Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

2.2. Halandóság Magyarországon

A halandósági statisztikák szerint Magyarországon a népesség egészségi állapota a 20. és 21. század fordulóján igen rossz, a várható élettartam a hasonló fejlettségű országokkal való összevetésben alacsony. Ez a helyzet hosszú történeti folyamat eredményeként alakult ki.

A várható élettartam a második világháborút követő években Magyarországon is dinamikusan nőtt. A hatvanas évek végétől viszont a növekedés lelassult: a várható élettartam 1990-ben csupán 0,1 évvel volt magasabb, mint 1970-ben, a kilencvenes évek elején pedig még vissza is esett. A romló tendencia csupán 1994-ben fordult meg; azóta a várható élettartam, ha szerény mértékben is, de növekszik. Ezt az általános tendenciát a népesség különböző csoportjaiban eltérően alakuló halandósági trendek eredője alakította ki. A férfiak életkilátásai már a hatvanas évek második felétől kezdve – rövidebb stagnálási periódusokat leszámítva – folyamatosan romlottak, míg a nők esetében visszaesésről, illetve főképpen stagnálásról csupán a hetvenes évek második felében, illetve a nyolcvanas évek során beszélhetünk.

Az 1990-es évtized során a gyermekek és a fiatalok életesélyei mindvégig javultak. A középkorúak életesélyei nagymértékben, míg az idősebbek életkilátásai szerény mértékben romlottak (Józan, 2000).

A férfiak várható élettartama (2003-ban 68 év) nemzetközi összehasonlításban még ma is igen rossznak számít, hiszen 7–9 évvel marad el a nyugat-európai férfiak születéskor várható élettartamától, sőt, 1-2 évvel az ún. volt szocialista országok többségében tapasztalható életkilátásoktól is. Ma Európában csupán egyes szovjet utódállamokban süllyedt a férfiak várható élettartama 64 év alá (Oroszországban például 61,3 évre a kilencvenes évek végén, és 58 évre 2003-ban). A magyar nők 77 év körüli várható élettartama szintén jóval alacsonyabb a nyugati országokban általános 80-83 évnél, és a volt szocialista országokban tapasztalható 74–78 éves sávban helyezkedik el. A nők esetében azonban a magyar és a nyugat-európai életkilátások közötti szakadék kisebb, mint a férfiaknál.

Az általánosságban igen rossz halandósági mutatók azonban nem azt jelentik, hogy a magyar népesség minden csoportja katasztrofális egészségi állapotban van. Kisebb társadalmi csoportok egészségi állapota a nyugat-európai normák szerint elfogadható, a népesség többségének egészsége azonban az átalagosnál is jóval rosszabb. Magyarországon demográfiai, földrajzi és társadalmi értelemben véve jól körülhatárolhatóak a különösen magas halandóságú csoportok.

Korábban már említettük a középkorú (35–64 éves) férfiak csoportját. A kilencvenes években ennek a korcsoportnak az életesélyei hasonlóak – hasonlóan rosszak – voltak, mint a 20. század harmincas éveiben. A középkorú férfiak életkilátásainak romlása, mint említettük, az 1960-as évek végén kezdődött el. Példaképpen: az 50–54 éves korcsoport halálozási rátája 1960 és 1992 között csaknem kétszeresére nőtt (3. ábra). Az 1960 és 1992 közötti változásokat hozzávetőleg 25-25%-ban lehet a szívkoszorúér-betegség és a májzsugorodás, 13-14%-ban a tüdőrák, 8%-ban az ajak, a szájüreg és a légcső daganatai, 8%-ban az agyérbetegségek és 4%-ban az öngyilkosság növekedésének tulajdonítani (Józan, 2000).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1389orsoa_190/#m1389orsoa_190 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1389orsoa_190/#m1389orsoa_190)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1389orsoa_190/#m1389orsoa_190)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

3. ábra. Ezer megfelelő korú férfira jutó halálozás egyes középkorú korcsoportokban, 1949–2002

Forrás: Demográfiai Évkönyv 2002

Földrajzi és társadalmi dimenziók mentén szintén körülhatárolhatóak a különösen magas halandóságú csoportok Magyarországon. Az erre vonatkozó eredményeket a III. fejezetben mutatjuk be részletesebben.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero