Kalabay László, Torma Kálmán, Vörös Krisztián (szerk.)

Családorvosi ismeretek

Előadás és fakultációs jegyzet


Panaszok, tünetek, általános jellemzők

Az alapvető diagnosztikai kritériumok szükségesek az RLS diagnózisának felállításához. Azonban ezek jelenléte alapján nem mindig lehetséges az RLS és az egyéb, hasonló tünetekkel járó kórképek elkülönítése. Ilyenkor a kiegészítő vagy a társult tünetek jelenléte hasznos lehet a differenciáldiagnosztikában. Hangsúlyozandó, hogy mind a négy diagnosztikus kritériumnak jelen kell lennie az RLS kórismézéséhez.
 
A. Alapkritériumok. (Mind a négynek jelen kell lennie az RLS bizonyításához)
  1. Ellenállhatatlan mozgáskésztetés a lábakban, melyeket gyakran nehezen tűrhető irritáló fonákérzés (zsibbadás, bizsergés, égés, bizarr, nehezen leírható szenzáció), kísér. Előfordul, hogy a mozgáskésztetés szenzoros jelenségek nélkül jelentkezik. A betegek 30%-a esetében a karok is érintettek. Nem ritka, hogy a tünetek aszimmetrikusak. A törzsközeli izmok általában megkíméltek.
  2. Mindkét fenti tünetcsoport motoros nyugalom, nyugalmi éber állapot, elalvás körüli helyzet körülményei között indul, illetve rosszabbodik. Leginkább a fekvő, ülő, kevésbé az álló legkevésbé az egy lábon álló testhelyzet provokál.
  3. A mozgáskésztetést és/vagy fonákérzéseket az érintett végtag(ok) betegenként változó, részben tudatosan kontrollált és ismétlődő mozgatása mérsékli, vagy szűnteti meg (gyaloglás, egyhelyben járás, lábdörzsölés, lábfelrántás stb.). A javulás többnyire csak a mozgás idejére korlátozódik.
  4. A tünetek az esti-éjszakai órákban kezdődnek, illetve rosszabbodnak. A klinikai súlyosság ismérve, hogy azok 18 óra előtt, vagy az után lépnek fel. A délelőtt általában a tünetmentesség ideje. Virrasztó beteg esetében is követhető a jellegzetes cirkadián ritmus. Igen súlyos beteg esetében ez a napszaki jelleg elmosódik.
 
B. A diagnózist megerősítő jellemzők. Ezek jelenléte a diagnosztikai bizonytalanságok megoldásában segít.
  1. RLS szempontjából pozitív a családi anamnézis.
  2. A poliszomnográfia – az RLS betegek 80%-ában – alvásóránként 11-nél nagyobb számú PLMS, esetleg PLMW (periodikus láb-, vagy végtagmozgás nyugalmi-éber állapotban) megjelenését; a forszírozott immobilizációs tesztóránként >40 PLMW-t, illetve intenzív és jellemző profilú végtagi diszkomfortérzést igazol.
  3. A dopaminerg terápia hatékonynak bizonyul (dopaminerg teszt: kis dózisú levodopa, illetve dopaminagonista adása a tünetek gyors csökkenéséhez, megszűnéséhez vezet).
A panaszok jelentkezésekor nem csak a mozgás segít, hanem különböző szenzoros ingerek (dörzsölés, masszírozás, hideg-meleg zuhany) tüneteket enyhítő hatását is megfigyelték. A sportolás jótékony hatására utal egy kisebb randomizált, kontrollált tanulmány, amelyben 12 hetes aerob edzőprogramot végzők között szignifikánsan csökkent az RLS súlyossága a kontrollcsoporthoz képest. Amennyiben a RLS diagnózisát szeretnénk megerősíteni, vagy kizárni, azt alváslaborban tudják elvégezni.

Családorvosi ismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 718 1

Az előadások és fakultációs szemináriumok anyagát összefoglaló jegyzet célja, hogy minél korábban felkeltse a hallgatók érdeklődését a családorvoslás iránt. A jegyzet első része az ötödéves hallgatók tantervi előadásait, a második rész a 14 hetes kötelezően választható foglalkozás anyagát tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kalabay-torma-voros-csaladorvosi-ismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave