Kalabay László, Torma Kálmán, Vörös Krisztián (szerk.)

Családorvosi ismeretek

Előadás és fakultációs jegyzet

Az alapellátó orvos kompetenciája

Mik azok a diagnosztikus és terápiás beavatkozások, melyeket a háziorvosnak minden esetben el kell végeznie, melyek azok, amelyeket – megfelelő szakképesítés, tapasztalat, felszerelés birtokában – elvégezhet, és melyek azok, melyeket nem, és a beteget szakellátásra köteles küldeni? Melyek azok a vizsgálati és kezelési módszerek, melyekről csak tájékozottság szintjén kell tudnia? A családorvosi kompetencia az alapellátó orvos tevékenységi körét járja körül. A kompetencia határait az – a szakellátással történt előzetes egyeztetés alapján kialakított és folyamatosan frissített Háziorvosi Hatásköri Lista tartalmazza, az egyes szervek, szervrendszerek betegségei szerinti csoportosításban. A Hatásköri Lista az egyes betegségcsoportokon belül a következő kategóriákat határozza meg:

1. Sürgősségi ellátás

„Akut/életveszélyt jelentő vagy maradandó egészségkárosodás kialakulásával fenyegető jelentő történések/kórállapotok felismerése, elsődleges ellátása, szakintézetbe történő azonnali beutalása, szükség esetén állapottól függően megfelelő szintű szállításának megszervezése, és orvosi felügyelet biztosítása (elvégzendő sürgősségi beavatkozások).”

2. Diagnosztikus tevékenységek, eljárások

Azon diagnosztikus tevékenységek és eljárások köre, melyek elvégzése, illetve elrendelése és az eredmények megfelelő értelmezése a háziorvos hatásköre és kötelessége a szakmai ajánlások szerinti indikációs körben, tartalommal és módon.
Egyéni, hetero- és szociális anamnézis felvétel, 18 éves életkor alatti páciens esetében kiegészítve a születés körüli eseményekkel.
Rizikótényezők felmérése a családi anamnézis, foglalkozási és életmódi jellemzők, valamint az életkor és polimorbiditás által meghatározott szempontok figyelembevételével.
A fizikális vizsgálat önmagában a szakma szabályai szerinti problémaorientált orvosi vizsgálatot jelenti.
A laboratóriumi, képalkotó és egyéb vizsgálatok kezdeményezése a jogszabályokban meghatározott módon és eredményeinek értelmezése.

3. Önálló betegellátási tevékenység

Betegségek és állapotok háziorvos által irányított teljes körű ellátása (prevenció, kivizsgálás, kezelés, gondozás/követés), melyet a háziorvosi szolgálat önállóan, vagy az adott ellátáshoz jogszabály alapján előírt szakellátási javaslat megkérése céljából, konzílium keretében igénybevett közreműködésével végez. Az ismert és kivizsgált, beállított terápiával egyensúlyban lévő kórállapotok gondozása a háziorvos hatáskörébe tartozik. A szakellátást igénylő, akut vagy krónikus állapotrosszabbodás esetén, pedig szakkonzílium kéréséről vagy a szakellátásba történő irányításról dönthet. Az önálló diagnosztikus és terápiás betegellátási körökben vannak:

„Alaptevékenységek”, melyek társadalombiztosítási finanszírozás keretében történő elvégzése kötelező valamennyi háziorvosi praxis számára, esetenként a háziorvos döntése alapján konzultáns igénybevételével.
„Elvégezhető” tevékenységek, melyek a társadalombiztosítási alapszerződések jelenlegi feltételei mellett nem várhatók el, ezért nem kérhetők számon, de igazolt szakmai jártassági feltételek teljesülése esetén a háziorvosi praxisokban is elvégezhetők.

4. Betegellátás szakellátás irányításával

A háziorvos kezdeményezi a szakellátás általi további ellátást (diagnózis felállítása, terápiás és gondozási jellegű ellátás), mely a továbbiakban is a szakellátás irányításával, annak elsődleges felelősségével zajlik. Ebben a folyamatban a háziorvos meghatározott feladatkörökben vesz részt. Az együttműködés speciális területe a szakellátás írásos kérésére műtétek előtt a beteg általános állapotáról, gyógyszereléséről történő tájékoztatás, célzott kérdések írásos megválaszolása, mely azonban semmiképp sem tekinthető a háziorvos „műthetőség”-ről kiadott nyilatkozatának, melyhez szakmai kompetenciája nincs.

A „szakellátás által végzett gondozás” vagy adott betegség teljes körű ellátás irányítását, vagy a gyakori krónikus betegségek esetében az adott betegség egy vagy több speciális állapotának szakgondozását jelenti. Eközben az adott betegséggel rendelkező beteg egyéb szempontból történő gondozása továbbra is a háziorvosi gondozás feladatkörébe tartozik.

5. Tájékozottság

Mindazon egyéb, nélkülözhetetlen szakmai ismeret, mely segíti a beteg optimális ellátását, tájékoztatását és a kollegiális kapcsolattartást olyan beavatkozások terén, melyeket a háziorvos egyébként nem végez és szakellátástól sem kér meg konzílium keretében.

Az immunológia/allergológia területéről pl. kötelező a beteg saját és családi anamnézisének felvétele és a fizikális vizsgálat. Kötelező az életveszélyes sürgősségi állapotok (anaphylaxiás shock, generalizált urtikária/angioödéma) kezelésének megkezdése, a beteg szakellátó helyre juttatása. Az ismert és kivizsgált, egyensúlyban lévő rhinitis allergicás beteget önállóan lehet kezelni, de az asthma bronchialés vagy a rheumatoid arthritises beteg gondozása már csak a szakellátás irányításával végezhető. Tájékozottság szintjén kell ismerni a környezeti ártalmak és immunbetegségek összefüggéseit vagy a különböző hiposzenzibilizáló kezelési lehetőségeket (kinek, mikor lenne hasznos).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 718 1

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az előadások és fakultációs szemináriumok anyagát összefoglaló jegyzet célja, hogy minél korábban felkeltse a hallgatók érdeklődését a családorvoslás iránt. A jegyzet első része az ötödéves hallgatók tantervi előadásait, a második rész a 14 hetes kötelezően választható foglalkozás anyagát tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kalabay-torma-voros-csaladorvosi-ismeretek//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero