Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

4.3.1. Öngyilkossági viselkedés Magyarországon

Az öngyilkosság különösen fontos probléma Magyarországon. Az utolsó 5 év kivételével századunkban gyakorlatilag minden évben hazánk öngyilkossági mortalitása volt a legmagasabb a világon, míg a 2–8. helyeket váltakozó sorrenddel többnyire Dánia, Ausztria, Svájc, Svédország, Finnország, Belgium és Nyugat-Németország foglalták el. Az utóbbi másfél évtizedben (és különösen az utolsó 7-8 évben) viszont a magyarországi öngyilkossági ráta tartós és folyamatos csökkenése észlelhető: míg 1980-ban közel 4800 ember halt meg öngyilkosság következtében, addig ez a szám 2001-ben kevesebb, mint 3000 volt (3. táblázat). Ez a több mint 30%-os csökkenés a világon a legnagyobb. A volt szocialista országok közül csak Magyarországon csökkent az öngyilkossági halálozás (5. táblázat), a többi rendszerváltó országban vagy nem változott (például Csehország, Szlovákia), vagy kismértékben változott (Lengyelország), vagy jelentősen növekedett (balti országok, Oroszország).

Az öngyilkossági döntés az egyén élettörténetében és annak értelmezésében, az egyén személyiségében, társas környezetében gyökerezik, tehát elsősorban az egyén helyzetének ismeretében érthető meg. Ugyanakkor az öngyilkossági események jellegzetes azonosságokat, tipikus elemeket, statisztikai szabályszerűségeket mutatnak. Például a férfiak gyakrabban követnek el úgynevezett „befejezett” – halállal végződő – öngyilkosságot, míg a nők körében az öngyilkossági kísérletetek aránya a magasabb. A tanyákon és nagyvárosokban gyakoribb az öngyilkosság előfordulása, mint a falvakban és a kisvárosokban. A magasabb iskolai végzettségűek öngyilkossági késztetése messze alatta marad az alacsony képzettségűekének.

5. táblázat. Az öngyilkosság előfordulási gyakorisága Magyarországon 1980–2003 között

Év	Öngyilkosságok száma
	férfi	nő	összesen
1980	3344	1465	4809
1990	2980	1153	4133
1995	2478	891	3369
2000	2463	806	3269
2001	2282	697	2979
2002	2195	648	2843
2003	2161	640	2801

Forrás: KSH, Statisztikai Évkönyv, 2003.

A vallási hovatartozás mentén is jellegzetes eltérések tapasztalhatók: a konzervatívabb, szigorúbban szabályozott vallások és felekezetek hívei körében ritkább az öngyilkosság, mint az egyénnek nagyobb döntési szabadságot, felelősséget biztosító felekezetek hívei között. Az öngyilkossági gyakoriság nem csak az egyéntől és annak közvetlen környezetétől függ: azokban az országokban, vagy országon belüli régiókban, amelyekben több családorvos és pszichiáter dolgozik, kevesebb öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet történik, mint ott, ahol a testi és lelki alapellátás kevésbé kidolgozott.

A kontinensek közül Észak-Amerika és Európa áll a „vezető” helyen. Az Egyenlítő táján az öngyilkosság előfordulási gyakorisága sokkal alacsonyabb. 1984-ben, mikor Magyarországon a legmagasabb volt az öngyilkossági arány (100 ezer lakosra 45 öngyilkosság jutott), akkor Peruban és Mexikóban százezer lakosra 2 öngyilkosság esett.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero