Ha olyan tanárnak kell átvenni a multimédia-központ irányítását, aki hozzászokott ahhoz, hogy osztálytermek tanári színpadán naponta szerepeljen, frusztrációt jelenthet a szerepváltás. Egy ilyen központban a nyelvtanár egyfelől gondnok, aki felelős a működtetésért, másfelől tanácsadó, aki segédkezik e tanulási folyamatban. Ugyanakkor könyvtáros is, akinek a tananyagok beszerzése is feladata. Ennek megfelelően ő az a két lábon járó enciklopédia, aki minden tananyagot ismer, egyben a központ legjobb komputere, egyszemélyes világháló, akinek tudása állandóan bekapcsolva tartandó, s belőle a kívánt anyag számtalanszor lehívható. Eltelik még egy kis idő, mire ez a szerepkombináció népszerűvé válik majd a tanári pályára készülők körében. Mindettől függetlenül, figyelembe kell venni az idők szavát, és az eddigi szerény számítógépes alapképzés és viszonylag rövid oktatástechnológiai felkészítés helyett részletesen kell foglalkozni oktatásmenedzseléssel és a legfejlettebb pedagógiai technológiával. Vannak központok, amelyekben reguláris oktatás is folyik, de vannak olyanok is, amelyek fonotéka jelleggel csak a gyakorlást szolgálják. Az utóbbi egyéni készségfejlesztést szolgáló tanulóközpontokban még nagyobb az igény a tanácsadásra és a magas technikai színvonal megvalósítására.

A nyelvpedagógiai szakma eddigelé meglehetős előítélettel viseltetett a nyelvi távoktatás bármely formája iránt. Az utóbbi időkben a nyelvtanítási anyagok technikai minőségének javulása valamelyest enyhítette ezt az ellenszenvet. Nem áll rendelkezésünkre olyan adat, hogy a műszaki vívmányokkal megtűzdelt távoktatási kurzusok eredményesebbek lennének, mint a hagyományos osztálytermiek, de kétségtelen, hogy egy-egy jól sikerült anyag vagy technikai újítás népszerűvé képes tenni egy tanulási formát. Ma már műholdas kapcsolattal lehetőség nyílik arra, hogy telekonferenciát rendezzenek és egymás mellé tegyenek, beszéltessenek olyan tanulócsoportokat, amelyeket a valóságban akár több ezer kilométer választ el egymástól. A számítógépes nyelvtanulás is sokat fejlődött, hála a nagyobb mennyiségű és jó minőségű szoftvernek, mint ahogy rendkívül megbízhatónak bizonyultak azok a CD-ROM-ok, amelyek interaktív tananyagokat tartalmaznak (CD-I). A mai nyelvi laboratóriumokba bármilyen műsorforrás bevihető, és megjelentek az olyan „értelmes” tanítórendszerek, amelyekben akár hordozható, kompakt audiorendszerekben vagy számítógépeken, körültekintő programok alapján igyekeznek fejleszteni a nyelvi készségeket. A vetélkedésbe a CD-ROM-ok bevezetése óta már bekapcsolódott a mesterséges intelligencia és a hipermédia is. Ausztrália után már Európában is megjelent az ICDV (Interactive Compressed Digital Video), amely nem műholdakra, hanem digitális telefonvonalakra épülő videokonferenciázást lehetővé tévő rendszer. Az ilyen kép-hang kapcsolatokon alapuló összeköttetéseket egyre gyakrabban telefontársaságok menedzselik, mert kevesebbe kerülnek, mint a műholdak. Hasonlóan népszerű az e-mail-kapcsolatok által fenntartott nyelvtanulás.

Azokat a tananyagokat tekinthetjük multimédia-tananyagoknak, amelyekben komputer által programozottan hangot, animációt, videót, grafikus elemeket és szöveget egyaránt tudnak kombinálni. Ha egy ilyen adattár esetén még azt is lehetővé tesszük, hogy a felhasználó kontrollálja azt, hogy miként használja fel ezeket az elemeket, akkor beszélhetünk interaktív multimédiáról. Ha ezt az adatbázist olyan rendszerben kötjük össze, amelyen a felhasználó úgy hajózhat, mint a világhálón, akkor válik az interaktív multimédiából ún. hipermédia.

Bár a fejlődés üteme valóban káprázatos, a felhasználók gyakorlottsága és hozzáértése messze elmarad a kívánalmaktól. Nehéz követni a hatalmas mennyiségben megjelenő tananyagokat, és a piacot – mint mindig – kereskedelmi és nem szakmai szempontok vezérlik. A nyelvi laboratóriumok nagy kalandja óta azonban talán szabad hangot adni annak az aggálynak, hogy a legnagyobb csillogásba, legfantasztikusabb varázslatokba öltözött tanítógépek is csak körülmények a tanulók számára a nyelvtanulásban. Bizonyos, hogy a felhasználók: nyelvtanulók, nyelvészek, nyelvtanárok és műszaki szakemberek együttműködése, valódi partnerkapcsolata alakítja ki a huszonegyedik század nyelvtanítási szükségleteinek leginkább megfelelő tananyagokat, tanulási formákat, stílusokat, stratégiákat.