Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

2.4. Az egészségi állapot Magyarországon

A kilencvenes években folyó kutatások eredményei szerint a magyar lakosság egészségi állapota nem csak az „objektív” (mortalitási, illetve morbiditási) mutatószámok alapján, hanem az emberek saját megítélése szerint is kedvezőtlennek tekinthető. Egy, a kilencvenes évek derekán végzett nemzetközi összehasonlító vizsgálatban a magyarok 19 százaléka értékelte „nagyon rossznak” vagy „rossznak” egészségi állapotát; ez az összehasonlított országokban, amelyek mind a volt szocialista országok közül kerültek ki, a legmagasabb arány volt. Az oroszok 15 százaléka, a lettek 16, a litvánok 13, az észtek 12, a lengyeleknek viszont csak 10, a cseheknek pedig csupán 8 százaléka értékelte egészségi állapotát hasonlóképpen (Bobak és mtsai, 2000). A szerzők a különösen súlyos szegénység (depriváció) és az egészségi állapot értékelését szorosan összefüggőnek találták. A szegénység szoros kapcsolatban állt azzal, hogy az emberek úgy érezték, nincs befolyásuk saját életfeltételeikre, életük alakulására. A viszonyok feletti kontroll hiányának képzete nagy arányban együtt járt az egészségi állapotra vonatkozó negatív értékeléssel.

Egy másik, csupán Baranya megye lakosságára nézve reprezentatív, követéses vizsgálat szerint az emberek szubjektív egészségérzete 1990 és 1995 között jelentősen romlott. Az összefüggés minden korcsoportban fennállt (Tahin és mtsai, 2000).

Magyarországon ma már rendszeresen készülnek kérdőíves kikérdezésen alapuló egészségfelmérések. A kutatások egyik vonulatát az ún. Hungarostudy1 elnevezésű lakossági vizsgálatok jelentik, amelynek első felvételére még 1988-ban került sor, egy országos reprezentatív vizsgálat keretében. Több mint 20 ezer személy (N=20902) kérdőíves adatfelvétele történt meg. A kutatás célja a felnőtt magyar népesség egészségi állapotának, pszichés kondíciójának és a megbetegedések bio-pszicho-szociális háttértényezőinek feltérképezése volt (Kopp, Skrabski, 1992). Hét évvel később, 1995-ben újabb keresztmetszeti vizsgálat történt egy kb. 12 ezres (N=12552) mintán, majd 2002-ben egy hasonló nagyságú mintán (N=12640) megismételték az adatfelvételt (Rózsa és mtsai, 2003).

Az egészségfelmérések másik vonulatát az Országos Lakossági Egészségfelmérések (OLEF) jelentik, amelynek első vizsgálatát 2000-ben végezték (Boros és mtsai, 2001), és azóta több alkalommal megismételtek. A 2000-ben végzett felmérés ma már nagy részletességgel rendelkezésre álló eredményei szerint a 18 évesnél idősebb lakosság több mint 20 százaléka korlátozott (enyhe, közepes vagy súlyos mértékben) társadalmi életben való részvételében egészségproblémái miatt. A már a korábbiakban ismertetett, ötfokozatú egészség-értékelési skálán a felnőtt nők közel egyötöde (18,5%) és a felnőtt férfiak több mint nyolcada (13,3%) minősítette egészségét rossznak vagy nagyon rossznak.

Magyarországon, mint ahogyan más országokban is, a legelterjedtebb egészségügyi panaszok a mozgásszervi fájdalmak voltak. Nyaki-, háti- vagy deréktáji fájdalomra a megkérdezett nők közel kétharmada (63,8%) a férfiaknak pedig majdnem fele (49,1%) panaszkodott. A legelterjedtebb betegségcsoportnak a keringési rendszer betegségei bizonyultak. A 18 éven felüli nők 40 százaléka, a férfiak 32,5 százaléka szenvedett valamiféle keringési betegségben. Az egyéb egészségi következményekkel járó problémák közül érdemes kiemelni az egészségfelmérés elhízásra vonatkozó eredményeit is. A nők között 28 százalék volt a túlsúlyosak és 20 százalék az elhízottak aránya. A megfelelő érték a férfiak körében 38 illetve 18 százalék volt. Annak ellenére, hogy ezek az adatok jóval kedvezőbb képet mutatnak, mint az 1985-ben vagy az 1990-es évek elején végzett felmérések, az elhízás ma is a felnőtt lakosság több mint felét érintő probléma.

A mentális zavarok feltérképezésére a kutatók a már korábban ismertetett GHQ-kérdőív megfelelő kérdéseit használták. Ez a kérdéssor arra alkalmas, hogy azokat a mentális problémákat térképezze fel, amelyek a kérdezett számára szenvedést, és/vagy mindennapi életében funkcionális zavarokat okozhattak. A felmérés eredményei szerint a 18 éven felüli nők 16 százaléka, a férfiak közel 9 százaléka szenvedett mentális zavaroktól.

A Hungarostudy vizsgálatok a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet szakmai vezetésével készültek.

A felméréseket az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fejlesztési Programja (UNDPHun/00/002), az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (T-29067/1999/, T-32974/2000/ és TS-40889/2002/), valamint a Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Program (NKFP-01/002/2001) támogatta.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero