MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Pszicholingvisztika
Alaptények és alapvető viselkedéses jellegzetességek
A diagnosztikus terminológia összetettségét elkerülendő, a továbbiakban az autizmus spektrum zavarokra fogok fókuszálni. Ez a fogalom (eredeti forrása: Wing– Gould 1979, részletes bemutatásáért 1. Wing 1996) egy sor, a mai diagnosztikus rendszerekben egyébként egymástól elkülönített zavart (gyermekkori autizmus, Asperger-szindróma, atípusos autizmus stb.) foglal magában, amelyek ott a pervazív fejlődési zavarok gyűjtőfogalom alatt jelennek meg. Az autizmus spektrum zavarok kifejezést eleinte elsősorban a kutatásban használták, ám egyre inkább terjed alkalmazása klinikai és más alkalmazott területeken, valamint a hétköznapi nyelvhasználatban is. Azért is hasznos, mert nincsenek erős empirikus bizonyítékok arra, hogy az imént zárójelben említett szűkebb diagnosztikus kategóriák valóban elkülönülnek egymástól. Közös jellemzőket mutató esetek nagy halmazáról van szó, miközben igen változatos a tünetek egyedi megjelenési formája és mintázata.
Tartalomjegyzék
- Pszicholingvisztika Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv
- Impresszum
- Előszó
- A kézikönyv szerzői
- I ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI KÉRDÉSEK
- 1. A pszicholingvisztika története
- A klasszikus német pszicholingvisztika
- A pszicholingvisztikai tematika az európai pszichológiában 1920–1950 között
- A viselkedéselvű nyelvfelfogás
- Az orosz-szovjet hagyomány: Vigotszkij öröksége
- A generatív nyelvtan hatása: a szabály és a struktúra. A pszichológiai realitás elve
- Az ezredforduló pszicholingvisztikája
- A magyar pszicholingvisztika útja
- Hivatkozások
- 2. Nyelvek és nyelvtanok
- 3. A módszertan kérdései a pszicholingvisztikában
- 1. A pszicholingvisztika története
- II MEGÉRTÉS ÉS PRODUKCIÓ
- 4. A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás
- 5. A mondatmegértés folyamata
- Terminológiai és elméleti kérdések a megértés fogalmával kapcsolatban
- A megértés folyamatának általános menete
- A bemenet jegyei
- Szemantikai és pragmatikai mozzanatok a megértésben
- A mondatok megértése
- Az igék és vonzatok szerepe a mondatszerkezet felállításában
- Mitől nehéz megérteni egy mondatot?
- A kimenet kérdései
- Mi mindent teszünk hozzá a mondatokhoz a megértés során?
- Hivatkozások
- Terminológiai és elméleti kérdések a megértés fogalmával kapcsolatban
- 6. Szövegek megértése és megjegyzése
- A mondattól a szövegig a pszicholingvisztikában
- A szövegmegértés és a szövegekre emlékezés rendszertana
- Mikroszerkezeti hatások
- A makroszerkezet hatása
- A szövegtípusok eltérései és a makroszerkezet
- A tanulói aktivitás irányítása és a szövegtanulás
- Egyéni különbségek a szövegemlékezetben
- Agy és szövegintegráció
- Kitekintés
- Hivatkozások
- A mondattól a szövegig a pszicholingvisztikában
- 7. Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei
- 8. A beszédprodukció
- 9. Nyelvtechnológia és a pszicholingvisztika számítógépes modelljei
- III III. NYELVELSAJÁTÍTÁS
- 10. A nyelvelsajátítás elméleti modelljei
- 11. A nyelvtani kategóriák és szabályok elsajátítása: megfigyelési és kísérleti adatok
- 12. Szótanulás
- 13. Korai kétnyelvűség és szociokognitív fejlődés
- Bevezetés
- A kétnyelvű nyelvelsajátítás stádiumai
- Korai nyelvdiszkriminációs képességek csecsemőknél
- Nyelvspecifikus újraszerveződés: a nem-anyanyelvi fonetikus kontrasztok elvesztése
- A kétnyelvűség hatása a fejlődő kognitív rendszerre: előnyök és hátrányok
- A gátlási és kontrollfunkciók fejlődése kétnyelvűeknél
- A reprezentációs képességek és a szociális megismerés fejlődése kétnyelvűeknél
- Hivatkozások
- Bevezetés
- 14. Idegennyelv-elsajátítás
- IV NYELV ÉS GONDOLKODÁS
- 15. Jelentés: referencia és fogalmak
- Jelentés és intencionalitás
- A tárgyelmélet
- Fogalmak és szójelentés
- A fogalmak pszichológiai elméletei
- A klasszikus elmélet
- A klasszikus elmélet problémái
- A klasszikus elmélet revíziója
- A prototípus-elmélet
- A prototípus-elmélet problémái
- A fogalmak mintapéldány-elmélete
- A fogalmak két általános funkciója
- A fogalmi atomizmus
- Az elmélet-elmélet és a pszichológiai esszencializmus
- Fogalmak és észlelés: a perceptuális szimbólumrendszerek elmélete
- A klasszikus elmélet
- Fogalmi fejlődés
- Kitekintés: fogalmi fejlődés, fikció, társas megértés
- Hivatkozások
- Jelentés és intencionalitás
- 16. Nyelv és emlékezet
- 17. Metafora
- 18. Kísérleti pragmatika
- 19. A nyelvi relativizmus
- 20. Téri nyelv
- A téri kifejezések rendszere a nyelvekben
- A téri reprezentáció elemei: egyetemes vonások és nyelvközi különbségek
- Nyelv és téri reprezentáció: képsémák?
- A téri kifejezések kibontakozása az anyanyelv-elsajátítás során
- Miért éppen a téri nyelv? A nyelv és gondolkodás kapcsolatának vizsgálata: Tér és nyelvi relativizmus
- Magyar adatok
- Hivatkozások
- A téri kifejezések rendszere a nyelvekben
- 21. Nyelvi reprezentáció a numerikus feladatokban
- 22. Érzelmek és beszéd
- 23. A társalgás pszicholingvisztikája
- Társalgás és szöveg: a diskurzus két értelme. Terminológiai kirándulás
- A társalgások rendszertana
- A beszélőváltás meghatározói
- A szóátvétel szabályrendszere az etnometodológiai felfogásban
- A megszólítási rendszerek a társalgásban
- A társalgási mikro- és makroszerkezet
- Az udvariasság a társalgásban
- Nemi különbségek a társalgásban
- A társalgás további meghatározói
- Hivatkozások
- Társalgás és szöveg: a diskurzus két értelme. Terminológiai kirándulás
- 15. Jelentés: referencia és fogalmak
- V A NYELV BIOLÓGIAI ALAPJAI
- 24. A nyelv evolúciója
- A nyelvkeletkezés-elméletek története: kutatási hullámok és divatok
- Az emberi nyelv és az állati közlési rendszerek strukturális és szociális összevetése
- A nyelvkeletkezés nagy vitakérdései
- A nyelvkeletkezés-elméletek átfogó biológiai keretei: a tágan vett nyelvi képesség [NyKT] kialakulása
- A grammatika keletkezése: az NyKSz problémája és a nyelvi különlegesség gondolata
- Átfogó elméletek a nyelvi funkciók keletkezéséről
- Hivatkozások
- 25. A nyelv idegrendszeri reprezentációja
- 26. A szó szerinti és a képes nyelv feldolgozása mint emberi agyi funkció
- 27. Az afázia
- Bevezetés
- Problémák, hipotézisek, modellek
- A mai modellek előzményei
- A lokalizációs elméletek problémái
- A holisztikus sajátosságok kérdése
- A nyelvtani alapú magyarázatok és a kapacitáselméletek
- A mondatprodukció agrammatikus zavarainak osztályai
- Kapacitáselméleti magyarázatok az agrammatikus mondatprodukcióra
- A mondatmegértés agrammatikus zavarai
- Nyelvi kompetencia és performancia
- EKP-vizsgálatok
- A generatív nyelvtanelmélet és modellek mint lehetséges magyarázati keretek
- A generatív nyelvtanelméleti magyarázati keretek: összefoglalás
- A mai modellek előzményei
- Magyar adatok és esettanulmányok
- Példák: a mondatismétlési tesztek
- A nyelvtan és a performanciális korlátozottságot javító stratégiák közötti kapcsolat
- Javító stratégia a théta-elv érvényesítésére
- Kettős szétválások a nyelvtan afáziás korlátozódásában
- A nyelvtani helyesség megítélései
- Az idői kompatibilitás megítélései
- A nyelvi rekurzivitás afáziában
- Szituatív mondatok, tudatelméleti beágyazás
- Példák: a mondatismétlési tesztek
- Összefoglalás
- Hivatkozások
- Bevezetés
- 24. A nyelv evolúciója
- VI A NYELV PSZICHOLÓGIÁJA ATIPIKUS HELYZETEKBEN
- 28. A jelnyelvek pszicholingvisztikája
- 29. A specifikus nyelvfejlődési zavar
- 30. Az olvasás zavarai és a diszlexia
- 31. A nyelv, a kommunikáció és a megismerés atipikus mintázatai és kapcsolatai autizmus spektrum zavarokban
- Bevezető: az autizmus spektrum zavarok és jelentőségük a pszicholingvisztika számára
- Alaptények és alapvető viselkedéses jellegzetességek
- Néhány módszertani megjegyzés
- Nyelvi jellegzetességek az autizmus spektrumon
- Két kulcskérdés az autizmus pszicholingvisztikájában
- Alapvető kognitív és idegrendszeri sajátosságok, kapcsolataik a nyelvvel
- Hivatkozások
- Bevezető: az autizmus spektrum zavarok és jelentőségük a pszicholingvisztika számára
- 32. Nyelvelsajátítás és értelmi fogyatékosság
- Köszönetnyilvánítás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
ISBN: 978 963 059 499 8
Az
pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának
mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő
mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a
nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik
komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az
ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány
elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és
vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai
környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött. A
Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai
felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre
érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a
bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet
alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként
a tömeges adatok elemzése egyaránt. Könyvünk
oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész,
gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig
érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén
reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai
mesterképzésekben, doktori programokban.
Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
