Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika

Prozódiai jegyek: Hangsúly és hanglejtés

Nem szabad megfeledkeznünk a beszélt nyelv által hordozott prozódiai információkról sem: ilyen a hangerő, a hangmagasság, a hangsúly, a szünetek és a ritmus. A fonetikai jellemzők és a hangsúly feldolgozását szembeállító PET-vizsgálatokban (Zatorre et al. 1992), ahol a szó utolsó hangjára, illetve a hangsúlyra vonatkozó döntést kellett hozni, a fonetikai feldolgozáshoz bal féltekei, míg a hangsúlyfeladathoz jobb féltekei relatív túlsúlyú aktiváció kapcsolódott, és a korábbi eredmények is általában a fonetikai–nemfonetikai információ feldolgozásának féltekék szerinti disszociációját mutatják a halántéklebenyekben. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a bal félteke a finomabb idői feldolgozásra specializálódott, míg a jobb féltekében a hangmagasságok jobb megkülönböztetését szolgáló spektrális felbontás a jobb: ezt olyan parametrikus képalkotó vizsgálatokban ellenőrizték, ahol az idői változások sebességét, illetve a spektrális elemek számát variálták, és a féltekék relatív aktivációja megfelelt a fentieknek (Zatorre et al. 2002). Ezt támogatják azok a citoarchitektonikai szerkezetet érintő vizsgálatok is, amelyek szerint az elsődleges hallókéregben a harmadik rétegbeli piramissejtek nagyobbak (Hutsler–Gazzaniga 1996), vastagabb oszlopokat alkotnak, és több és erősebben mielinizált axont küldenek szét. Ezek együttesen a gyorsabb ingerületátvitelt lehetővé téve segíthetik a jobb idői felbontást (Seldon 1981a;b; 1982).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Nyelvészet Pszichológia

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero