Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika

A téri reprezentáció elemei: egyetemes vonások és nyelvközi különbségek

Melyek azok a tényezők, amelyekre a téri viszonyok nyelvi kódolása egyetemesen érzékeny? Ilyen a viszony típusa (STATIKUS–DINAMIKUS), maga a viszony (ALATT, MÖGÖTT), dinamikus viszony esetén az ösvény iránya (FORRÁS–CÉL), a leírás alapjául szolgáló koordinátarendszer vagy referenciakeret (általában RELATÍV, INTRINZIKUS vagy ABSZOLÚT), a tengelyek (pl. FÜGGŐLEGES vagy FRONTO-DORZÁLIS), és a vonatkoztatási tárgy topológiai típusa (FELÜLET vagy TARTÁLY). A tárgyrésznevek (teteje, alja, széle, lába) szintén elég egységesek a különböző nyelvekben, evolúciósan is plauzibilisek és gyakran orientált tengelyeket tételeznek fel (gravitációs, horizontális, fronto-dorzális). Minden nyelvben vannak negatív résznevek is: lyuk, üreg. A magyarban (és sok más nyelvben is) gyakran orientációs és funkcionális szempontok keverednek, például a pohár alja akkor is a pohár alja, ha az fejjel lefelé áll. Vannak olyan nyelvek azonban, amelyek megkérdőjelezik az egyetemességet, például a zapotékben a résznevek használata nem függ a funkciótól és a tárgy inherens orientációjától, a ’teteje’ mindig a függőleges tengely mentén elhelyezkedő legfelső felület (Levinson 2003).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Nyelvészet Pszichológia

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero