Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


4.3.3. Alkoholizmus

Az alkohol világszerte a legnagyobb mértékben fogyasztott élvezeti cikk és narkotikum. Fogyasztásának hagyománya évezredekre nyúlik vissza. A társadalmi érintkezésben, a társasági életben az alkoholfogyasztás megszokott és mindennapos. A közvélemény a mohamedán területeket kivéve a világon mindenhol elfogadja, és természetesnek tekinti a szeszesital-fogyasztást. Az alkoholizmus mérésének módszertanában az első lényeges kérdés magának az alkoholizmusnak a definíciója. Az orvosi definíció szerint alkoholista az, akiben a nagymértékű fogyasztás hatására már rögzült a hozzászokás és kialakult a fizikai függőség. A szociológiai definíció szerint azt tekintjük alkoholistának, akinek az alkoholfogyasztás nehézségeket okoz társadalmi szerepeinek ellátásában, a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedésben. A legtöbb esetben az alkoholfüggőség kialakulásával együtt jelentkeznek a súlyos családi vagy munkahelyi problémák, és megfordítva: amikor a súlyos problémák megjelennek, a háttérben már ott van a függőség; vagyis az orvosi és a szociológiai meghatározás nem választható el élesen egymástól.
Az alkohológiában két közvetett módszerrel becsülik az alkoholisták számát: a Jellinek-féle képlettel, amely egy adott évben májzsugorban meghaltak számából indul ki, és a Ledermann-féle módszerrel, mely az egy főre jutó évi alkoholfogyasztásból következtet az alkoholisták számára. Az egy lakosra jutó éves átlagos alkoholfogyasztás a nemzetközi tapasztalatok szerint jól bevált jelzőszám az alkohol-kockázat becsléséhez. Mivel azonban a mutatóba a teljes lakosságszámot, tehát a csecsemőket, kisgyermekeket, absztinenseket, stb. is beleszámítják, a mutató elfedi az alkoholfogyasztásban megnyilvánuló különbségeket. Megjegyzendő, hogy a módszerek inkább használhatók az időbeli tendenciák vizsgálatára és országok közötti összehasonlításra, mint a tényleges betegszám kiszámítására.
Az alkoholizmus okozta népegészségügyi, illetve társadalmi probléma szempontjából Magyarország az európai országok között vezető helyet foglal el. A májzsugorban elhaltak számát tekintve Magyarország nemzetközi összehasonlításban évtizedek óta kiemelkedik. Az alkoholizmus alakulásának hazai tendenciája leolvasható a 7. táblázatról. A szeszesital fogyasztással közvetlenül összefüggő betegségek száma is növekszik, elsősorban a krónikus májbetegség és májzsugor, de a nagy mennyiségű rendszeres szeszesital fogyasztás a szív- érrendszeri megbetegedések kockázatát is megnöveli. A 35 éven aluliak körében a szeszesital fogyasztás jelentősen növeli az erőszakos halálozás (sérülés, baleset) kockázatát.
Magyarországon a tiszta alkoholban mért alkoholfogyasztás folyamatosan meghaladja a 10 liter/fő/év értéket. Az Európai Unióban a szeszesital-fogyasztás 1980 óta csökkenő tendenciát mutat, és 1990 óta Magyarországon is csökken a szeszesital fogyasztás. Ugyanakkor komoly aggodalomra ad okot, hogy igen jelentős a krónikus májbetegség és a májzsugorból eredő halálozás.
 
7. táblázat. Alkoholos májbetegség miatt meghaltak és a becsült alkoholisták száma Magyarországon
Év
Év
Alkoholos májbetegség miatt meghaltak száma
Alkoholisták becsült száma
 
férfi
együtt
férfi
együtt
1980
1194
362
1556
171936
52128
224064
1990
2951
1129
4080
424944
162576
587520
1995
5402
1902
7304
777888
273888
1051776
2000
4332
1425
5757
623808
205200
829008
2002
3784
1201
4985
544896
172944
717840
2003
3663
1323
4986
527472
190512
717984
Forrás: KSH, Statisztikai Évkönyv, 2003.
 
Az 1950-es években Magyarországon még viszonylag alacsony volt a krónikus májbetegség (elsősorban májzsugor) miatti halálozás, az 1990-es évek közepére azonban elérte az éves összhalálozás 5 százalékát. Ezzel a legnagyobb mortalitású országok közé kerültünk mindkét nemet illetően. A korspecifikus halálozási adatokat vizsgálva szembetűnő, hogy a májzsugor-mortalitás az idősebb korcsoportokból a fiatalabb korcsoportokba tevődik át. Míg az 1950-es években a májzsugor eredetű mortalitás a 65–74 évesek körében volt a leggyakoribb, az utóbbi években az 55–64 éves korúak májzsugor-mortalitása a legmagasabb. Igen magas a fiatalkori (25–34 éves korban bekövetkező) májzsugor-halálozás aránya is (WHO). A májzsugor-halálozás sokkal gyakoribb a férfiak, mint a nők között, elsősorban a férfiakra inkább jellemző túlzott alkohol-fogyasztás következtében.
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave