Bárdos Jenő

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata


4.2. A nemek közötti különbségek

Annak ellenére, hogy különösen az angolszász országokban a hetvenes évektől kezdve intenzív érdeklődés kíséri a nyelv és a nemek viszonyát (különösen a politikai korrektség szempontjából), a nemek szerepét az idegen nyelvek tanulásában megdöbbentően kevesen kutatták. A vizsgálatok egy része a nyelvtanulási stratégiák használatára vonatkozott, eszerint a nők gyakrabban és többféle tanulási stratégiát használtak, mint a férfiak, főleg olyanokat, amelyeknek központjában a kommunikáció segítése áll. Még abban az esetben is eltérnek stratégiáik típusai, ha megfelelő, nyelvtanulási stratégiákat tanító képzésben részesültek a jelöltek. Nagy a valószínűsége, hogy a nyelvtanulási motiváció szerkezetében, a tanulási stílusban, a tanulás eredményességében, esetleg a készségszintek végső kifejletében is különbségek vannak férfiak és nők között, erről azonban nincsenek megbízható adataink.
Két olyan terület van, ahol néhány adat áll rendelkezésre: az egyik a verbális képességek, a másik pedig a nyelvhasználat jellege. A közhiedelem szerint a lányok nem olyan jó tanulók, mint a fiúk (hiszen több analfabéta nő él a világon, mint férfi). A fejlett országokban végzett felmérések szerint ez egyáltalán nem így van: a lányok jobban teljesítenek a szóbeli képességeket igénylő tesztekben, hamarabb tanulnak meg olvasni, és íráskészségük is fejlettebb (pl. a hírhedt tizenegy, majd tizenöt éves korban lebonyolított angliai vizsgákon). Függetlenül attól, hogy ezt az úgynevezett szóbeli képességet nehéz meghatározni, tény, hogy Angliában mind a nyelvvel kapcsolatos tantárgyakban, mind az idegen nyelvekben a lányok nagyon jól helytállnak. A magyarázatok között az érésbeli különbségek ugyanúgy szerepelnek, mint a lányokkal szemben táplált eltérő társadalmi elvárás, de ezek vagy az ehhez hasonló magyarázatok nem túl meggyőzőek. Annál inkább meglepő, hogy olyan szakmákban is, amelyek nyelvi kommunikációs készségeket igényelnek, a nők kevéssé használják ki ezen képességeiket: a vezető pozíciókat még mindig férfiak töltik be.
Egy másik jelentős terület, ahol a nemek között kimutatható különbségek vannak, az a nyelvhasználat. Egyesek szerint ezek a különbségek inkább egyenlőtlenségek, amelyet a család és az iskola, illetve általában véve a társadalmi környezet alakít ki. A fiúk határozottabbnak mutatkoznak az osztályteremben, bele-beleszólnak az óra menetébe, és furcsa módon ezt a tanárok támogatják azzal, hogy nem tiltják: ez csak egyik megnyilvánulása a szükségtelen megkülönböztetéseknek. A számos anyanyelvi interakciós vizsgálat azt bizonyítja, hogy a nyelvhasználatban kimutatható különbségek más tantárgyakban is megoldandó problémákat jelentenek, nemcsak az idegen nyelvek tanulásában. A nemek közötti különbségek vizsgálata az idegen nyelvek tanulásában mindenképpen további kutatásokat igényel.
 

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 141 2

Magyarországon magyarul ilyen részletességű munka az idegen nyelvek tanításáról még nem jelent meg. A szerző célja az volt, hogy emelje a nyelvpedagógiai tudatosság szintjét mindazokban, akik az idegen nyelvek tanításával foglalkoznak. így könyve alapvető tananyag az idegen nyelvi tanárképzésben és továbbképzésben, vagyis főként az idegen nyelv szakos egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, valamint oktatóikhoz szól. Hasonlóképpen alapvető tananyag az alkalmazott nyelvészeti, nyelvpedagógiai, illetve általában a pedagógiai és pszichológiai doktori programok hallgatóinak. A legfontosabb az, hogy az aktív nyelvtanárok kezébe eljusson e könyv. A szűkebb szakmai érdeklődésen túl a könyv nyelvezete és stílusa lehetővé teszi, hogy a széles nagyközönség, főként az idegen nyelveket tanulók, nyelvvizsgázók, fordítással és tolmácsolással foglalkozók, illetve az idegen nyelvek iránt érdeklődők is haszonnal forgathassák, különösen ha szeretnék megérteni azokat a pszichológiai és nyelvi folyamatokat, amelyeknek a sikeressége (vagy sikertelensége) már eddig is formálta nyelvtudásukat. A könyv legfontosabb fejezetei a nyelvi tartalom közvetítésével (a kiejtés, a nyelvtan, a szókincs és a pragmatikai elemek tanításával), illetve az alapkészségek fejlesztésével (hallás utáni értés és beszéd, olvasás és írás) foglalkoznak. A nyelvtanár és a nyelvtanuló személyiségének, a tanítás és tanulás folyamatának külön fejezeteket szentelt a szerző.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bardos-az-idegen-nyelvek-tanitasanak-elmeleti-alapjai-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave