3.2.2. Felszólító módú, 3sg személyű alakból partikula: mosat (passzív) felszólító partikula

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez az alak egyik szótárban sincs adatolva. Szurguti nyelvjárású folklór szövegekben lehet találkozni vele. Tipikus függőszó (vö. Kenesei 2000, 88), ugyanis kötött helye van. Közvetlenül a befejezett melléknévi igenév után áll, a mondat végén, állítmányi helyzetben. Önállóan vagy más szószerkezetben nem jelenik meg. Egyfajta verbalizátorként is működik, mert a szurguti hantiban igenév (bizonyos speciális esetektől eltekintve) nem kaphat állítmányi funkciót. A szószerkezetben az igenévhez kapcsolódó személyjelölő utal az alanyra, a partikula pedig a felszólító mód körülírását, valamint az „igésítést” szolgálja. A mosat alak ‑at morfémája ugyanis a felszólító módú paradigmában az 1. és 3. személyben járult az igéhez, azaz a közvetett felszólítást fejezte ki.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatok azt mutatják, hogy a mosat használata formulaszerű, kötött szövegekre korlátozódik. Mitikus, szakrális tartalmú prózai vagy énekelt folklór alkotásokban fordul elő, a köznyelvben nem. Archaizmusként is értékelhető, de sajnos a legrégebbi, 20. század eleji feljegyzésekben nem szerepel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mosat utótagú szerkezetek aktív és passzív értelműek egyaránt lehetnek. Az alábbi átokformulában (17) az ágens lokatívuszraggal van jelölve, a logikai tárgyra (a passzív szerkezet alanyára) az igenév személyjelölője utal:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(17)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (18) és (19) mondat a hatlábú jávorszarvasról szóló mitikus énekből való. Ezekben az állítmány része intranzitív igéből (’megszületik’, ’hisz’) képzett igenév, a felszólító módú szerkezet pedig aktív:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(18)
(19)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schön Zsófia 2012-ben a Kis-Jugan partján rögzített néhány imát, fohászt. Az alábbi mondatok az ő személyes archívumából valók.2 A måsat utótagú szerkezetek istenekhez szóló kérésekben fordulnak elő. A mondatokban felbukkan az óhajtó módot (optatívuszt) körülíró ŏʌəŋ ’bárcsak’ partikula is, melynek a szórendi helye sokkal szabadabb.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(20)
(21)
 
1 A mai nyelvben az ‑at toldalék archaizmusnak számít, ugyanis szintetikus módon csak a 2. személyekben él a felszólító mód. A 3. személyekben a ʌüw partikula használatos.
2 1A szerző ezúton is köszöni, hogy használhatta ezt a kéziratos anyagot.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave