A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, egyik kötete annak a tankönyvsorozatnak, amely a nyelvpedagógiát a maga multidiszciplináris teljességében először mutatja be magyarul. A tematika, amelyből fogant, a veszprémi tanárképzés immáron egy évtizedes gyakorlata, ahol a tanári pályára felkészítő tanszékek kooperációjában a nyelvpedagógia a szaktanszék feladata. Ez a hierarchikus felépítésű, szigorlattal végződő tantárgyrendszer jelenleg négy tárgyból áll: Az idegen nyelvek tanításának története, A kortárs idegennyelvtanítás elmélete és gyakorlata, Tantervek tervezése, tananyagismeret, nyelvpedagógiai technológia, Idegen nyelvi mérés és értékelés. Az egy- vagy kétórás előadásokat kétórás gyakorlatok kísérik. A tárgyak elrendezésének sorrendjében egyfelől a történetiség, másfelől a didaktikai folyamat részeinek egymásutánisága volt a rendező elv. Eszerint Az idegen nyelvek tanításának története egy olyan propedeutikai tárgy, amely módszerek és híres személyiségek munkásságának segítségével tisztázza az alapfogalmakat, egyben bemutatja a nyelvpedagógia mint tudományág kialakulását. A kortárs idegennyelv-tanítás elmélete és gyakorlata már módszerektől függetlenül, az alkalmazott tudományok által kínált gazdag színkép szerint mutatja be a nyelvi tartalom közvetítésének, a készségek fejlesztésének, a nyelvtanulási folyamat résztvevőinek és helyszíneinek legfontosabb sajátosságait. A tantervek és tananyagok elemzése a legfontosabb bemeneti pontokat és a hogyanokat is magyarázza, miközben a fizikai megvalósulás lehetőségeit a Nyelvpedagógiai technológia taglalja. A didaktikai folyamat törvényszerűségei szerint a végső elem a visszacsatolás: erről szól az Idegen nyelvi mérés és értékelés című tárgy. Néhány év alatt több olyan veszprémi egyetemi jegyzet vált népszerűvé az országban, amely ezekhez a tantárgyakhoz készült (Bárdos, 1992; Hock, 1993). Eközben a veszprémi nyelvpedagógiai műhely is tovább fejlődött, aminek eredményeképpen 1999 őszétől a Tanárképző Kar Nyelvpedagógiai (Neveléstudomány) Doktori Programot indított. Részben a bölcsészeti képesítési követelmények kidolgozása, részben a nyelvtanárképzés volumene, valamint az alkalmazott nyelvészeti doktori programok igénylik, hogy a nyelvpedagógia mint tudományág – a maga inter- és multidiszciplináris valóságában –, mint cél- és követelményrendszer megjelenjen a magyar tanárképzés palettáján. A Nyelvpedagógia című tankönyvsorozat tervezett kötetei a következők:

Ahhoz képest, hogy Magyarországon az idegen nyelvek tanítása és tanulása helyzetünkből fakadóan létérdek, viszonylag kevés a nagy filológiai pontosságú, elméleti megalapozottságú összefoglaló munka. Kevés mű jelent meg a nyelvtanítás történetéről (Lux, 1925; Petrich, 1937; legutóbb Bárdos, 1988), a legjobb minőségű munkák egy-egy nyelv vagy egy-egy módszer monografikus leírásával alkottak maradandót (Balassa, 1930; Medgyes, 1986, 1995). A nyelvsemleges vagy általános idegennyelv-oktatási metodikák körében ritka kivétel a komplexitásra törekvő munka (pl. Krammer-Szoboszlay, 1970; vagy legutóbb Zerkowitz, 1988). Vannak olyan sikeres művek is, amelyek megpróbálják egy könyvben az elmélet és a gyakorlat arányát összebékíteni, hol az elmélet felől elindulva (pl. Dálnoki-Fésűs, 1988 és 1993), hol pedig a gyakorlat irányából (Holló-Hegybíró-Tímár, 1996). Az utóbbi időben számos olyan módszertani mű látott napvilágot, amely a tanári munka megkönnyítésére forrásként használható, telve ötletekkel, gyakorlatok leírásával, nyelvi játékok garmadával stb. Bár ezeknek a műveknek a színvonala rendkívül változó, ötleteik a napi gyakorlatban jól használhatóak.

Köszönet illeti Palojtay Mária főszerkesztő asszonyt, aki a nyelvpedagógiai tankönyvsorozatot pártfogásába vette, valamint Hernádi Katalin szerkesztőt odaadó munkájáért. Különleges hely illeti meg bírálóimat, Budai László és Medgyes Péter egyetemi tanárokat, hogy aprólékos vizsgálódásaik ballasztjaként még egy nyers kéziratot is el kellett viselniük. Hálás köszönet Mihalovicsné Lengyel Alojzia, Orbánné Horváth Márta és Zetényi-Csukás Ágnes kollegináknak fáradozásukért, amellyel a kötet bibliográfiai adatait német és francia nyelvpedagógiai munkákkal dúsították. Köszönet mindazoknak a kollégáimnak, akik hasznos tanácsaikkal a könyv egységességét emelték. Köszönet a Magyar Pedagógiának és a Keraban Kiadónak, hogy náluk megjelent eredeti közleményeimből részleteket felhasználhattam. Végül, de nem utolsósorban köszönet és hála Benkő Brigitta és Horváth Katalin tanszéki kollégáimnak, akiknek szorgos közreműködése nélkül ez a könyv nehezen válhatott volna fizikai valósággá.