Szakmai és logikai okokból e fejezet nem tárgyalja mindazokat a jelenségeket, amelyeket a pragmatika, a diskurzuselemzés, a társalgáselemzés egymásba fonódó területei a nyelvtanítás számára kínálnak. A jelenségek egy részét (beszédkondíciók; az interakció fogalma, jellegzetessége; főbb technikái; beszédtípusok és tanításuk stb.) nyilvánvaló okokból a beszédkészség fejlesztéséről szóló fejezetben tárgyaljuk (III/5.). Így a fenti fejezetekben lehetőség nyílott arra is, hogy a kommunikatív nyelvtanítás kialakulása kapcsán vezessük be az egyes fogalmakat, mintegy leképezve a több mint két évtizede lejátszódott folyamatot. A bevezető részt követően tisztáztuk a szemantika és a pragmatika közötti hasonlóságokat és eltéréseket, tanulmányoztuk a beszédműveleteket, illetve a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó nyelvészeti fogalmakat (konstatív és performatív mondatok; lokúció, illokúció, perlokúció). Bár a beszéd feltételeivel itt most nem foglalkoztunk, részletesen tárgyaltuk az együttműködés és udvariasság kritériumait, valamint az implikáció fogalmát a társalgásban. Nyelvtanítási szempontból rendkívüli fontosságúak a makro- és mikrofunkciók, továbbá a beszédszándékok pontos felderítése. Ezen elméleti alapok tisztázása után elkerülhetetlen volt a kommunikatív nyelvtanítás célképzetének, a kommunikatív kompetenciának a bevezetése és részletes elemzése. Számos lehetséges modell közül mi is a négykomponensű kompetenciamodellt tekintjük klasszikusnak. A kommunikatív kompetencia modelljének tárgyalása lehetőséget nyújtott arra, hogy bemutassuk, miként jelent meg a nyelvi funkciók világa (együtt a nyelvtani jelentés kategóriáival) az európai célrendszerben mind a tantervekben, mind a tananyagokban. A pragmatikáról szóló fejezet befejező része azt érzékelteti, hogy a pragmatikai szempontok (vagyis a nyelvhasználat különleges szempontjai) miként érvényesültek az átmeneti időszak, majd az ortodox kommunikatív nyelvtanítás osztálytermi gyakorlatában.

Továbbra is fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az olvasó a pragmatikai elemek nyelvtanításra gyakorolt hatásáról nem egyedül ebből a fejezetből (II/5.) tájékozódhat, hanem a beszédkészség fejlesztéséről szóló fejezet (III/5.) tanulmányozásával együtt nyerhet átfogó ismereteket.