Bárdos Jenő

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata


2.5. A hallásértés nehézségei

Annak ellenére, hogy a hallásértés az első nyelvben elsajátított és nem tanult készség, az anyanyelvűek maguk is küszködnek hallásértési problémákkal (nem tudunk megfelelően koncentrálni, vagy túl rövid az a rövid távú memória, amely a hanghatásokat rögzíti; vagy született egocentrizmusunk következtében nehezen tudunk másokra figyelni, mások helyzetébe beilleszkedni stb.). Amennyiben részletes elemzésekkel is rendelkezünk az anyanyelvű beszélők hallásértésének mennyiségi és minőségi problémáiról, valósággal pánik foghat el bennünket, hiszen várható, hogy az idegen nyelvek tanulása során ezek a problémák még kifejezettebbé válnak. (Szerencsére ez csak részben van így, mert a nehézségek csak részben fokozódnak, viszont a problémák karaktere az individuumra vetítve változatlan: nem várható el, hogy az anyanyelvén szerény értési képességekkel rendelkező személy az idegen nyelven megtáltosodik.)
Logikai-deduktív következtetések alapján, az információáramlás egyszerű modelljeit is felhasználva, a hallásértési hibáknak négy forrása lehet: az üzenet kódolójával kapcsolatos nehézségek (a beszélő), az üzenet dekódolójával kapcsolatos nehézségek (a hallásértést végző személy), az információszerzés csatornájával kapcsolatos nehézségek (vagyis maga a közvetítő nyelv) és végül a szituáció, amelyben a hallásértési folyamat lejátszódik (az értési folyamat kontextusa). Remélhetőleg életre kel a teória, ha egy-két példával bemutatjuk ezeket a jellegzetes hibaforrásokat.
Elképzelhető, hogy a beszélő (az üzenetet kódoló személy), akit hallgatunk, erős akcentussal beszél, esetleg hadar. A dekódoló személyt lehet, hogy az adott téma egyáltalán nem érdekli, vagy túl fáradt ahhoz, hogy megértse. A nyelvből eredő problémák okai többnyire visszavezethetők a nyelvi tartalom valamely körülírható területére (kiejtés, nyelvtan, lexika, pragmatika). A hibaforrás területétől függetlenül egy-egy ilyen hiba megmaradhat apró mennyiségi hibának, amely nem akadályozza meg a megértést, legfeljebb csak torzítja (szűkíti vagy bővíti) a jelentést. Ugyanakkor akár egyetlen ilyen kis hiba globális félreértést is okozhat, vagy éppenséggel kizárja a megértés lehetőségét. Amennyiben összevetjük egy szituáció, például egy társalgás hang- és videofelvételét, rögvest nyilvánvalóvá válik, hogy a kép (a beszélő és környezetéről szóló kép) milyen jelentős támogatást nyújthat a megértésben. Az ezzel kapcsolatos lehetőségek kihasználása még jelenleg is viszonylag kezdeti stádiumban van, mivel Magyarországon a hatvanas-hetvenes évek magnós osztálytermi világát csak a nyolcvanas években kezdte kiegészíteni, itt-ott felváltani a videó használata.
 

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 141 2

Magyarországon magyarul ilyen részletességű munka az idegen nyelvek tanításáról még nem jelent meg. A szerző célja az volt, hogy emelje a nyelvpedagógiai tudatosság szintjét mindazokban, akik az idegen nyelvek tanításával foglalkoznak. így könyve alapvető tananyag az idegen nyelvi tanárképzésben és továbbképzésben, vagyis főként az idegen nyelv szakos egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, valamint oktatóikhoz szól. Hasonlóképpen alapvető tananyag az alkalmazott nyelvészeti, nyelvpedagógiai, illetve általában a pedagógiai és pszichológiai doktori programok hallgatóinak. A legfontosabb az, hogy az aktív nyelvtanárok kezébe eljusson e könyv. A szűkebb szakmai érdeklődésen túl a könyv nyelvezete és stílusa lehetővé teszi, hogy a széles nagyközönség, főként az idegen nyelveket tanulók, nyelvvizsgázók, fordítással és tolmácsolással foglalkozók, illetve az idegen nyelvek iránt érdeklődők is haszonnal forgathassák, különösen ha szeretnék megérteni azokat a pszichológiai és nyelvi folyamatokat, amelyeknek a sikeressége (vagy sikertelensége) már eddig is formálta nyelvtudásukat. A könyv legfontosabb fejezetei a nyelvi tartalom közvetítésével (a kiejtés, a nyelvtan, a szókincs és a pragmatikai elemek tanításával), illetve az alapkészségek fejlesztésével (hallás utáni értés és beszéd, olvasás és írás) foglalkoznak. A nyelvtanár és a nyelvtanuló személyiségének, a tanítás és tanulás folyamatának külön fejezeteket szentelt a szerző.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bardos-az-idegen-nyelvek-tanitasanak-elmeleti-alapjai-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave