MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Orvosi szociológia
4.3.1.1. Az öngyilkossági magatartás lehetséges magyarázatai
Az öngyilkosság okaira számos magyarázatot, elméletet dolgoztak ki pszichológusok, pszichiáterek, szociológusok. Durkheim (1897) az öngyilkosság látszólagos individuális jellegével szemben megfogalmazta azt, hogy az öngyilkosság valójában társadalmi jelenség. Kimutatta, hogy az öngyilkosságok egy része az egyén társadalmi integráltságának lazulása miatt következik be, más öngyilkosságok hátterében pedig inkább a társadalmi túlszabályozottság, az öngyilkosságot, önfeláldozást előíró normarendszer áll.
A különböző társadalmi csoportokban eltér az olyan élethelyzetek valószínűsége, amelyekre az emberek öngyilkossággal válaszolnak. Az öngyilkossági magatartás alakulásában nagy jelentősége van az elsődleges és másodlagos szocializációnak, a családban és a tágabb társas környezetben látott, sőt akár a tömegkommunikáció által közvetített mintáknak. Számos kutatás bizonyította, hogy az öngyilkosságot elkövetők vagy megkísérlők családjában az átlagosnál gyakoribb az öngyilkosság vagy az öngyilkossági kísérlet.
Bizonyos pszichológiai tényezőknek is kulcsszerepe van. A depressziós betegek körében az öngyilkosság gyakoribb, mind az átlagnépességben, és nagyobb az öngyilkossági kísérletek aránya is. Az átlagosnál nagyobb az öngyilkossági gyakoriság a skizofrén betegek, valamint az alkoholisták körében.
Tartalomjegyzék
- Orvosi szociológia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Betegség, gyógyítás, társadalom
- 2. Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
- 3. A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
- 4. A deviáns viselkedés
- 5. A betegviselkedés
- 6. Az orvosi hivatás
- 6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
- 6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
- 6.3. A pályaszocializáció
- 6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
- 6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
- 6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
- Felhasznált irodalom
- 7. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
- 8. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
- 9. Az öngyógyítástól a kórházig
- 10. Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
- 11. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
- 11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
- 11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
- 11.3. Az egészségügyi rendszerek
- 11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
- 11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
- Felhasznált irodalom
- 12. Az orális egészség szociológiai megközelítése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
- 12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
- 12.4. Orális betegviselkedés
- 12.5. Orális egészségviselkedés
- 12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
- 12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban
- 12.8. A fogorvosi hivatás
- 12.9. Az orális egészség intézményrendszere
- Felhasznált irodalom
- 12.1. Bevezetés
- Névmutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 698 6
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
