Bárdos Jenő

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata


3.5. A nyelvtan tanításának fokozatai

A nyelvtan tanításának fokozatai elnevezés egyszerűen csak a nyelvtani gyakorlatok kontrolláltsági fokát jelenti, azt az intervallumot, amelyet egy adott nyelvtani elem gyakorlása az erősen kontrollált primitív gyakorlattól a szabad használatig megtesz (vö. Rivers-Temperley, 1978: skill getting – skill using). Ez a fajta fokozatosság nemcsak az egyes elemek taglalásánál nyilvánvaló, hanem a nyelvtani készségek fejlődésének egészét is jellemzi: egyenes arányban van azzal a fejlődésvonallal, amelyet a tanuló „a nyelvtan mint cél” állapottól „a nyelvtan mint eszköz” állapotig bejár. Nyilvánvaló, hogy a leginkább kontrollált gyakorlatok mint első lépések fázisában a pontosság, a korrektség, a formák megalkotásának mikéntje akár természetellenes, in vitro szituációkban is jóval gyakoribb, hiszen az idegen nyelv mint olyan a tanulói tudatot egészében betöltő célképzet. Jóval később természetes helyzetekben (in vivo) a nyelv már eszköz, ahol a mikor, miért megszólalás kérdései a beszéd funkcióit és folyamatosságát helyezik előtérbe. A fent leírt összefüggéseket szemlélteti a 17. ábra.
 
 
A mindennapi tanári gyakorlatban, a közhiedelemmel ellentétben, nemcsak a megfelelő mennyiségű gyakorlás hiányzik (ami kétségtelen tény). Általában hiányzik az a fázis is, amelyben a diák a nyelvtani jelenséget csak szemügyre veszi, először talán ösztönösen (majd tudatosul, de elfelejti), hogy végül egy újabb megfigyelés eredményeképpen végképp felkeltse az érdeklődést. Ezt a kevéssé irányítható, de mégis szükséges lehetőséget többnyire felfalja a korai drilleztetés. A nyelvtan tanításának fokozatait áttekinthetően a 18. ábra mutatja be.
 
 

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 141 2

Magyarországon magyarul ilyen részletességű munka az idegen nyelvek tanításáról még nem jelent meg. A szerző célja az volt, hogy emelje a nyelvpedagógiai tudatosság szintjét mindazokban, akik az idegen nyelvek tanításával foglalkoznak. így könyve alapvető tananyag az idegen nyelvi tanárképzésben és továbbképzésben, vagyis főként az idegen nyelv szakos egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, valamint oktatóikhoz szól. Hasonlóképpen alapvető tananyag az alkalmazott nyelvészeti, nyelvpedagógiai, illetve általában a pedagógiai és pszichológiai doktori programok hallgatóinak. A legfontosabb az, hogy az aktív nyelvtanárok kezébe eljusson e könyv. A szűkebb szakmai érdeklődésen túl a könyv nyelvezete és stílusa lehetővé teszi, hogy a széles nagyközönség, főként az idegen nyelveket tanulók, nyelvvizsgázók, fordítással és tolmácsolással foglalkozók, illetve az idegen nyelvek iránt érdeklődők is haszonnal forgathassák, különösen ha szeretnék megérteni azokat a pszichológiai és nyelvi folyamatokat, amelyeknek a sikeressége (vagy sikertelensége) már eddig is formálta nyelvtudásukat. A könyv legfontosabb fejezetei a nyelvi tartalom közvetítésével (a kiejtés, a nyelvtan, a szókincs és a pragmatikai elemek tanításával), illetve az alapkészségek fejlesztésével (hallás utáni értés és beszéd, olvasás és írás) foglalkoznak. A nyelvtanár és a nyelvtanuló személyiségének, a tanítás és tanulás folyamatának külön fejezeteket szentelt a szerző.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bardos-az-idegen-nyelvek-tanitasanak-elmeleti-alapjai-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave