3. A nyelvpedagógia tartalomszerkezete

Induktív modellek

Vizsgálódásainkat az egyszerűség kedvéért induktív-empirikus modellekkel kezdjük. A 4. táblázat azt szemlélteti, hogy a Magyarországon használt leggyakoribb nyolc angolszász nyelvpedagógiai kézikönyv mely tématerületekkel foglalkozik leginkább.

 

4. táblázat: Ismert angolszász metodikák tématérképe

Fontosabb témák	Ismert teljes körű metodikák
	1	2	3	4	5	6	7	8
INYT-elméletek						X
Módszerek (történeti és új)		X	X					X
Tantervi témák		X						X
INY-elsajátítás és kétnyelvűség		X				X
Készségek	X	X	X		X	X	X	X
Dialógus/szöveg	X				X	X	X
Nyelvtan	X	X	X			X	X	X
Szókincs		X	X		X	X	X	X
Kiejtés	X			X		X		X
Diák és tanár		X	X				X	X
Tesztelés		X
Osztálymunka-szervezés				X	X	X	X	X
Audiovizuális eszközök				X	X
Hibajavítás	X			X			X
Gyakorlás				X		X

1. Rivers-Temperley (1978); 2. Long-Richards (1987); 3. Celce-Murcia-McIntosh (1989); 4. Hubbard-Jones (1983); 5. Willis (1981); 6. Harmer (1991); 7. Lewis-Hill (1985); 8. Nunan (1991)

 

Mint várható volt, a készségek fejlesztése és a nyelvi tartalom közvetítése viszi el a pálmát, ezeken kívül kiemeltnek tekinthetjük még az osztálytermi történésekkel kapcsolatos vizsgálódásokat. A tanár- és diákszerep, a módszerek összehasonlítása vagy a hibajavítás témái második helyre szorultak. Hasonló arányokat mutat az Egyesült Államokban készült 1991-es felmérés, kivéve azt a tényt, hogy a kurzusok ott erősen módszerközpontúak (lásd: 5. táblázat). (Ez egyben azt is mutatja, hogy néhány év alatt is jelentősen elmozdultunk a hagyományos, szűkebb értelemben vett idegen nyelvi szakmetodika irányából a tágabb értelmű, a pedagógiai tartalomra és folyamatra jobban koncentráló nyelvpedagógia irányába.)

A szakszerűség fokozásának érdekében már most is érzékelhető, hogy jelentős változások következtek be a tanári szerepek megítélésében. A döntéshozó, problémamegoldó szerepeken túlmenően előtérbe került a preventív tanítás, amely megelőz, előre lát, feltár, megold bizonyos problémákat. Ez a szemlélet a tudatosságnak egy sokkal magasabb szintjét tételezi fel, a tanítási folyamatban pedig a tanulókat külön-külön és együtt is érzékelő reflektív tanári személyiségeket teremt.

A kommunikatív nyelvtanítási irányok eklektikája sem képes elfedni azt a tényt, hogy súlyos hiányosságok érzékelhetőek a kultúra közvetítésének professzionalizmusában. Mint tudjuk, a nyelv kultúrába ágyazott, és a közvetítők iránti magas műveltségi igényt a nyelvi reprodukció egy viszonylag magas szintjén többnyire adottnak vesszük. Márpedig az idegen ajkú műveltség időnként távol áll az idegen nyelvek tanáraitól, és a műveltségnek e foghíjasságból eredő beszédhibái az anyanyelvű tanárokat legalább annyira sújtják. Mostanában már a nyelvmesterek kora lejárt, a nyelvidomárok helye pedig a nyelvtanítási piac különféle cirkuszi sátraiban van. A kultúrából kultúrákba való átlépés élménye személyfüggő ajándék mind a tanár, mind a diák részéről.

 

5. táblázat: Metodikai kurzusok témái az Egyesült Államokban: a részt vevő intézetek száma és az egyes témákra szánt idő (Uber-Grosse, 1991)

Téma	Intézetek száma	Hetek száma
Hagyományos és új módszerek	34	89
A nyelvtanulás elmélete	33	50
Íráskészség	30	33
Olvasási készség	30	32
Beszéd és kiejtés	29	29
Nyelvtan	25	20
Tesztelés	24	19
Hallás utáni megértés	23	19
Tantervkészítés	19	16
Szókincs	19	13
A módszerek általában	19	20
Óravezetés	16	18
Országismeret	13	10
Kommunikatív nyelvtanítás	12	21
Tananyag-értékelés	11	9
Nyelv és tartalom	11	10
Hibaelemzés	10	9
Technológiai újítások	8	8
Szaknyelvoktatás	6	6
A négy alapkészség integrálása	4	3
Kétnyelvű oktatás	4	3
Kognitív stílusok	4	2
Szakmai fejlődés	3	2

 

 

Spekulatív modellek

Aki felüt néhány régi metodikát, azt tapasztalja, hogy a szerző(k) a folyamat legfontosabb összefüggéseit kiragadva teremti(k) meg a leírás arányait. Ezt az elmélkedést a legegyszerűbb formájában az 5. ábra mutatja.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1311ainyteaegy_126/#m1311ainyteaegy_126 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1311ainyteaegy_126/#m1311ainyteaegy_126)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1311ainyteaegy_126/#m1311ainyteaegy_126)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5. ábra: az idegen nyelvek tanárainak „közvetlen tudományai”

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1311ainyteaegy_128/#m1311ainyteaegy_128 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1311ainyteaegy_128/#m1311ainyteaegy_128)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1311ainyteaegy_128/#m1311ainyteaegy_128)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

6. ábra: Deduktív-racionális-funkcionális modell

 

Hasonló modell az általunk 1986-ban leírt (Bárdos, 1987, 1992: 162), a tanár-diák interakciót középpontba állító, de mégis módszertan-centrikus modell, amelynek erénye az, hogy bemutatja azokat a területeket, amelyekkel a nyelvpedagógia távolról rokonítható, és feltüntet olyan új szakterületeket is, amelyek mindenképpen csatlakoznak az idegen nyelvek tanulásának és tanításának pedagógiájához. Ezt a modellt mutatja be a 6. ábra.

Ebben a leírásban a tanár-diák (T-D) kapcsolat áll a középpontban az osztályterem színpadán. A kapcsolat résztvevőinek legfontosabb jellegzetességeit a 7. ábra szemlélteti. (A tanár és a diák személyiségéről, tulajdonságairól, szerepeikről és lehetőségeikről szól e könyv IV. és V. fejezete.)

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1311ainyteaegy_132/#m1311ainyteaegy_132 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1311ainyteaegy_132/#m1311ainyteaegy_132)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1311ainyteaegy_132/#m1311ainyteaegy_132)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

7. ábra: A tanár-diák kapcsolat

 

Az előző induktív, empirikus és spekulatív modellekből kiderül, hogy a nyelvpedagógia rendelkezik egyértelműen pedagógiai jellegzetességekkel, hiszen tárgyalja a nyelvtanulás/nyelvtanítás folyamatát, annak tartalmát, szervezési formáit, módszereit, ellenőrzését és értékelését. Ugyanakkor foglalkozik a nyelvtanulási/nyelvtanítási folyamat pszichológiai tényezőivel is: a személyiség fejlődésével ebben a folyamatban, a különféle tevékenységi formákkal, szocializációval és individualizációval mind az osztálytermi munka, mind a módszerek szempontjából. Továbbá nem nélkülözi az alkalmazott nyelvészeti vonatkozásokat sem: a nyelvelsajátítás, nyelvtanulás; egy- és kétnyelvűség nyelvészeti elméleteit, a nyelvek tanulhatóságának és taníthatóságának különféle kritériumait, a nyelvi fejlődés és fejlesztés pszicholingvisztikáját stb. Eszerint a nyelvpedagógiának egyaránt tárgya az idegen nyelvi nevelési helyzet minden nevelés-lélektani sajátossága, nemkülönben az egész pedagógiai folyamat pszicholingvisztikai törvényszerűségeinek tanulmányozása. A nyelvpedagógia tárgya a nyelvtanítás és a nyelvtanulás folyamatának nyelvészeti, pedagógiai és pszichológiai szempontú tanulmányozása, vagyis a nyelvpedagógia a nyelvi fejlődés és fejlesztés pszichológiai és nyelvészeti magyarázatait fogja a pedagógia hámjába. Ezeket az összefonódásokat szemlélteti a 8. ábra, amely azt mutatja, hogy a nyelvpedagógia olyan határtudomány, amely az eredeti rokon és társtudományoktól viszonylag távol eső alkalmazott tudományokat egyesít.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1311ainyteaegy_135/#m1311ainyteaegy_135 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1311ainyteaegy_135/#m1311ainyteaegy_135)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1311ainyteaegy_135/#m1311ainyteaegy_135)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

8. ábra: A nyelvpedagógia és a rokon tudományok

 

 

Tartalomjegyzék

• AZ IDEGEN NYELVEK TANÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYAKORLATA
• Impresszum
• Témák
• Előszó
• chevron_rightI. A nyelvpedagógia fogalma
  • chevron_right1. A nyelvpedagógia értelmezései
    • 1.1. Néhány hazai és külföldi modell a nyelvpedagógiáról
  • chevron_right2. A nyelvpedagógia kialakulása
    • 2.1. A belső fejlődés néhány állomása
    • 2.2. A nyelvtanulás folyamatának tudatosulása az új tudományok: a nyelvészet és a pszichológia tükrében
    • 2.3. A huszadik századi módszerek átváltozásai: módszerekből elméletek
    • 2.4. Az elnevezésekről
  • chevron_right3. A nyelvpedagógia tartalomszerkezete
    • 3.1. A nyelvpedagógia szintjei
    • 3.2. A nyelvpedagógia fogalma
  • chevron_right4. A nyelvpedagógia rokon tudományai, főbb kutatási területei
    • 4.1. A nyelvpedagógia az alap- és rokon tudományok halmazában
    • 4.2. A nyelvpedagógia kutatási módszerei és néhány kutatási területe
  • 5. Összefoglalás
  • 6. Ajánlott irodalom
• chevron_rightII. A nyelvi tartalom közvetítése
  • 1. A nyelvi tartalom fogalma
  • chevron_right2. A kiejtés tanítása
    • 2.1. Történeti áttekintés és tanulságok
    • 2.2. A kiejtés tanításának alapvető dilemmája
    • 2.3. A jó kiejtés kritériumai
    • 2.4. A kiejtés tanításának zenei elemei
    • 2.5. A hangok fizikai és szellemi megjelenítése
    • 2.6. A kiejtés aspektusai: felismerés és produkció
    • 2.7. A kiejtés tanításának legkedveltebb technikai megoldásai
    • 2.8. Összefoglalás
    • 2.9. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3. A nyelvtan tanítása
    • 3.1. Történeti áttekintés és tanulságok
    • 3.2. A nyelvtani tudás karaktere
    • 3.3. A nyelvtani tudás tökéletesedésének folyamata
    • 3.4. A nyelvtan tanításának lehetséges megközelítései
    • 3.5. A nyelvtan tanításának fokozatai
    • 3.6. A nyelvtani jelenségek tanításának optimalizálása
    • 3.7. Haladás és sebesség a nyelvtani jelenségek tanításában
    • 3.8. Összefoglalás
    • 3.9. Ajánlott irodalom
  • chevron_right4. A szókincs tanítása
    • 4.1. A szókincstanítás néhány paradoxona
    • 4.2. Történeti áttekintés és tanulságok
    • chevron_right4.3. A mentális lexikon és más allegóriák
      • 4.3.1. Bemenet
      • 4.3.2. Raktározás
      • 4.3.3. Felidézés
    • chevron_right4.4. A szókincs tanításának mennyiségi kérdései
      • 4.4.1. Aktív és passzív szókincs
      • 4.4.2. Szókincsméret és nyelvi szintek
      • 4.4.3. Hány szót tanítsunk alkalmanként?
    • chevron_right4.5. A szókincs tanításának „minőségi” kérdései
      • chevron_right4.5.1. Egyetlen szó tanítása
        • 4.5.1.1. Mit lehet tudni egy szóról?
        • 4.5.I.2. Mennyit szabad tanítani egy szóról?
        • 4.5.I.3. Az egyes szavak bemutatásának módszeres menete
      • 4.5.2. Kifejezések tanítása
    • 4.6. Összefoglalás
    • 4.7. Ajánlott irodalom
  • chevron_right5. A pragmatikai elemek tanítása
    • 5.1. A pragmatikai elemek megjelenése
    • 5.2. A jelentés tanulmányozásának integráló hatása
    • chevron_right5.3. Néhány nyelvhasználattal kapcsolatos elmélet és modell a kommunikatív nyelvtanulás kialakulása előtt
      • 5.3.1. Beszédműveletek (beszédaktus-elmélet)
      • 5.3.2. Beszéd és implikáció
      • 5.3.3. Együttműködés és udvariasság mint a társalgás alapelvei
      • 5.3.4. Beszédszándékok
    • chevron_right5.4. Alkalmazott nyelvészeti hatások a kommunikatív nyelvtanulás kialakulásában
      • 5.4.1. A kommunikatív kompetencia
      • 5.4.2. Egységes európai tantervi célrendszer
      • 5.4.3. A beszédfunkciók
      • 5.4.4. A szituációk szerepe
    • 5.5. A nyelvhasználati szempontok érvényesítésének néhány osztálytermi következménye
    • 5.6. Összefoglalás
    • 5.7. Ajánlott irodalom
• chevron_rightIII. A készségek fejlesztése
  • chevron_right1. A készségek osztályozása
    • 1.1. A készségek integrálhatósága és hasonlósága
    • 1.2. A fejlett készségekkel rendelkező nyelvhasználó néhány jellegzetes vonása
  • chevron_right2. A hallás utáni értés fejlesztése
    • 2.1. Hallásértés: történeti előzmények és tanulságok
    • 2.2. A hallásértés folyamatának főbb jellemzői
    • chevron_right2.3. A hallásértés értelmezésének legfontosabb modelljei
      • 2.3.1. A hallásértés szerkezete avagy a háromszintű modell
      • 2.3.2. Interaktív és nem interaktív hallásértés
      • 2.3.3. További hallásértési modellek: társalgás vagy tanulás mint cél
      • 2.3.4. Bemenet és befogadás
    • chevron_right2.4. A hallásértés főbb műfajai: célok és funkciók
      • 2.4.1. Természetes hallásértési szituációk és műfajok
      • 2.4.2. Osztálytermi hallásértési szituációk és műfajok
    • chevron_right2.5. A hallásértés nehézségei
      • 2.5.1. Hallásértési problémák és a nyelvtudás hiányosságai
      • 2.5.2. A hallásértés nehézségeinek egyéb okai (kontextus és háttérismeret)
    • 2.6. A hallásértést elősegítő képességek
    • 2.7. Mikrokészségek a hallásértésben
    • 2.8. A hallásértés tanításának módszeres menete
    • 2.9. A hallásértés tanításának legkedveltebb gyakorlattípusai
    • 2.10. Összefoglalás
    • 2.11. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3. Az olvasási készség fejlesztése
    • 3.1. Az olvasás tanítása: történelmi előzmények és tanulságok
    • 3.2. Az olvasás fiziológiája
    • chevron_right3.3. Az olvasási folyamat szerkezete és jellegzetességei
      • 3.3.1. Pszicholingvisztikai modellek
      • 3.3.2. A háttérismeretek aktiválása
      • 3.3.3. Az olvasási folyamat négyszintű modellje
    • 3.4. Az olvasás mikrokészségei
    • 3.5. Az olvasás alaptípusai
    • chevron_right3.6. Természetes és mesterséges szövegek
      • 3.6.1. Krashen olvasási hipotézise
    • 3.7. Az olvasási szövegek műfajai: források és lelőhelyek
    • 3.8. Az olvasás tanításának technológiája
    • 3.9. Olvasmányok feldolgozásának hagyományos tantermi megoldásai
    • 3.10. Összefoglalás
    • 3.11. Ajánlott irodalom
  • chevron_right4. Az íráskészség fejlesztése
    • chevron_right4.1. Az írás tanítása: történelmi előzmények és tanulságok
      • 4.1.1. Közép- és újkori iskolai hagyományok
      • 4.1.2. Az írás fejlődése a második világháború után
    • 4.2. Az írás fiziológiája
    • chevron_right4.3. Az írás és más készségek
      • 4.3.1. Az írott szöveg sajátosságai
      • 4.3.2. Az írás és a beszéd
      • 4.3.3. Az írás és az olvasás
    • 4.4. Az írás mikrokészségei
    • chevron_right4.5. Az íráskészség tanításának legfontosabb dilemmái
      • 4.5.1. Az eredmény és a folyamat dilemmája
      • 4.5.2. A kontrasztív retorika fogalma és ellenzői
      • 4.5.3. Az autentikusság és mesterkéltség dilemmája az írástanításban
    • 4.6. Az anyanyelvi és idegen nyelvi írástanítás egybevetése
    • 4.7. Műfajok és témák, szerkezet és sémák az írástanításban
    • chevron_right4.8. Az írás tanításának technológiája
      • 4.8.1. Elemi írástanítási folyamatok
      • 4.8.2. Írásfejlesztő gyakorlatok a nyelvi kód biztonságosabb használata érdekében
      • 4.8.3. Kreatív írás, szabad fogalmazás
    • 4.9. Összefoglalás
    • 4.10. Ajánlott irodalom
  • chevron_right5. A beszédkészség fejlesztése
    • 5.1. Történeti áttekintés és tanulságok
    • 5.2. A beszédkészség fejlesztésének nehézségei
    • 5.3. Beszédkondíciók és interaktív készségek
    • 5.4. Beszédtípusok, beszédműfajok
    • chevron_right5.5. A beszéd fejlesztésének legismertebb technikái
      • 5.5.1. A beszédgyakorlatok karaktere és típusai
      • 5.5.2. Népszerű beszédfejlesztő gyakorlatok
    • 5.6. A kortárs beszédtanítás néhány problémája
    • 5.7. Összefoglalás
    • 5.8. Ajánlott irodalom
• chevron_rightIV. A nyelvtanár és az osztálytermi munka sajátosságai
  • chevron_right1. A nyelvtanár ismérvei
    • 1.1. Személyiségjegyek, tulajdonságok a nyelvtanárban
    • 1.2. Tanártípusok, tanítási stílusok
    • 1.3. Tanári szerepek
    • 1.4. Nyelvtanári mikrokészségek
    • 1.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2. A tanítás folyamatának dimenziói
    • 2.1. Az idegen nyelvek oktatásának színterei (tér)
    • 2.2. Az idő szerepe a nyelvoktatási folyamatban (idő)
    • 2.3. A szereplők csoportosítása (mód)
    • 2.4. A módszerfogalom hierarchiája
    • 2.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3. Hibaelemzés, hibajavítás
    • 3.1. A hiba fogalma
    • 3.2. Néhány hibatípus bemutatása
    • 3.3. A hibajavítás alapkérdései
    • 3.4. A hibajavítás technikái
    • 3.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right4. Osztálytermi megfigyelések, kutatások
    • 4.1. Nyelvészeti megfigyelési modellek
    • 4.2. Pedagógiai megfigyelési modellek
    • 4.3. Az osztálytermi kutatások legfontosabb témái
    • 4.4. Ajánlott irodalom
• chevron_rightV. A tanuló személyisége és a nyelvtanulási folyamat
  • chevron_right1. A tanuló kognitív sajátosságai
    • 1.1. Nyelvérzék, nyelvi képességek, nyelvtehetség
    • 1.2. Intelligencia
    • 1.3. További kognitív változók
    • 1.4. Nyelvtanulási stratégiák
    • 1.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2. A tanuló affektív sajátosságai
    • 2.1. Motiváció
    • 2.2. Önbizalom és gátlásosság
    • 2.3. Nyelvi stressz és szorongás
    • chevron_right2.4. További affektív tényezők
      • 2.4.1. A bizonytalanság tűrése és a kockázatvállalás
      • 2.4.2. Együttműködés és versenyszellem
      • 2.4.3. Empátia
      • 2.4.4. Extrovertáltság
    • 2.5. Tanulási stílusok
    • 2.6. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3. Tanulótípusok
    • 3.1. Változatok tanulótípusokra
    • 3.2. Az ideális nyelvtanuló anatómiája
    • 3.3. Ajánlott irodalom
  • chevron_right4. A nyelvtanulók szociobiológiája
    • 4.1. Életkor
    • 4.2. A nemek közötti különbségek
    • 4.3. Akkulturáció és társadalmi távolság
    • 4.4. Ajánlott irodalom
  • chevron_right5. A nyelvtanulási folyamat sajátosságai
    • 5.1. Tanulásfelfogások
    • 5.2. Nyelvelsajátítási elméletek
    • chevron_right5.3. Az önálló tanuló: autonómia és kooperáció
      • 5.3.1. Autonómia
      • 5.3.2. Kooperáció
      • 5.3.3. Multimédia-menedzsment
    • 5.4. Ajánlott irodalom
• Utószó
• VI. Bibliográfia

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 141 2

Magyarországon magyarul ilyen részletességű munka az idegen nyelvek tanításáról még nem jelent meg. A szerző célja az volt, hogy emelje a nyelvpedagógiai tudatosság szintjét mindazokban, akik az idegen nyelvek tanításával foglalkoznak. így könyve alapvető tananyag az idegen nyelvi tanárképzésben és továbbképzésben, vagyis főként az idegen nyelv szakos egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, valamint oktatóikhoz szól. Hasonlóképpen alapvető tananyag az alkalmazott nyelvészeti, nyelvpedagógiai, illetve általában a pedagógiai és pszichológiai doktori programok hallgatóinak. A legfontosabb az, hogy az aktív nyelvtanárok kezébe eljusson e könyv. A szűkebb szakmai érdeklődésen túl a könyv nyelvezete és stílusa lehetővé teszi, hogy a széles nagyközönség, főként az idegen nyelveket tanulók, nyelvvizsgázók, fordítással és tolmácsolással foglalkozók, illetve az idegen nyelvek iránt érdeklődők is haszonnal forgathassák, különösen ha szeretnék megérteni azokat a pszichológiai és nyelvi folyamatokat, amelyeknek a sikeressége (vagy sikertelensége) már eddig is formálta nyelvtudásukat. A könyv legfontosabb fejezetei a nyelvi tartalom közvetítésével (a kiejtés, a nyelvtan, a szókincs és a pragmatikai elemek tanításával), illetve az alapkészségek fejlesztésével (hallás utáni értés és beszéd, olvasás és írás) foglalkoznak. A nyelvtanár és a nyelvtanuló személyiségének, a tanítás és tanulás folyamatának külön fejezeteket szentelt a szerző.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bardos-az-idegen-nyelvek-tanitasanak-elmeleti-alapjai-es-gyakorlata//