Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

1.1.4. A „posztmodern” társadalom

Mivel a 19. század derekáig a fertőző betegségek voltak a halálozás fő okai, ezért a baktériumok felfedezése azt a képzetet alakította ki, hogy minden halálos kimenetelű betegséget kívülről támadó kórokozók idéznek elő. Ennek eredményeként teret nyert az a felfogás, hogy a megbetegedés forrása a biológiai környezet. A hangsúly fokozatosan áthelyeződött az egyén felelősségéről a környezeti-biológiai tényezők szerepére. A modern orvostudományban a 19. század végétől vette át a magatartási szemlélet helyét az úgynevezett biomedikális felfogás, és a terápiában ennek megfelelően a betegségek gyógyszeres és technológiai kezelésmódja vált uralkodóvá. Ezeket a változásokat a laikus szemlélet csak részlegesen és csak nagy késéssel tudta követni, és így az orvosi és a laikus betegségfelfogás erőteljesen eltávolodott egymástól.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1389orsoa_93/#m1389orsoa_93 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1389orsoa_93/#m1389orsoa_93)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1389orsoa_93/#m1389orsoa_93)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

2. ábra . A fő halálokok alakulása Magyarországon 1920–1999 között

Források: Acsádi, Klinger, Szabady, 1965 Demográfiai Évkönyv 1999.

A II. világháborút követő években az európai és észak-amerikai országokban kezdetét vette harmadik epidemiológiai korszak. Ebben az időszakban a vezető halálokok többé már nem a fertőző betegségek, hanem krónikus, degeneratív megbetegedések, elsősorban a keringési (szív- és agyér-betegségek) és a daganatos betegségek. A volt szocialista országokra és így Magyarországra is még ez az epidemiológiai korszak a jellemző (2. ábra).

A fejlett ipari országokban azonban ez az epidemiológiai korszak igen rövidnek bizonyult: mintegy egy évtizeddel később már kirajzolódtak egy újabb epidemiológiai korszak, az úgynevezett negyedik epidemiológiai korszak jellegzetességei. A hatvanas évek végétől, miközben a haláloki struktúra változatlan maradt – a teljes halálozásnak mintegy a fele továbbra is keringési, egyötöde daganatos betegségek következménye –, a várható átlagos élettartam jelentős növekedésnek indult. A betegségtünetek későbbi életkorokban jelennek meg, és a halálozás is magasabb életkorban következik be, így növekszik az egészségben eltöltött életévek száma is. Ennek okai egyrészt az egyre hatékonyabb gyógyszerek és az orvostudomány egyéb vívmányai, másrészt az életmódban beálló változások. E folyamatok eredményeként a fejlett országokban növekszik a születéskor várható átlagos élettartam. A kelet-európai országokban ezek a kedvező folyamatok nincsenek jelen, sőt bizonyos tekintetben (egyes korcsoportok és betegségcsoportok vonatkozásában) romlás tapasztalható (Józan, 1991).

A 19–20. század társadalmi változásai – és bizonyos részben az orvostudomány vívmányai – következtében tehát megváltozott a társadalom betegségstruktúrája: a fertőző betegségekben való halálozás nagymértékben csökkent, a morbiditásban és mortalitásban a krónikus betegségeké lett az uralkodó szerep. Ezeket a betegségeket a mai orvostudomány nem képes úgy meggyógyítani, „elmulasztani” vagy egyszerű orvosi eljárással megelőzni, mint a fertőző betegségeket. A gyógyszeres és műtéti beavatkozások javíthatják, vagy szinten tarthatják a beteg állapotát, de nem tudják a beteget újra egészségessé tenni. A krónikus beteget be kell vonni a kezelésbe, fel kell készíteni, meg kell tanítani arra, hogy a betegségével együtt éljen. Az orvoslásban ma is domináns helyzetben levő biomedikális felfogás, amely tulajdonképpen a második epidemiológiai korszaknak, a betegségek környezeti-biológiai meghatározottságának felel meg, korszerűtlenné vált, mivel nem megfelelő súllyal veszi figyelembe a magatartási tényezők szerepét a megbetegedésben és a gyógyulásban.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero