Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika

Hivatkozások

Avrutin S. 2006. Weak syntax. In: K. Amunts – Y. Grodzinsky (szerk.): Broca’s region. Oxford: Oxford University Press. 49–62.
Bánréti Z. 2000a. Egyeztetés agrammatikus afáziában. A szintaktikai fa metszése. In: Büky L. – Maleczki M. (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. Szeged: JATEPress. 213–228.
Bánréti Z. 2000b. Which grammar has been chosen for neurological reality? Behavioral and Brain Sciences 23: 21–25.
Bánréti Z. 2006. Neurolingvisztika. In: Kiefer – Siptár (2006, 653–725).
Bánréti Z. 2007. A mellérendelés és az ellipszis nyelvtana a magyarban. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Bánréti Z. 2009. Restricted discrimination between local and global economy in agrammatic aphasia. In: K. Alter – M. Horne – M. Lindgren – M. Roll – J. von Koss Torkildsen (szerk.): Brain talk: Discourse with and in the brain. Papers from the first Birgit Rausing Language Program Conference in Linguistics. Lund: University of Lund. 49–60.
Bánréti Z. 2010. Recursion in aphasia. Clinical Linguistics and Phonetics 24: 906–914.
Bánréti Z. (szerk.) 2011. Rekurzió a nyelvben II. Neurolingvisztikai megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Bánréti Z., Mészáros É. 2011. A szintaktikai rekurzivitás afáziában. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 23: 192–226.
Barner D., A. Bale 2002. No nouns, no verbs: Psycholinguistic arguments in favor of lexical underspecification. Lingua 112: 771–791.
Bastiaanse R., J. Hugen, M. Kos, R. van Zonneveld 2002. Lexical, morphological and syntactic aspects of verb production in agrammatic aphasics. Brain and Language 80: 142–159.
Bastiaanse R., C. K. Thompson 2003. Verb and auxiliary movement in agrammatic Broca’s aphasia. Brain and Languag 84: 286–305.
Blumstein S. 1990. Phonological deficits in aphasia: Theoretical perspectives. In: A. Caramazza (szerk.): Cognitive neuropsychology and neurolinguistics. New York: Lawrence Erlbaum. 33–53.
Broca P. 1865. Sur le siége de la faculté du language articulé. Bulletin de la Société d’ Antropologie 6: 337–393.
Burchert F., M. Swoboda-Moll, R. De Bleser 2005. Tense and agreement in German agrammatic speakers: Underspecification vs. hierarchy. Brain and Language 94: 88–199.
Caplan L. R., J. D. Schmahmann, C. S. Kase 1990. Caudate infarcts. Archives of Neurology 47: 133–143.
Chomsky N. 2007. Approaching UG from below. In: U. Sauerland – H.-M. Gärtner (szerk.): Interfaces + recursion = language? Chomsky’s minimalism and the view from syntax–semantics. Berlin & New York: Mouton de Gruyter. 1–29.
Cornell T. L. 1995. On the relation between representational and processing models of asyntactic comprehension. Brain and Language 50: 304–324.
Demonet J. F., G. Thierry, D. Cardebat 2005. Renewal of the neurophysiology of langauge: Functional neuroimaging. Physiological Reviews 85: 49–95.
D’Esposito M., M. P. Alexander 1995. Subcortical aphasia:distinct profiles following left putaminal hemorrhage. Neurology 45: 38–41.
Dressler W. U., Cs. Pléh 1988. On text disturbances in aphasi. In: W. U. Dressler – J. A. Stark (szerk.): Linguistic analyses of aphasic language. New York: Springer. 151–178.
Dressler W. U., J. Stark, C. Pons, F. Kiefer, K. Kiss, É. Mészáros 1996. Cross language analysis of German and Hungarian speaking Broca aphasics’ processing of selected morphonological and morphological features. Budapest: Research Isntitute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
É. Kiss K. 2002. The syntax of Hungarian. Cambridge: Cambridge University Press.
Evans N., S. Levinson 2009. The myth of language universals: Language diversity and its importance for cognitive science. Behavioral and Brain Sciences 32: 429–492.
Everett D. L. 2009. Pirahã culture and grammar: A response to some criticisms. Language 85: 405–442.
Freud S. 1891. Zur Auffassung der Aphasien. Leipzig: Deuticke.
Geschwind N. 1965. Disconnection syndromes in animals and man. Brain 88: 237–294, 585–644.
Geschwind N. 1979. Specializations of the human brain. In: N. Geschwind (szerk.): The brain. San Francisco: W. H. Freeman. 108–117.
Goldstein J. 1927. Über Aphasie. Zürich: Springer.
Gough P. M., A. Nobre, J. T. Devlin 2005. Dissociating linguistic processes in the left inferior frontal cortex with transcranial magnetic stimulation. Journal of Neuroscience 25: 8010–8016.
Grodzinsky Y. 2000. The neurology of syntax: Language use without Broca’s area. Behavioral and Brain Sciences 23: 1–71.
Grodzinsky Y., A. Santi 2008. The battle for Broca’s region. Trends in Cognitive Sciences 12: 474–480.
Hagiwara H., S. Takazawa, N. Takahashi, K. Nakagome, O. Kanno, H. Nakajima, K. Itoh, I. Koshida 2002. Early components of event-related potentials related to semantic and syntactic processes in the Japanese language. Brain Topography 14: 169–177.
Hauser M. D., N. Chomsky, W. T. Fitch 2002. The faculty of language: What is it, who has it, and how did it evolve? Science 298: 1569–1579.
Jakobson R. 1969a. Az afázia nyelvi tipológiája. In: Jakobson (1969b, 186–208).
Jakobson R. 1969b. Hang – jel – vers. Válogatott tanulmányok, szerk.: Szépe Gy.–Fónagy I. Budapest: Gondolat.
Johnson K. A., J. A. Becker 1999. The whole brain atlas. link
Kassai I. 2004. Nyelvi és beszédbeli rendellenességek a nyelvtudomány történetében. Nyelvtudományi Közlemények 101: 91–123.
Kertesz A. 1982. The Western Aphasia Battery. New York: Grune & Stratton.
Kiefer F. – Siptár P. (szerk.) 2006. Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kiss K. 1997. The effect of verb complexity on agrammatic aphasics sentence production. Acta Linguistica Hungarica 44: 43–73.
Kok P., H. Kolk, M. Haverkort 2006. Agrammatic sentence production: Is verb second impaired in Dutch. Brain and Language 96: 243–254.
Kolk H. H. J., D. J. Chwilla, M. van Herten, P. J. W. Oor 2003. Structure and limited capacity in verbal working memory: A study with event-related potentials. Brain and Language 85: 1–36.
Kolk H. 1995. A time-based approach to agrammatic production. Brain and Language 50: 282–303.
Kotz S. A., A. D. Friederici 2003. Electrophysiology of normal and pathological language processing. Journal of Neurolinguistics 16: 43–58.
Lee J., L. Milman, C. K. Thompson 2008. Functional category production in English agrammatism. Aphasiology 22: 239–264.
Libben G. 2008. Experimental neuroscience of language and communication. In: B. Stemmer – H. A. Whitaker (szerk.): Handbook of the neuroscience of langauge. Amsterdam: Elsevier. 137–154.
Lichtheim L. 1885. On aphasia. Brain 7: 433–484.
Lieberman P. 2006. Toward an evolutionary biology of language. Cambridge MA: Harward University Press.
Linebarger M. 1995. Agrammatism as evidence about grammar. Brain and Language 50: 52–91.
Linebarger M., M. Schwartz, E. Saffran 1983. Sensitivity to grammatical structure in so-called agrammatic aphasics. Cognition 13: 361–392.
Lurija A. R. 1947. Traumatic aphasia. The Hague: Mouton. Reprinted in translation in 1970.
Lurija A. R. 1973. The working brain. New York: Basic Books.
Lurija A. R. 1975. Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó.
MacWhinney B. 1976. Hungarian research on the acquisition of morphology and syntax. Journal of Child Language 3: 397–410.
MacWhinney B., J. Osman-Sági 1991. Inflectional marking in Hungarian aphasics. Brain and Language 41: 165–183.
MacWhinney B., J. Osman-Sági 1997. Agreement processing in Hungarian aphasics. Acta Linguistica Hungarica 44: 73–86.
MacWhinney B., J. Osman-Sági, D. I. Slobin 1991. Sentence comprehension in aphasia in two clear case-marking languages. Brain and Language 41: 234–249.
Maess B., S. Koelsch, T. C. Gunter, A. Friederici 2001. Musical syntax is processed in Broca’s area: An MEG study. Nature Neuroscience 4: 540–545.
Marantz A. 1997. No escape from syntax: Don’t try morphological analysis in the privacy of your own lexicon. University of Pennsylvania Working Papers in Linguistics 4: 201–225.
Martin N., G. S. Dell, E. M. Saffran, M. F. Schwartz 1994. Origins of paraphasias in deep dysphasia: Testing the consequences of a decay impairment in an interactive spreading activation model of language. Brain and Language 47: 609–660.
Martin R. C., M. L. Freedman 2001. Relations between language and memory deficits. In: R. S. Berndt (szerk.): Handbook of neuropsychology (2nd ed.). Vol. 3. Amsterdam: Elsevier. 239–256.
Mészáros É. 2009. Az igeidő szelektív sérülésének mintázata magyar agrammatikus afáziásoknál. Nyelvtudományi Közlemények 106: 72–100.
Mészáros, É. 2011. Selective tense deficit in Hungarian agrammatic aphasia. Acta Linguistica Hungarica 58: 39–64.
Osmanné Sági J. 1991. Az afázia diagnózisa és klasszifikációja. Ideggyógyászati Szemle 44: 339–362.
Osmanné Sági J. 1995. A belső lexikonhoz való hozzáférés módjai és zavarai afáziás betegeknél. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 18: 147–164.
Petitto L.-A. 2005. How the brain begets language. In: J. McGilvray (szerk.): The Cambridge companion to Chomsky. Cambridge: Cambridge University Press. 84–101.
Pléh, Cs. 1990. Word order and morphonological factors in the development of sentence interpretation in Hungarian. Linguistics 28: 1449–1469.
Pléh Cs. 2000. A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai. In: Kiefer F. (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 951–1020.
Pléh Cs. 2006. A megértés folyamatának pszicholingvisztikai elemzése. In: Kovács I. – Szamarasz V. (szerk.): Látás, nyelv, emlékezet. Budapest: TypoTEX. 75–91.
Pléh Cs. 2006. A gyermeknyelv. In: Kiefer – Siptár (2006, 753–781).
Pléh Cs., W. Dressler, R. Wodak 1985. Afáziás betegek elbeszélő szövegeinek néhány jellegzetessége. Magyar Pszichológiai Szemle 42: 196–222.
Pléh, Cs., L. Zs. Juhász 1995. Processing multimorphemic words in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 36: 241–267.
Reuland E. J. 2001. Primitives of binding. Linguistic Inguiry 32: 439–492.
Saffran E. M. 1990. Short-term memory impairment and language processing. In: A. Caramazza (szerk.): Cognitive neuropsychology and neurolinguistics. Hillsdale NJ: Lawrence Erlbum. 137–168.
Santi A., Y. Grodzinsky 2007. Taxing working memory with syntax: Bi-hemispheric modulations. Human Brain Mapping 28: 1089–1097.
Shapiro K., A. Caramazza 2003. The representation of grammatical categories in the brain. Trends in Cognitive Sciences 7: 201–206.
Slobin D. I. 1966. Grammatical transformations and sentence comprehension in childhood and adulthood. Journal of Verbal Learning and Verbal Behaviour 5: 219–227.
Surányi B. 1999. Management of capacity reduction in Broca (Working Papers in the Theory of Grammar 8). Budapest: ELTE, TLP/Research Institute for Linguistics, HAS.
Swinney D., E. Zurif 1995. Syntactic processing in aphasia. Brain and Language 50: 225–239.
Szépe J. 2007. A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében. In: Heltai P. (szerk.): Nyelvi modernizáció. Szaknyelv, fordítás, terminológia. XVI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus III. Pécs – Gödöllő: MANYE – Szent István Egyetem. 108–114.
Szépe J. 2008. Kételemű mássalhangzó-kapcsolatok csökkent információtartalma fonológiai parafáziákban. In: Gecső T. – Sárdi Cs. (szerk.): Jel és jelentés. Székesfehérvár – Budapest: Kodolányi János Főiskola – Tinta Könyvkiadó. 330–338.
Szirmai I. 2005. Az aphasiák klinikai és lokalizációs szempontból. Kézirat.
Ullman M. T. 2001. The declarative/procedural model of lexicon and grammar. Journal of Psycholinguistic Research 1: 37–69.
Ullman M. T. 2004. Contributions of memory circuits to language: The declarative/procedural model. Cognition 92: 231–270.
Wernicke C. 1874. Der aphasische Symptomenkomplex. Breslau: Cohn and Weigert.
Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

NyelvészetPszichológia

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave