Bárdos Jenő

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata


2.8. A hallásértés tanításának módszeres menete

A meglehetősen ünnepélyes cím egy olyan általános sorrendre utal, amely az osztálytermi megoldások között a legelfogadottabb. Természetesen a hallásértési gyakorlat céljától, a nyelvi szintektől és még számos más tényezőtől függően ezeknek a gyakorlatoknak a módszeres menete nagyon is eltérő lehet. Az itt következő leírásban a nagy gyakoriságú arany középutat járjuk.
Minden hallásértési gyakorlatban rendkívül fontos az érdeklődés felkeltése, a motiválás. Ebben a bevezető szakaszban tulajdonképpen lélektanilag kell előkészíteni a diákot arra, hogy mi fog történni. Minden olyan dolgot el lehet ilyenkor mondani, ami beindítja a fantáziájukat, fokozza a találgatásra való hajlamot, a jóslásokba való bocsátkozást. E bevezető szakasznak gyújtópontjába állíthatunk néhány olyan kérdést, amelynek segítségével egyértelműen irányítjuk a figyelmet, esetleg sémákat, forgatókönyveket hozunk működésbe. A kérdések nagyon konkrét megfogalmazásakor már sor kerülhet olyan részletekre, mint bizonyos nevek megadása vagy kevéssé ismert tények tisztázása, sőt néhány ismeretlen szó is bemutatható.
Ilyen előkészítés után kerül sor a hallásértési folyamat tényleges törzsszakaszára, amely osztálytermi magnós gyakorlat esetén akár többszöri ismétlésből is állhat. Egy dialógus feldolgozásában például célszerű az extenzív-intenzív-extenzív hallásértési technológiákat alkalmazni egymás után több meghallgatással (amelyben az esetlegesen meglévő könyv használatát többnyire tiltani kell). Nem új, de nagyon lényeges szempont, hogy a bármilyen okból intenzív hallgatással szétszedett szöveget soha ne hagyjuk ott darabokban a globális jelleg felidézése nélkül. Az értettség szintjeinek ellenőrzése nagyon sokféle módon történhet, manipulatív gyakorlatoktól kezdve a különféle tesztformákig, más készségekbe történő átforgatásig. Ezekben a gyakorlattípusokban valójában egyszerre ellenőrizzük az értettség szintjét, ugyanakkor önállósítjuk is a hallásértésből aktivált nyelvi jelenségeket, amelyeket majd más készségekbe is beforgathatunk.
 

Az idegen nyelvek tanításának elméleti alapjai és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 141 2

Magyarországon magyarul ilyen részletességű munka az idegen nyelvek tanításáról még nem jelent meg. A szerző célja az volt, hogy emelje a nyelvpedagógiai tudatosság szintjét mindazokban, akik az idegen nyelvek tanításával foglalkoznak. így könyve alapvető tananyag az idegen nyelvi tanárképzésben és továbbképzésben, vagyis főként az idegen nyelv szakos egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, valamint oktatóikhoz szól. Hasonlóképpen alapvető tananyag az alkalmazott nyelvészeti, nyelvpedagógiai, illetve általában a pedagógiai és pszichológiai doktori programok hallgatóinak. A legfontosabb az, hogy az aktív nyelvtanárok kezébe eljusson e könyv. A szűkebb szakmai érdeklődésen túl a könyv nyelvezete és stílusa lehetővé teszi, hogy a széles nagyközönség, főként az idegen nyelveket tanulók, nyelvvizsgázók, fordítással és tolmácsolással foglalkozók, illetve az idegen nyelvek iránt érdeklődők is haszonnal forgathassák, különösen ha szeretnék megérteni azokat a pszichológiai és nyelvi folyamatokat, amelyeknek a sikeressége (vagy sikertelensége) már eddig is formálta nyelvtudásukat. A könyv legfontosabb fejezetei a nyelvi tartalom közvetítésével (a kiejtés, a nyelvtan, a szókincs és a pragmatikai elemek tanításával), illetve az alapkészségek fejlesztésével (hallás utáni értés és beszéd, olvasás és írás) foglalkoznak. A nyelvtanár és a nyelvtanuló személyiségének, a tanítás és tanulás folyamatának külön fejezeteket szentelt a szerző.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bardos-az-idegen-nyelvek-tanitasanak-elmeleti-alapjai-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave