Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


4.3.2. Kábítószer-függőség

A kábítószereket többféleképpen lehet csoportosítani. Büntetőjogi szempontból a legfontosabb felosztás a legális és az illegális drogok közötti különbségtétel. A legális drogok (alkohol, kávé, cigaretta stb.) mindenki számára engedélyezett fogyasztásával szemben az illegális drogok tiltottak. Ilyen tiltott drogok például a marihuána és a hasis, az LSD, a speed, az extasy, a kokain, a heroin és a máktea. Számos gyógyszer szedése, – ha nem orvosi javaslatra történik - szintén kábítószer-használatnak minősül.
Az addikció (függőség) gyógyítható betegség. A gyógyítás páciens-specifikus. Az addikció gyógyítása során elengedhetetlenül fontosak a kiegészítő szolgáltatások, amelyek közül a legfontosabbak az utánkövető programok, a csoportos programok, az egyéb orvosi szolgáltatások (a fertőző és nem fertőző betegségek szűrése, az általános egészségügyi állapot ellenőrzése, a mentális/pszichés kezelés, stb.), felmérések és a szociális segélyprogramok (családterápia, munkahelyi rehabilitáció, jogi szolgáltatások, stb.).
A drogfogyasztás elterjedtségének becslésére alkalmazható – a nyugat-európai országokban leginkább bevált – mutatókat az információ forrása, az adatgyűjtő intézet jellege vagy az adat keletkezési helye szerint a következő fő csoportokba sorolhatjuk:
  • Az egészségügy területéről származó információk,
  • Rendőrségi, igazságügyi, büntetés-végrehajtási adatok,
  • Drogfogyasztóktól származó információk.
 
Az egészségügyi adatgyűjtés pl. kiterjed a kábítószerfüggéssel kapcsolatos kezelésen megjelentek számának alakulására. Magyarországon a kezelésen megjelent kábítószer-fogyasztók száma az elmúlt években a következőképpen alakult (6. táblázat).
 
6. táblázat. Kezelésen megjelent kábítószer-fogyasztók számának alakulása (fő)
Év
Férfi
Összesen
1997
5729
2765
8494
1998
6459
2999
9458
1999
8032
4733
12765
2000
8784
4005
12789
2001
8356
3693
12049
2002
7544
5233
12777
2003
9267
5726
14993
Forrás: KSH, Statisztikai Évkönyv, 2003.
 
Magyarországon növekszik a kábítószer használók száma és ezen belül ugrásszerűen megnőtt az intravénás kábítószer-használók aránya. Ezzel természetesen nő az esélye a különböző fertőző betegségek, pl. a hepatitis és a HIV terjedésének is. A kábítószerrel való első találkozás, a kipróbálás egyre fiatalabb korban történik meg, és egyre alacsonyabb a kábítószer-fogyasztók átlagéletkora is.
A drogfogyasztás kialakulását számos tényező befolyásolja. A rizikótényezők közül alapvető az adott társadalom értékrendszere és társadalmi normáinak hatása, amely kihat az adott drog fogyasztásának jogi szabályozására is. A fiatalok körében komoly rizikótényezőt jelent pl. a rossz iskolai teljesítmény, az iskolai motiváció hiánya, és általánosságban az iskolához való negatív viszony.
Meg kell említeni azonban, hogy az átlagosnál sokkal jobb teljesítményű fiatalok körében is magas az előfordulási gyakoriság. Az iskolai hatások mellett a családi- és kortárskapcsolatok szerepe sem elhanyagolható.
Meg kell említeni azonban, hogy az átlagosnál sokkal jobb teljesítményű fiatalok körében is magas az előfordulási gyakoriság. Az iskolai hatások mellett a családi- és kortárskapcsolatok szerepe sem elhanyagolható.
A drog kipróbálása és rendszeres fogyasztása szempontjából a fiatalok társadalmi helyzete is rizikótényezőként jelenik meg. Egyrészt a nagyon rossz anyagi körülmények között, nemegyszer állami gondozásban élők körében kell magas drogfogyasztási arányokkal számolnunk. Az ő esetükben gyakori a más deviáns magatartásformák előfordulása is pl. a bűnözésé, amely gyakran éppen a drog megszerzésére irányul. A másik csoportot a kiemelkedően jó anyagi körülmények között élők alkotják; náluk szerepet játszik a liberalizáltabb életszemlélet, a szülői ellenőrzés hiánya mellett a jelentős mértékű zsebpénz is.
A drogfogyasztás szorosan összefügg a depresszióval, a szorongással, az agresszív viselkedéssel, valamint a megküzdési stratégiák hiányával vagy sikertelen alkalmazásával.
A protektív tényezők közül a társadalmi kohézió, a társas kapcsolatok hálózata a legfontosabb. A szülői viselkedés egyik fontos eleme a kontrolltevékenység, valamint a problémák megbeszélése, amely szintén védő hatású. A családon kívül egyéb közösségek szintén kifejthetnek védő hatást, így klubok, hobbitevékenységekkel kapcsolatos közösségek, baráti társaságok, vallási összejövetelek.
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave