Az egyik ilyen tulajdonság az elvégzett műveletek sebessége, amely nem feltétlenül azonos magának a produkciónak az abszolút értelemben vett sebességével (ebben az esetben egy beszédprodukcióban a hadaró „győzne”). A sebesség inkább azt jelenti ilyenkor, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges több művelet összideje csökkent úgy, hogy az összteljesítmény könnyed, olajozott és megfelelően folyamatos. E jelenség magyarázata többféle okra vezethető vissza. Ilyen ok például a gyakorlott készséghasználónak az a tulajdonsága, hogy nem foglalkozik apró, lényegtelen részletekkel, különben elveszítené cselekedeteinek gazdaságosságát. A gyakorlott nyelvhasználók hamar észreveszik és megszüntetik a hibákat. Ez többek között abból fakad, hogy maga a visszacsatolási folyamat gyorsul fel, illetve a gyakorlott nyelvhasználónak kevesebbszer kell ellenőriznie a már automatizált folyamatokat, mint a kezdőnek (ennek következtében a gyakorlott nyelvhasználó nem is nagyon emlékszik, hogy az automatizált folyamatok közül éppen melyiket használta). Lényeges tulajdonság még, hogy a gyakorlott nyelvhasználók (megint csak hasonlóan más készségek avatott művelőihez) mintegy „előre látják” az eseményeket, így jobban fel tudnak készülni a következő cselekményre. A valóban fejlett készségekkel rendelkező nyelvhasználók között szinte lehetetlen különbséget tenni, ilyenkor a „primus inter pares” kérdését nem az dönti el, hogy egyikük mindig jobb, mint a másik (hiszen gyakorlatilag egyformák), hanem az, hogy a teljesítményük mennyire konzisztens. Az ilyen személyek teljesítménye még zavaró körülmények hatására sem csökken. (Vannak persze kivételek. Nemcsak a sport világában fordul az elő, hogy valaki sorozatos és hosszan tartó kitűnő szereplés után egyszer csak összeomlik, szétesik. Tolmácsok is ismerik ezt a jelenséget, sőt az átlagemberrel is előfordulhat – akár anyanyelvén is – ilyen deprimáló esemény.)

A készségek karakterétől függetlenül tehát ezek azok a tulajdonságok, amelyeket kifejleszthetünk tanítványainkban a kezdőtől a haladó szinten át vezető örökös approximációban.