Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

3.1.1.5. Élettörténeti megközelítés

Az eddigiekben a rossz társadalmi helyzet dimenzióit mint társadalmi „rizikófaktorokat” kezeltük: az alacsony iskolai végzettségről, a szegénységről vagy az alacsony presztízsű munkakörökről úgy beszéltünk, mint amelyek növelik annak esélyét, hogy az ilyen társadalmi rizikófaktoroknak kitett személy egészsége ne legyen kiváló, életkilátásai pedig rosszabbak legyenek. Az analógiás gondolkodásmód hasznosnak bizonyult a további „társadalmi rizikófaktorok” meghatározásában: mint ahogyan feltételezhető, hogy az egészségtelen táplálkozás annál több kárt okoz az egészségben, minél tovább táplálkozik valaki ilyen módon, úgy feltételezhetjük, hogy a „társadalmi rizikófaktorok” is annál nagyobb egészségi károsodást okozhatnak, minél tovább állnak fenn. Ezért nem csak a személyek felnőtt életútját, hanem gyermekkori körülményeiket is érdemes megvizsgálni a későbbi egészség-esélyek és a halandóság szempontjából.

A gyermekkori életfeltételek és a mortalitás kapcsolatának vizsgálta nem könnyű feladat. Ehhez olyan adatbázisra van szükség, amely a megfigyelt személyek életútját végig követi, azaz a szülői család életkörülményeinek legalább néhány jellemzőjét, és a megfigyelt személyek halálozási időpontjait egyaránt tartalmazza. Nem csodálható, hogy a gyermekkori életkörülmények és az egészségi állapot későbbi alakulása közötti kapcsolatra vonatkozó eredmények csak az utóbbi néhány évben kezdtek megjelenni.

Ma már bizonyítottnak tekinthető, hogy a gyermekkori szegénység vagy a szülői család társadalmi helyzetének egyéb kedvezőtlen aspektusai szoros kapcsolatba hozhatók bizonyos halálokok miatti mortalitás kockázatával. A halálokok ezen csoportjában a legnagyobb jelentőségű a stroke.

Régóta ismeretes, hogy a 18-20 éves kori vérnyomás és a későbbi stroke-mortalitás között erős kapcsolat mutatható ki (Paffenbarger, Wing, 1967). Szoros kapcsolat volt kimutatható a rossz jövedelmi viszonyok és későbbi életszakaszokban a magas vérnyomás kialakulásának esélye között is (Kuh, Ben-Shlomo, 1997). Logikus tehát a feltevés, hogy a szegénységben töltött gyermekkor erősen növeli a későbbi stroke-mortalitás kockázatát.

Különösen erős összefüggés áll fenn a szülői család foglalkozási státusza és a felnőttkori stroke-mortalitás kockázata között. Egy skóciai vizsgálat tanulságai szerint a szellemi és fizikai foglalkozásúak közötti mortalitási különbség eltűnik, ha figyelembe vesszük az apa foglalkozását is: a fizikai foglalkozású apák gyermekei körében a stroke-mortalitás kockázata különösen magas (a szellemi foglalkozású apákénál 84%-kal magasabb), ezen belül viszont saját foglalkozásuk jellege már nem befolyásolta ezt a kockázatot (Davey Smith, Gunell, Ben-Shlomo, 2000).

A daganatos megbetegedések közül egyedül a gyomorrák gyakoriságát lehet kapcsolatba hozni a gyermekkorban megtapasztalt szegénységgel.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero