetve az idegen nyelvek iránt érdeklődők is haszonnal forgathassák, különösen ha szeretnék megérteni azokat a pszichológiai és nyelvi folyamatokat, amelyeknek a sikeressége (vagy sikertelensége) már eddig is formálta nyelvtudásukat. A könyv legfontosabb fejezetei a nyelvi tartalom közvetítésével (a kiejtés, a nyelvtan, a szókincs és a pragmatikai elemek tanításával), illetve az alapkészségek fejlesztésével (hallás utáni értés és beszéd, olvasás és írás) foglalkoznak. A nyelvtanár és a nyelvtanuló személyiségének, a tanítás és tanulás folyamatának külön fejezeteket szentelt a szerző.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bardos-az-idegen-nyelvek-tanitasanak-elmeleti-alapjai-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave