Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika

Hivatkozások

Abdel Rahman R., W. Sommer 2003. Does phonological encoding in speech production always follow the retrieval of semantic knowledge? Electrophysiological evidence for parallel processing. Cognitive Brain Research 16: 372–382.

Arnold J. E., C. L. Hudson Kam, M. K. Tanenhaus 2007. If you say thee uh you are describing something hard: The on-line attribution of disfluency during reference comprehension. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory and Cognition 33: 914–930.

Arnold J. E., M. K. Tanenhaus 2011. Disfluency effects in comprehension: How new information can become accessible. In: E. Gibson – N. Perlmutter (szerk.): The processing and acquisition of reference. Cambridge MA: MIT Press. 197–218.

Arnold J. E., M. K. Tanenhaus, R. J. Altmann, M. Fagnano 2004. The old and thee, uh, new. Psychological Science 15: 578–582.

Baars B. J., M. T. Motley, D. MacKay 1975. Output editing for lexical status from artificially elicited slips of the tongue. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 14: 382–391.

Bachoud-Lévi A.-C., E. Dupoux, L. Cohen, J. Mehler 1998. Where is the length effect? A cross-linguistic study of speech production. Journal of Memory and Language 39: 331–346.

Bates E., D’Amico S., T. Jacobsen, A. Székely, E. Andonova, A. Devescovi, D. Herron, C. Ching Lu, T. Pechmann, C. Pléh, N. Wicha, K. Federmeier, I. Gerdjikova, G. Gutierrez, D. Hung, J. Hsu, G. Iyer, K. Kohnert, T. Mehotcheva, A. Orozco-Figueroa, A. Tzeng, O. Tzeng 2003. Timed picture naming in seven languages. Psychonomic Bulletin and Review 10: 344–380.

Beattie G. W., B. L. Butterworth 1979. Contextual probability and word frequency as determinants of pauses and errors in spontaneous speech. Language and Speech 22: 201–211.

Bock J. K. 1986. Syntactic persistence in language production. Cognitive Psychology 18: 355–387.

Bock J. K. 1989. Closed class immanence in sentence production. Cognition 31: 163–186.

Bock J. K. 1996. Language production: Methods and methodologies. Psychonomic Bulletin and Review 3: 395–421.

Bock J. K., J. W. M. Levelt 1994. Language production: Grammatical encoding. In: M. A. Gernsbacher (szerk.): Handbook of psycholinguistics. San Diego: Academic Press. 945–983.

Bock J. K., H. Loebell 1990. Framing sentences. Cognition 35: 1–39.

Bock J. K., C. A. Miller 1991. Broken aggrement. Cognitive Psychology 23: 45–93.

Bóna J. 2004. A beszédészlelési folyamat megakadásai. In: Gósy (2004b, 223–231).

Boomer D. S. 1965. Hesitation and grammatical encoding. Language and Speech 8: 148–158.

Branigan H. P., M. J. Pickering, A. A. Cleland 2000. Syntactic coordination in dialogue. Cognition 75: 13–25.

Brotherton P. 1979. Speaking and not speaking: Processes for translating ideas into speech. In: Siegman – Feldstein (1979,179–209).

Brown R., D. McNeill 1966. The “tip of the tongue” phenomenon. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior 5: 325–337.

Brown R., D. McNeill 1977. A „nyelvemen van” jelenség. In: Pléh (1977, 159–180).

Butterworth B. 1980a. Evidence from pauses in speech. In: Butterworth (1980b, 155–176).

Butterworth B. (szerk.) 1980b. Language production: Speech and talk. New York: Academic Press.

Butterworth B., F. Goldman-Eisler 1979. Recent studies on cognitive rhythm. In: Siegman – Feldstein (1979, 211–224).

Caramazza A., M. Miozzo 1997. The relation between syntactic and phonological knowledge in lexical access: evidence from the “tip-of-the-tongue” phenomenon. Cognition 64: 309–343.

Cattell J. M. 1885. Über die Zeit der Erkennung und Bennenung von Schriftzeichen, Bildern und Farben. Philosophische Studien 2: 635–650.

Chafe W. 1992. Intonation units and prominences in English natural discourse. In: Proceedings of the IRCS Prosodic Workshop. Philadelphia: University of Pennsylvania. 41–52.

Chomsky N. 1959. A review of B. F. Skinner’s Verbal behavior. Language 35: 26–58.

Clark H. H. 1994. Managing problems in speaking. Speech Communication 15: 243–250.

Clark H. H. 1996. Using language. Cambridge: Cambridge University Press.

Clark H. H., J. E. Fox Tree 2002. Using uh and um in spontaneous speaking. Cognition 84: 73–111.

Corley M., L. J. MacGregor, D. I. Donaldson 2007. It’s the way that you, er, say it: Hesitations in speech affect language comprehension. Cognition 105: 658–668.

Cutler A., D. Fay 1978. Introduction. In: A. Cutler – D. Fay (szerk.): Versprechen und Verlesen. Eine Psychologisch-Linguistische Studie. Amsterdam & Philadelphia: John Benjamins, ix–xl.

Dell G. S. 1986. A spreading-activation theory of retrieval in sentence production. Psychological Review 93: 283–321.

Dell G. S. 1990. Effects of frequency and vocabulary type on phonological speech errors. Language and Cognitive Processes 5: 313–349.

Dell G. S., F. Chang, Z. M. Griffin 1999. Connectionist models of language production: Lexical access and grammatical encoding. Cognitive Science 23: 517–542.

Dell G. S., C. Juliano, A. Govindjee 1993. Structure and content in language production: A theory of frame constraints in phonological speech errors. Cognitive Science 17: 149–195.

Dell G. S., M. F. Schwartz, N. Martin, E. M. Saffran, D. A. Gagnon 1997. Lexical access in aphasic and nonaphasic speakers. Psychological Review 104: 801–939.

DeLong K. A., T. P. Urbach, M. Kutas 2005. Probabilistic word preactivation during language comprehension inferred from electrical brain activity. Nature Neuroscience 8: 1117–1121.

Fabulya M. 2007. Izé, hogyhíyják, hogymondjam. Javítást kezdeményező lexikális kitöltő elemek. Magyar Nyelvőr 131: 324–342.

Fay D., A. Cutler 1977. Malapropism and the structure of the mental lexicon. Linguistic Inquiry 8: 505–520.

Ferber R. 1991. Slip of the tongue or slip of the ear? On the perception and transcription of naturalistic slips of the tongue. Journal of Psycholinguistic Research 20: 105–122.

Fónagy I. 1967. Áthajlás, szünet, szerkezet. Nyelvtudományi Közlemények 69: 313–343.

Fodor J. A., T. G. Bever, M. F. Garrett 1974. The psychology of language. New York: McGraw-Hill.

Fox Tree J. E. 2001. Listeners’ uses of um and uh in speech comprehension. Memory and Cognition 29: 320–326.

Freud S. 1958. A mindennapi élet pszichopatológiája. Elfelejtésről, elszólásról, elvétésrő, babonáról és tévedésről. Budapest: Bibliotheca.

Fromkin V. A. 1973. The non-anomalous nature of anomalous utterances. In: V. A. Fromkin (szerk.): Speech errors as linguistic evidence. The Hague: Mouton. 215–242.

Garrett M. F. 1975. The analysis of sentence production. In: G. H. Bower (szerk.): The psychology of learning and motivation (Vol. 9). New York: Academic Press. 133–177.

Garrett M. F. 1980. Levels of processing in sentence production. In: Butterworth (1980b, 19–7).

Garrett M. F. 1982. Production of speech: Observations from normal and pathological language use:. In: A. Ellis (szerk.): Normality and pathology in cognitive functions. London: Academic Press. 19–76.

Goldman Eisler F. 1968. Psycholinguistics: Experiments in spontaneous speech. London & New York: Academic Press.

Gósy M. 2002. A megakadásjelenségek eredete a spontán beszéd tervezési folyamatában. Magyar Nyelvőr 126: 192–204.

Gósy M. 2003. A spontán beszédben előforduló megakadásjelenségek gyakorisága és összefüggései. Magyar Nyelvőr 127: 257–277.

Gósy M. 2004a. A spontán magyar beszéd megakadásainak hallás alapú gyűjteménye. In: Gósy (2004b, 6–18).

Gósy M. (szerk.) 2004b. Beszédkutatás 2004. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

Gósy M. 2005. „Nyelvbotlás”-korpusz. 2. rész. In: Gósy M. (szerk.): Beszédkutatás 2005. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratórium. 145–173.

Henderson A., F. Goldman-Eisler, A. Skarbek 1966. Sequential temporal patterns in spontaneous speech. Language and Speech 9: 207–216.

Hirano S., H. Kojima, Y. Naito, I. Honjo, Y. Kamoto, H. Okazawa, K. Ishizu, Y. Yonekura, Y. Nagahama, Fukuyama J. H., Konishi és 1997. Cortical processing mechanism for vocalization with auditory verbal feedback. NeuroReport 8: 2379–2382.

Horváth V. 2004. Megakadásjelenségek a párbeszédekben. In: Gósy (2004b, 187–199).

Huszár Á. 2005. A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Indefrey P., W. J. M. Levelt 2000. The neural correlates of language production. In: M. Gazzaniga (szerk.): The new cognitive neurosciences. Cambridge MA: MIT Press. 845–865.

Indefrey P., W. J. M. Levelt 2004. The spatial and temporal signatures of word production components. Cognition 92: 101–144.

Iványi Zs. 2003. A „nyelvemen van”-jelenség német és magyar nyelvű beszélgetésekben. Magyar Nyelvőr 127: 76–91.

Jescheniak J. D., W. J. M. Levelt 1994. Word frequency effects in speech production: Retrieval of syntactic information and of phonological form. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory and Cognition 20: 824–843.

Levelt W. J. M. 1983. Monitoring and self-repair in speech. Cognition 33: 41–103.

Levelt W. J. M. 1989. Speaking: From intention to articulation. Cambridge MA: MIT Press.

Levelt W. J. M. 1999. Models of word production. Trends in Cognitive Sciences 3: 223–232.

Levelt W. J. M., S. Kelter 1982. Surface form and memory in question answering. Cognitive Psychology 14: 78–106.

Levelt W. J. M., A. S. Meyer 2000. Word for word: Multiple lexical access in speech production. European Journal of Cognitive Psychology 12: 433–452.

Levelt W. J. M., A. Roelofs, A. S. Meyer 1999. A theory of lexical access in speech production. Behavioral and Brain Science 22: 1–38.

Levinson S. C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.

Liberman A. M., F. S. Cooper, D. P. Shankweiler, M. Studdert-Kennedy 1967. Perception of the speech code. Psychological Review 74: 431–461.

Lukács Á. 2008. Nyelvtani feldolgozás. In: Csépe V. – Győri M. – Ragó A. (szerk.): Általános pszichológia 3. Budapest: Osiris Kiadó. 116–155.

Maclay H., C. E. Osgood 1959. Hesitation phenomena in spontaneous English speech. Word 15: 19–44.

Maclay H., C. E. Osgood 1977. Hezitációs jelenségek az angol beszédben. In: Pléh (1977).

Magyari L., P. de Ruiter J. 2012. Prediction of turn-ends on anticipation of upcoming words. Frontiers of Psychology 3: 346.

McGuire P. K., D. A. Silbersweig, C. D. Frith 1996. Functional neuronanatomy of verbal self-monitoring. Brain 119: 101–111.

Meringer R., K. Mayer 1895/1978. Versprechen und Verlesen. Amsterdam & Philadelphia: John Benjamins.

Meyer A. S., A. Roelofs, W. J. M. Levelt 2003. Word length effects in object naming: The role of a response criterion. Journal of Memory and Language 48: 131–147.

Meyer A. S., H. Schriefers 1991. Phonological facilitation in picture-word interference experiments. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory and Cognition 17: 1146–1160.

Oldfield R. C., A. Wingfield 1965. Response latencies in naming objects. Quarterly Journal of Experimental Psychology 17: 273–281.

Pickering M. J., H. Branigan 1998. The representation of verbs: Evidence from syntactic priming in language production. Journal of Memory and Language 39: 633–651.

Pickering M. J., S. Garrod 2004. Toward a mechanistic psychology of dialogue. Behavioral and Brain Sciences 27: 1–57.

Pickering M. J., S. Garrod 2007. Do people use language production to make predictions during comprehension? Trends in Cognitive Sciences 11: 105–110.

Pickering M. J., S. Garrod 2013. Forward models and their implications for production, comprehension, and dialogue. Behavioral and Brain Sciences 36: 377–392.

Pléh Cs. (szerk.) 1977. Pszicholingvisztika és kommunikációkutatás. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

Pléh Cs., Lukács Á., Kas B. 2008. A szótár pszicholingvisztikája. In: Kiefer F (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 789–852.

Roelofs A. 1997. The WEAVER model of word-form encoding in speech production. Cognition 64: 249–284.

de Ruiter J. P., H. Mitterer, N. J. Enfield 2006. Projecting the end of a speaker’s turn: A cognitive cornerstone of conversation. Language 82: 515–535.

Sacks H., E. A. Schegloff, G. Jefferson 1974. A simplest systematics for the organization of turn-taking for conversation. Language 50: 696–735.

Santiago J., D. G. MacKay, A. Palma, C. Rho 2000. Sequential activation processes in producing words and syllables: Evidence from picture naming. Language and Cognitive Processes 15: 1–44.

Schriefers H. 2005. Sentence production. Előadás a Max Planck Intézetben. 2005. május 17. Nijmegen.

Schriefers H., A. S. Meyer, W. J. M. Levelt 1990. Exploring the time course of lexical access in production: Picture–word interference studies. Journal of Memory and Language 29: 86–102.

Schriefers H., E. Teruel 1999. Phonological facilitation in the production of two-word utterances. European Journal of Cognitive Psychology 11: 17–50.

Shattuck-Hufnagel S. 1979. Speech errors as evidence for a serial-order mechanism in sentence production. In: W. E. Cooper – E. C. T. Walker (szerk.): Sentence processing: Psycholinguistic studies presented to Merrill Garrett. Hillsdale NJ: Erlbaum. 295–342.

Siegman A. W. – S. Feldstein (szerk.) 1979. Of speech and time. Temporal speech patterns in interpersonal contexts. Hillsdale NJ: Lawrence Erlbaum.

Stroop J. R. 1935. Studies of inference in serial verbal interactions. Journal of Experimental Psychology 18: 643–662.

Székely A. 2003. Reakcióidő változók vizsgálata nem hagyományos statisztikai módszerekkel. Doktori értekezés, ELTE, Budapest.

Székely A., D’Amico S., A. Devescovi, K. Federmeier, D. Herron, G. Iyer, T. Jacobsen, A. L. Arévalo, A. Vargha, E. Bates 2005. Timed action and object naming. Cortex 41: 7–25.

van Turennout M., P. Hagoort, C. M. Brown 1997. Electrophysiological evidence on the time course of semantic and phonological processes in speech production. Journal of Experimental Psychology 23: 787–806.

van Turennout M., P. Hagoort, C. M. Brown 1998. Brain activity during speaking: from syntax to phonology in 40 milliseconds. Science 280: 572–574.

Váradi T. 1988. A beszédszünet szubjektív és objektív regisztrálásának összevetéséről. In: Kontra M (szerk.): Beszéltnyelvi tanulmányok. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 44–58.

Váradi T. 1993. An integrated analysis of the sponteneous speech of second languge learners. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Linguistica 20: 201–265.

Vigliocco G., J. Nicol 1998. Separating hierarchical relations and word order in language production: Is proximity concord syntactic or linear? Cognition 68: B13–B29.

Zipf G. K. 1965. Human behavior and the principle of least effort. An introduction to human ecology. New York: Hafner.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Nyelvészet Pszichológia

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero