Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága

Az egészség és az egészségügy fogalma gyakran összekeveredik. Az egészség feltételeinek biztosítása és az egészség helyreállítása igen eltérő eszközrendszert igényel. Az egészség feltételeinek biztosításában alapvetően az egészségügyön kívüli eszközök (életmód, környezeti hatások stb.) a meghatározóak, míg a megromlott egészség helyreállításában, egyes állapot stabilizálásában már az egészségügyé a meghatározó szerep.

Az egészség feltételeinek biztosítása alapvetően nem az egészségügy feladata, hanem össztársadalmi és összkormányzati feladat. Ennek részletezése meghaladja jelen fejezet kereteit. A határ és a szétválasztás természetesen mesterséges: az egészséget meghatározó tényezők szoros kapcsolatban állnak egymással. A szétválasztás szempontjait jól illusztrálja a megelőzés különböző formáinak meghatározása. A megelőzés célja az egészség védelme, a betegségek, sérülések megelőzése, az egészségi állapot és az életminőség javítása. Megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzést.

Az elsődleges megelőzés célja a betegségek kialakulásának megelőzése egyrészt az egészségügy eszközeivel (pl. védőoltások), másrészt az életmód befolyásolásának segítségével. A másodlagos megelőzés betegségek időben történő felfedezésére irányul, elsősorban szűrővizsgálatok végzésével. A szűrővizsgálatok feltárhatják a betegségekhez vezető állapotokat, a betegségeknek abban a szakaszában, amikor még nem okoznak panaszokat, de felismerhetők. Így gyógyításuk eredményesebb, a beteg egészsége helyreállítható, élete meghosszabbítható, vagy életminősége javítható. A harmadlagos megelőzés a már kialakult betegség további fejlődését hivatott megakadályozni kezelés és rehabilitáció segítségével.

Az elsődleges megelőzés eszközrendszere alapvetően egészségügyön kívüli, az egészség-politikáért felelős szaktárcának1 a szervezésben van szerepe. A másodlagos és harmadlagos megelőzés, a gyógyítás, az orvosi és egészségügyi rehabilitáció az egészségügy közvetlen felelőssége, majd egyre szélesebb körben az egészségügy partner a tágabb értelemben vett társadalmi rehabilitációban, aminek eleme a megváltozott képességek fejlesztése, az átképzés, és a megváltozott képességekkel való együttélés támogatása, a speciális munkahelyek, távmunka támogatásától az akadálymentesítésig. Mindez már ismét nem az egészségügy kompetenciája. Az összefüggés természetesen mélyebb: az egészségi állapotban igen erős a szociális-kulturális determináció, de igen fontos tényező az egyén konfliktuskezelő képessége is. Az összefüggésrendszert az 7. ábra szemlélteti.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1389orsoa_1156/#m1389orsoa_1156 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1389orsoa_1156/#m1389orsoa_1156)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1389orsoa_1156/#m1389orsoa_1156)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

7. ábra. Az egészségügyi ellátás színterei és társadalmi beágyazottsága

Mindezek szellemében nagyon fontos, hogy megértsük, melyek az egészségi állapot determinánsai, azaz alapvetően mitől függ egy országban a populáció egészségi állapota. Nagyon lényeges, hogy ezek a determinánsok a lakónépesség összesített, statisztikai egészségi mutatóira igazak, és nem az egyes emberekre.

Az egészségi állapotban természetesen meghatározó a belső, biológiai tényező, az egyén genetikai állománya. Ezt idáig egy befolyásolhatatlan adottságnak tekintettük, de a genomika fejlődése e tekintetben is áttörést fog hozni.

A külső tényezők közül legfontosabb az életmód szerepe. Az életmódot alapvetően az alábbi tényezők meghatározzák meg:

a gazdaság fejlettsége (GDP/fő),
a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke,
környezeti káros hatások mértéke,
társadalmi minták, elvárások, és ezek leképeződése a szokásokban.

Tehát fontos a gazdaság fejlettsége, hiszen ez határozza meg mind az egyéni életlehetőségeket, mind a társadalmi infrastruktúrák, ellátórendszerek fejlettségét. Legalább ilyen fontos a rendszer igazságossága, azaz annak mértéke, hogy a közjavakhoz az emberek milyen egyenlőséggel férnek hozzá. A légszennyezés, a fizikai és kémiai környezet romlása felértékeli a környezeti hatások szerepét. A szűkített értelemben vett (az egyén döntéséből fakadó) életmódot alapvetően a tanult, látott társadalmi minták befolyásolják, ahol a hagyományos szerep-meghatározók (család, kisközösségek) mellett egyre nagyobb jelentősége van a médiának és a reklámvilágnak.

Természetesen az egészség szempontjából populációs szinten is fontos tényező az egészségügyi ellátórendszer fejlettsége, de sorrendben csak a fentiek után következik, és ebben is a hozzáférés igazságossága, az esélyek egyenlősége a meghatározóbb. Ez az állítás első hallásra meghökkentő, hiszen személyes tapasztalatunk nem ez. Be kell látnunk, hogy a beteg ember gyógyításában valóban az egészségügyé a meghatározó szerep; de azt, hogy milyen gyakorisággal alakulnak ki egyes betegségek, az egészségügyön kívüli okok szabják meg. Ha nem így lenne, nehéz lenne a WHO2 adatbázisa alapján készített, grafikont (8. ábra) értelmezni:

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1389orsoa_1165/#m1389orsoa_1165 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1389orsoa_1165/#m1389orsoa_1165)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1389orsoa_1165/#m1389orsoa_1165)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

8. ábra. A születéskor várható élettartamok alakulása (1992–2003)

a magyar egészségügy teljesítménye, szakmai színvonala bizonyosan tartósan jobb, mint az ábrán látható országoké, ugyanakkor a populáció-szintű mutatók ezekben az országokban mégis jobbak. Ennek okát bizonyosan nem az ellátórendszerben vagy a gazdasági különbségben kell keresnünk, a magyarázat feltehetően a környezet állapotában és az eltérő életmódban rejlik. Mindehhez társul az egyén problémakezelő-képessége, informáltsági szintje, pozíciója. Nem e fejezet feladata ennek az összefüggésnek a feltárása, de a magyarországi igen rossz helyzetben bizonyosan szerepet játszik a konfliktus és a probléma-kezelőképesség hiánya. A 21. században felértékelődik az információs pozíció: az egészség feltétele az egészségtudatos választás, illetve az egészségügyi ellátórendszer adta lehetőségek hatékony kihasználása is.

A WHO deklarációja alapján a különböző hivatkozások 20 százalék alá teszik az egészségügyi ellátás súlyát az egészségi állapot alakulásában. A fentiek alapján ez nem is indokolatlan, hiszen a befektetett költség és megnyert életév3, életminőség tekintetében a megelőzés – ezen belül is az elsődleges megelőzés – az igazán hatékony eszköz. A szakértők általában egyetértenek azzal, hogy a lakosság egészségi állapotába való beruházás nem elsősorban az egészségügyi ágazat eszközrendszerein keresztül eredményes, az ágazaton kívüli beruházások hatékonyabbak, azaz relatíve kevesebb forrás több egészségnyereséget hoz.

Ugyanakkor vitathatatlan az is, hogy betegségek gyógyításában, az egyén szintjén az egészségügyé a főszerep. A hangsúlyok kijelölésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egészségügyi ellátórendszer társadalmi-politikai súlya – és társadalmi terhe – lényegesen nagyobb annál, mint amit a szakértők az egészségi állapot meghatározásában a szektornak tulajdonítanak. Az egészséghez szükséges feltételek biztosításának hiánya a mindennapok szintjén nem olyan hátrány, amely az egyén által érzékelhető; a pozitív-negatív eredmények – populációs szinten – elsősorban a statisztikai évkönyvekben – jelentkeznek. A gyógyítás hiányosságai, azonban az egyén szintjén jól exponált, mélyen megélt problémák, amelyek mindig személyes sorsokat érintenek.

1	Az egészségügy felügyelete az elmúlt években többször változott: a rendszerváltozás után először a Népjóléti Minisztérium, majd az Egészségügyi Családügyi és Szociális Minisztérium, illetve az Egészségügyi Minisztérium illetékességébe tartozott.
2	Health For All (HFA) a WHO „Egészséget Mindenkinek 2000-re” programja.
3	Megnyert életév: egy intézkedés, eljárás, valamilyen beavatkozás kapcsán bekövetkező mérhető élettartam-hosszabbodás években kifejezve.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero