Az ajánlásban szerepelő táblázatok segítségével egyszerűen vizsgálható paramétereket figyelembe véve, könnyen becsülhető a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, kiemelhetőek a fokozott kockázatú egyének. Megfogalmazták a terápiás célértékeket is, melyeket a gondozás során el kell érnünk. Az ajánlásban szereplő táblázatok olyan munkaeszköznek tekinthetők, mint például a vérnyomásmérő. Segítségükkel valamennyi betegünknek meg kell határozni a kardiovaszkuláris rizikóstátusát és az ajánlásoknak megfelelő intervencióban kell őket részesíteni. Fontos, hogy ne csak az egyes betegségek kezelésére figyeljünk, hanem a kardiovaszkuláris rizikó mértéke legyen a meghatározó. A kockázatbecsléshez szükséges paraméterek könnyen vizsgálhatók a családorvosi praxisban, például az anamnézis (már meglévő szív- és/vagy érrendszeri betegségek, diabetes mellitus vagy metabolikus szindróma, hipertónia, hiperkoleszterinémia, életkor, nem, dohányzás), testtömeg, haskörfogat, vérnyomás, szénhidrát- és lipidstátus. A magas vérnyomás és az elhízás (BMI >30 kg/m2) olyan betegségek, melyek megfelelő kivizsgálást és kezelést igényelnek. A hipertóniás és/vagy túlsúlyos illetve elhízott betegeinknél a metabolikus szindróma további összetevőit keresve eljuthatunk a szénhidrát- és/vagy a zsíranyagcsere-zavar kórisméjéhez. A szénhidrátanyagcsere-zavar időben történő felismerése az egyik legfontosabb prevenciós elem, hiszen a diabetes mellitus a lezajlott myocardialis infarctussal egyenértékű rizikófaktor a kardiovaszkuláris halálozásban. A családorvosnak a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében komoly lehetőségei vannak. A cukorbetegség szűrésére alkalmas módszer a FINDRISC kérdőív használata. Bizonyos pontszámot elérő pácienseknél a 120 perces orális glukóz tolerancia tesztet (OGTT) kell alkalmazni. Akik nem érik el a kritikus pontszámot, azok között is találhatóak olyan egyének, akik néhány rizikótényezővel már rendelkeznek. Ezeknél a pácienseknél is kell intervenciót alkalmazni, éppen azért, hogy az idő múlásával, egyéb rizikótényezők belépésével (például az életkor-emelkedés) se érje el a páciens a kritikus pontszámot. Ilyen rizikótényező a magasabb testsúly, nagyobb haskörfogat, nem megfelelő táplálkozás, testmozgás hiánya.

A kardiovaszkuláris betegségek mellett a családorvosnak kiemelkedő szerepe van a daganatos betegségek megelőzésében. Az utóbbi években a daganatos betegségek előfordulását és halálozását illetően első helyen áll – mind a férfiaknál, mind a nőknél – a tüdőrák. A tüdőrák legfontosabb rizikótényezője a dohányzás. A tüdőrák elleni küzdelem szinte egyenlő a dohányzás elleni küzdelemmel, amely primer prevenciónak tekinthető. Hatékony szűrővizsgálati módszer sajnos nem áll rendelkezésünkre, a rendszeres ernyőkép-szűrés segít egy keveset; az ernyőképpel kiemelt és operált panaszmentes betegek túlélése kedvezőbb a panaszokat követően diagnosztizált eseteknél. Segíthet még a korai diagnosztikában a panaszok megfelelő értékelése, esetleg szűrő jellegű kérdőív alkalmazása a dohányosok körében. Több vizsgálat arra utal, hogy a köpet-citológiának is helye lehet a szűrések területén. A legeredményesebb módszer a spirál CT alkalmazása lenne a veszélyeztetett egyének körében, a költségek miatt ez a módszer azonban még nem terjedt el. A daganatos betegségek közül a kolorektális, az emlő-, és a cervixkarcinóma vonatkozásában rendelkezünk hatékony megelőző és szűrővizsgálati módszerekkel. Ezen daganatok megelőzését kell kiemelten kezelni. Mind a nőknél, mind a férfiaknál a második leggyakoribb daganatféleség a kolorektális karcinóma. Primer prevencióként a rostdús táplálkozás, valamint a székrekedés kerülése javasolt. A kolorektális daganatok korai felismerésében nagy segítség lehet a széklet habitus változásának panasza. Amennyiben az első fokú rokonságban 60 éves kor alatt (illetve, ha 2 vagy több első fokú rokonnak bármely életkorban) alakult ki kolorektális daganat vagy adenomatózus polyposis, 40 éves kortól (illetve 10 évvel korábban annál az életkornál, amikor a rokonságban megjelent a betegség) a colon teljes átvizsgálása szükséges, 5 évenként ismételve. Familiaris adenomatózus polyposis esetén pubertáskortól endoszkópiás követés és genetikai teszt elvégzése javasolt. A kolorektális daganat, adenomatózus polyposis eltávolítása után, valamint a gyulladásos bélbetegségeket követően fokozott követés javasolt. A rektális digitális vizsgálatnak is komoly szerepe van a szűrővizsgálatokban és korai diagnosztikában, az ujjal elérhető magasságban lévő daganatok nagy száma miatt. Általános szűrésre alkalmas módszer a széklet okkult vérzés vizsgálata. Célszerű a 45–65 év közötti férfiak és nők körében kétévenkénti vizsgálata, pozitív esetben a kolonoszkópos vizsgálat elvégzése. A nőkben a harmadik leggyakoribb daganatféleség az emlőrák. Megelőzésének módszerei az emlő önvizsgálatának idejében történő megtanulása, valamint a 45 év feletti nők körében a 2 évenként elvégzett mammográfia. A kockázati tényezők azonban már korábbi életkorban fel kell tárni. Ez módosíthatja, korábbi életkorra helyezheti a rendszeres emlőszűrés elkezdését és további vizsgálatokat tehet szükségessé. Ha a beteg több első fokú rokonánál fordult elő emlőkarcinóma, különösen, ha menopauza előtt, vagy mindkét oldalon, nem elégedhetünk meg az emlő tapintásos vizsgálatával és az önvizsgálatra való megtanítással, hanem életkortól függetlenül onkológiai szakrendelésre kell irányítani a pácienst. A 11.1. táblázatban soroltuk fel azokat az eseteket, amelyeknek a kórelőzményben történő előfordulásakor genetikai vizsgálatra kell küldenünk a beteget.

Évente mintegy 500 nő halálát okozza a cervixkarcinóma. Primer prevencióban a barrier típusú STD elleni védekezés és a HPV elleni védőoltás jön szóba. Szűrésére ajánlott a 25–65 éves korú nők körében háromévenként végzett citológiai és kolposzkópos vizsgálat.

A szervezett szűrővizsgálatokat az 11.2. táblázatban foglaltuk össze. Az anamnézisfelvétel során nyert ismeret módosíthatja a szervezett szűrővizsgálat menetét, bizonyos vizsgálatokat esetenként korábbi életkorban és nagyobb gyakorisággal kell végezni (11.3. táblázat).