Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika

Hivatkozások

Apple W., L. A. Streeter, R. M. Krauss 1979. Effects of pitch and speech rate on personal attributions. Journal of Personality and Social Psychology 37: 715–727.

Aubergé V., L. Lemaître 2000. The prosody of smile. In: Douglas et al. (2000, 122–126).

Audibert N., V. Aubergé, A. Rilliard 2005. The prosodic dimensions of emotion in speech: The relative weights of parameters. In: Proceedings of Interspeech-2005. Lisbon: ISCA. 525–528.

Banos R. M., C. Botella, V. Liaño, B. Rey, B. Guerrero, M. Alcaniz 2003. Virtual reality as mood induction procedure. Poster presented at PRESENCE 2003, 6th Annual International Workshop on Presence, Aalborg, Denmark, 6–8 October, 2003.

Banse R., K. R. Scherer 1996. Acoustic profiles in vocal emotion expression. Journal of Personality and Social Psychology 70: 614–636.

Bänzinger T., K. R. Scherer 2005. The role of intonation in emotional expressions. Speech Communication 46: 252–267.

Battacchi M. W., T. Suslow, M. Renna 1996. Emotion und Sprache. Zur Definition der Emotion und ihren Beziehungen zu kognitiven Prozessen, dem Gedächtnis und der Sprache. Frankfurt am Main: Peter Lang.

Boersma P., D. Weenink 2005. Praat: Doing phonetics by computer. link.

Bolla K. 1992. Érzelmek kifejezése a megnyilatkozás szupraszegmentális hangszerkezetében. Szupraszegmentális elemzések. Egyetemi Fonetikai Füzetek 7: 90–116.

Bosch L. T. 2003. Emotions, speech and the ASR framework. Speech Communication 40: 213–225.

Bőhm T. 2009. Analysis and modeling of speech produced with irregular phonation. Doktori értekezés, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Budapest.

Breitenstein C., D. V. Lancker, I. Daum 2001. The contribution of speech rate and pitch variation to the perception of vocal emotions in a German and an American sample. Cognition and Emotion 15: 57–79.

Brewer D. – D. E. B., B. Lubin 1980. Induction of mood and mood shift. Journal of Clinical Psychology 36: 215–226.

Brünner G. – R. Fiehler – W. Kindt (szerk.) 2002. Angewandte Diskursforschung, Band 1. Radolfzell: Verlag für Gesprächforschung.

Bucci W., N. Freedman 1981. The language of depression. Bulletin of Menninger Clinic, 45: 334–358.

Cahn J. E. 1990. The generation of affect in synthesized speech. Journal of the American Voice I/O Society 8: 1–19.

Campbell R. S., J. W. Pennebaker 2002. The secret life of pronouns: Flexibility in writing style and physical health. Psychological Science 14: 60–65.

Cohen A. S., S. L. Hong, A. Guevara 2010. Understanding emotional expression using prosodic analysis of natural speech: Refining the methodology. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry 41: 150–157.

Cowie R. R., R. Cornelius 2003. Describing the emotional states that are expressed in speech. Speech Communication 40: 5–32.

Deppermann A., G. Lucius-Hoene 2005. Trauma erzählen – kommunikative, sprachliche und stimmliche Verfahren der Darstellung traumatischer Erlebnisse. Psychotherapie und Sozialwissenschaft. Zeitschrift für Qualitative Forschung und klinische Praxis 1: 35–73.

Douglas E. – R. Cowie – M. Schroeder (szerk.) 2000. Proceedings of the ISCA Workshop on Speech and Emotion. Belfast: Textflow.

Douglas-Cowie E., N. Campbell, R. Cowie, P. Roach 2003. Emotional speech: Towards a new generation of databases. Speech Communication 40: 33–60.

Douglas-Cowie E., R. Cowie 2002. The vocal correlates of stress: a summary. link. Letöltés ideje: 2008. március 13.

Drahota A., A. Costall, V. Reddy 2008. The vocal communication of different kinds of smile. Speech Communication 50: 278–287.

Dyck M. J., C. Farrugia, I. M. Shochet, M. Holmes-Brown 2004. Emotion recognition/understanding ability in hearing or vision-impaired children: Do sounds, sights, or words make the difference? Journal of Child Psychology and Psychiatry 45: 789–800.

Ehmann B. 2002. A szöveg mélyén. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.

Eibl-Eibesfeldt I. 1973. The expressive behavior of the deaf-and-blind-born. In: M. von Cranach – I. Vine (szerk.): Social communication and movement. New York: Academic Press. 163–194.

Ekman P. 1999. Basic emotions. In: T. Dalgleish – M. Power (szerk.): Handbook of cognition and emotion. Sussex: John Wiley & Sons. 45–60.

Erős F. (szerk.) 2004. Az elbeszélés az élmények kulturális és klinikai elemzésében. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Fék M., Olaszy G., Németh G., Gordos G. 2005. Érzelem kifejezése gépi beszéddel. Beszédkutatás 2005: 134–144.

Fiehler R. 1990. Kommunikation und Emotion. Theoretische und empirische Untersuchungen zur Rolle von Emotionen in der verbalen Interaktion. Berlin: Walter de Gruyter

Fiehler R. 2001. Emotionalität im Gespräch. In: B. Klaus – A. Gerd – H. Wolfgang – S. F. Sven (szerk.): Text- und Gesprächslinguistik. Ein internationales Handbuch zeitgenössischer Forschung. Halbband 2. Berlin & New York: Walter de Gruyter. 1425–1438.

Fónagy I. 1981. Emotions, voice and music. In: J. Sundberg (szerk.): Research aspects on singing. Papers given at a seminar organized by the Committee for the Acoustics of Music. Stockholm: The Royal Swedish Academy of Music. 51–79.

Fónagy I. 1999. A költői nyelvről. Budapest: Corvina.

Fónagy I. 2001. Languages within language: An evolutive approach. Amsterdam & Philadelphia: John Benjamins.

Fónagy I., Magdics K. 1967. A magyar beszéd dallama. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Földi É. 1996. Az érzelemkifejezés szupraszegmentális formái és percepciója (Egyetemi Fonetikai Füzetek 20). Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék.

Forgács J. 2003. Az érzelmek pszichológiája. Budapest: Kairosz Könyvkiadó.

Frolov M. V., G. B. Milovanova, N. V. Lazarev, A. Y. Mekhedova 1999. Speech as an indicator of the mental status of operators and depressed patients. Human Psychology 66: 398–412.

Frye N. 1998. A kritika anatómiája. Budapest: Helikon.

Fussell S. R. 2002. The verbal communication of emotion: Interdisciplinary perspectives. Mahwah NJ: Lawrence Erlbaum.

Fülöp É. 2008. Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben. In: Erős F. (szerk.): Megismerés, reprezentáció, értelmezés. 10 éves a PTE Pszichológiai Doktori Iskolája. Pécs: PTE BTK Pszichológiai Intézet. 99–114.

Gobl C., A. Ni Chasaide 2003. The role of voice quality in communicating emotion, mood and attitude. Speech Communication 40: 189–212.

Goldman Eisler F. 1968. Psycholinguistics: Experiments in spontaneous speech. London/New York: Academic Press.

Gottschalk L. A., G. C. Gleser 1969. The measurement of psychological states through the content analysis of verbal behavior. Ms. University of California, Berkeley. MONITOR 4.

Gottschalk L. A., C. N. Winget, G. C. Gleser 1969. Manual of instructions for using the Gottschalk-Gleser content analysis scales: Anxiety, hostility, social alienation-personal disorganization. Los Angeles: University of California Press.

Hart R. 2001. Redeveloping DICTION: Theoretical considerations. In: M. West (szerk.): Theory, method, and practice in computer content analysis. New York: Ablex. 43–60.

Iványi Zs. 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 125: 74–93.

Izard C. E. 1993. Organizational and motivational functions of discrete emotions. In: Lewis – Haviland (1993, 631–641).

Johannes B., P. Salnitski, H.-C. Gunga, K. Kirsch 2000. Voice stress monitoring in space – possibilities and limits. Aviation, Space and Environmental Medicine 71: A58–A65.

Johnson W. F., R. N. Emde, K. R. Scherer, M. D. Klinnert 1986. Recognition of emotion from vocal cues. Archives from General Psychiatry 43: 280–283.

Johnstone T., K. R. Scherer 2000. Vocal communciation of emotion. In: M. Lewis – J. Haviland-Jones (szerk.): Handbook of emotions (Second edition). New York: Guilford Press. 220–235.

Juslin P. N., P. Laukka 2001. Impact of intended emotion intensity on cue utilization and decoding accuracy in vocal expression of emotion. Emotion 1: 381–412.

Juslin P. N., K. R. Scherer 2005. Vocal expression of affect. In: J. A. Harrigan – R. Rosenthal – K. R. Scherer (szerk.): The new handbook of methods in nonverbal behavior research. Oxford: Oxford University Press. 65–135.

Karczag J. 1988. A Gottschalk-Gleser-féle tartalomelemzési módszer. In: Mérei F. – Szakács F. (szerk.): Pszichodiagnosztikai vademecum. Budapest: Tankönyvkiadó. 273–353.

Kienast M., W. F. Sendlmeier 2000. Acoustical analysis of spectral and temporal changes in emotional speech. In: Douglas et al. (2000, 92–97).

Lalouschek J. 2002a. Ärztliche Gesprächsausbildung. Eine dyskursanalytische Studie zu Formen des ärztlichen Gesprächs. Radolfzell: Verlag für Gesprächforschung.

Lalouschek J. 2002b. Frage–Antwort-Sequenzen im ärztlichen Gespräch. In: Brünner et al. (2002, 155–173).

Lalouschek J., F. Menz 2002. Empirische datenerhebung und authentizität von gesprächen. In: Brünner et al. (2002, 46–68).

Lalouschek J., F. Menz, R. Wodak 1990. Alltag in der ambulanz. Gespräche zwischen Ärzten, Schwestern und Patienten. Tübingen: Gunter Narr Verlag.

Lang P. J., M. M. Bradley, B. N. Cuthbert 2005. International affective picture system (IAPS): Affective ratings of pictures and instruction manual. Technical Report A-6. Gainesville FL: University of Florida.

László J. 2005a. A narratív pszichológiai tartalomelemzés. Magyar Tudomány 11: 1366–1376.

László J. 2005b. A történetek tudománya: Bevezetés a narratív pszichológiába. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.

Laukka P. 2004. Vocal expression of emotion: Discrete-emotions and dimensional accounts. Comprehensive summaries of Uppsala dissertations from the Faculty of Social Sciences 141: 1–80.

Laukka P., P. N. Juslin, R. Bresin 2005. A dimensional approach to vocal expression of emotion. Cognition and Emotion 19: 633–653.

Laukka P., D. Neiberg, M. Forsell, I. Karlsson, K. Elenius 2011. Expression of affect in spontaneous speech: Acoustic correlates and automatic detection of irritation and resignation. Computer Speech and Language 25: 84–104.

Lewis M. – J. M. Haviland (szerk.) 1993. Handbook of emotions. New York: Guilford Press.

Lorenz M., S. Cobb 1952. Language behavior in manic patients. Archives of Neurology and Psychiatry 67: 763–70.

Markó A. 1999. Intonációról az ezredfordulón, avagy minden így marad? Egyetemi Fonetikai Füzetek 25: 29–41.

Menz F., J. Lalouschek, A. Gstettner 2008. Effiziente ärztliche Gesprächsführung. Optimierung kommunikativer Kompetenz in der ambulanten medizinischen Versorgung. Ein gesprächsanalytisches Trainingskonzept. Wien/Münster: LIT-Verlag.

Mergenthaler E. 1996. Emotion-abstraction patterns in verbatim protocols: A new way of describing psychotherapeutic processes. Journal of Consulting and Clinical Psychology 64: 1306–15.

Mitchell C. J., C. Menezes, J. C. Williams, B. Pardo, D. Erickson, O. Fujimura 2000. Changes in syllable and boundary strengths due to irritation. SpeechEmotion 2000: 98–103.

Oatley K., J. M. Jenkins 2001. Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó.

Osgood C. E., G. J. Suci, P. H. Tannenbaum 1957. The measurement of meaning. Urbana IL: University of Illinois Press.

Pennebaker J. W., M. E. Francis 1996. Cognitive, emotional, and language processes in disclosure. Cognition and Emotion 10: 601–626.

Pennebaker J. W., M. E. Francis, R. J. Booth 2001. Linguistic inquiry and word count liwc 2001. Mahwah NJ: Erlbaum.

Pereira C. 2000. Dimensions of emotional meaning in speech. In: Douglas et al. (2000, 25–28).

Pittam J., K. R. Scherer 1993. Vocal expression and communication of emotion. In: Lewis – Haviland (1993, 185–197).

Pléh Cs., Czigler I. 1979. Kísérlet politikai kifejezések megítélésére alkalmas szemantikus differenciál skálák kidolgozására és alkalmazására. In: Hunyadi Gy (szerk.): Pszichológiai Tanulmányok 15. Budapest: Akadémiai Kiadó. 479–533.

Pohárnok M. 2004. A térben való mozgás narratív dimenziójának vizsgálata borderline és depressziós betegek élettörténeti epizódjaiban. In: Erős (2004, 153–166).

Pólya T. 2004. A narratív perspektíva hatása az elbeszélő személy észlelésére. In: Erős (2004, 89–107).

Pólya T., Kis B., Naszódi M., László J. 2005. Az érzelmi tapasztalat minősége az élettörténeti elbeszélésben. A LAS-verticum perspektíva modulja. Pszichológia 25: 143–155.

Pólya T., B. Kis, M. Naszódi, J. László 2007. Narrative perspective and the emotion regulation of a narrating person. Empirical Text and Culture Research 3: 50–61.

Putnoky J. 1978. A „motoritás” a szójelentés három főbb működési körében. Magyar Pszichológiai Szemle 35: 203–213.

Roessler R., J. W. Lester 1976. Voice predicts affect during psychotherapy. Journal of Nervous and Mental Disease 163: 166–176.

Sator M. 2003. Zum Umgang mit Relevanzmarkierungen im ÄrztInnen-PatientInnen-Gespräch. Eine konversationsanalytische Fallstudie eines Erstgesprächs auf der onkologischen Ambulanz. Univ. and dipl.-arb., Wien.

Scherer K. R. 2000. Psychological models of emotion. In: J. Borod (szerk.): The neuropsychology of emotion. Oxford: Oxford University Press. 137–162.

Scherer K. R. 2003. Vocal communication of emotion: A rewiev of research paradigms. Speech Communication 40: 227–256.

Scherer K. R., R. Banse, H. G. Wallbott, T. Goldbeck 1991. Vocal cues in emotion encoding and decoding. Motivation and Emotion 15: 123–148.

Scherer K. R., M. R. Zentner 2001. Emotional effects of music: producion rules. In: P. N. Juslin – J. A. Sloboda (szerk.): Music and emotion: Theory and reseatch. Oxford: Oxford University Press. 361–392.

Schuller B., R. Müller, M. Land, G. Rigoll 2005. Speaker independent emotion recognition by early fusion of acoustic and linguistic features within ensembles. In: Proceedings of Interspeech-2005. Lisbon: ISCA. 805–808.

Selting M., P. Auer, B. Barden, J. Bergmann, E. Couper-Kuhlen, S. Günther, C. Meier, U. Quasthoff, P. Schlobinski, S. Uhmann 1998. Gesprächsanalytisches Transkriptionssystem. Linguistische Berichte 173: 91–122.

Stirman S. W., J. W. Pennebaker 2001. Word use in the poetry of suicidal and nonsuicidal poets. Psychosomatic Medicine 63: 517–22.

Stone L. D., J. W. Pennebaker 2002. Trauma in real time: Talking and avoiding online conversations about the death of Princess Diana. Basic and Applied Social Psychology 24: 172–182.

Szabó E. 2008. A szomorú és a vidám érzelmi állapot megjelenése a beszédben. Magyar Pszichológiai Szemle 63: 651–668.

Tüske Z., Simon M., Mihajlik P., Fegyó T. 2007. Érzelmek automatikus felismerése a beszéd akusztikus jellemzői alapján. Beszédkutatás 2007: 151–16.

Velten E. 1968. A laboratory task for induction of mood states. Behavior Research and Therapy 6: 473–482.

Ververidis D., C. Kotropoulos 2006. Emotional speech recognition: Resources, features, and methods. Speech Communication 48: 1162–1181.

Vicsi K., Sztahó D. 2009. Ügyfél érzelmi állapotának detektálása telefonos ügyfélszolgálati dialógusban. In: Tanács A. – Szauter D. – Vincze V. (szerk.): A VI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia előadásai. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 217–225.

Vogt T., E. André, J. Wagner 2008. Automatic recognition of emotions from speech: A review of the literature and recommendations for practical realisation. In: C. Peter – R. Beale (szerk.): Affect and emotion in human–computer interaction, from theory to applications. Lecture Notes in Computer Science 4868. Springer: New York. 75–91.

Weintraub W. 1981. Verbal behavior: Adaptation and psychopathology. New York: Springer.

Westermann R., K. Spies, G. Stahl, F. W. Hesse 1996. Relative effectiveness and validity of mood induction procedures: A meta-analysis. European Journal of Social Psychology 26: 557–580.

Wodak R. 1981. Das Wort in der Gruppe. Linguistische Studien zur therapeutischen Kommunikation. Wien: Akademie der Wissenschaften.

Yanushevskaya I., C. Gobl, A. Ní Chasaide 2005. Voice quality and F0 cues for affect expression: Implications for synthesis. In: Proceeedings of Interspeech-2005. Lisbon: ISCA. 1849–1852.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Nyelvészet Pszichológia

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero