3.2.3. Igéből igei affixum

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A déli nyelvjárásokban a Konda, a Demjanka és az Irtis völgyében, a keleti nyelvjárásokban pedig a szurguti területen a passzív felszólító módot szintetikusan fejezték ki. Az igei személyragok közös eleme a mas/mos/mus szegmentum.1 Erről az elemről azt lehet feltételezni, hogy egy olyan grammatikalizáció eredménye, melynek során a ’kell’ jelentésű ige affixummá vált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sajnos nem állnak rendelkezésünkre nagy mennyiségben ilyen igealakok. Felbukkannak a Szerafim Patkanov által gyűjtött irtisi hősénekekben (1900), ezeket Fokos-Fuchs Dávid Rafael ki is gyűjtötte (Patkanow–Fuchs 1911, 197). Ritkán, de előfordulnak K. F. Karjalainen és H. Paasonen déli szövegeiben is (KV I, PV I–IV), de a két finn tudós keleti hanti szövegeiben nem lehet velük találkozni (Paasonen–Vértes 2001; Karjalainen–Csepregi 2024). Az igealakok itt is, mint a 3.2.2. pontban, istenségekhez szóló kérésekben, átokformulákban jelennek meg:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(22)
(23)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 20. század végi szurguti felvételek között is előfordul ez az igealak, véletlenül (?) szintén a hatlábú jávorszarvasról szóló mitikus énekben. Az ige itt 2sg személyben áll. A (24) mondatban a felszólítást az ŏʌəŋ ’bárcsak’ partikula nyomatékosítja:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(24)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár a szövegekben ritkán fordul elő, Karjalainen négy déli (DN, DT, Ts, Kr) és egy keleti (Trj) nyelvjárásban teljes passzív felszólító módú paradigmákat jegyzett fel (KarjGr: 21, 22, 25, 43, 58, 60, 90, 92, 276, 278, 280). Ennek alapján Honti László (1984, 49) az alábbi összehasonlító táblázatot készítette:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Trj
Dél
Sg1
‑mus-ə̑m-at
-mas-əj-əm
Sg2
‑mus-ə̑n-at
-mas-əj-ən
Sg3
‑mus-0-at
-mas-əj-0
Du1
‑mus-mə̑n-at
-mas-əj-mən
Du2
‑mus-tə̑n-at
-mas-əj-tən
Du3
‑mus-ɣə̑n-at
DN ‑mas-əj-ɣən
 
 
Kr. ‑mas-əj-ŋən
Pl1
‑mus-ə̑ɣo-at
-mas-əj-əw
Pl2
‑mus-tə̑ɣ-at
-mas-əj-tə
Pl3
‑mus-ät
-mas-əj-ət
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A keleti (Trj) és a déli stratégia abban különbözik, hogy keleten a ‑mus- elemet az igei személyrag követi, azt pedig a felszólító módra utaló ‑at toldalék. A déliekben viszont a ‑mas- elemhez az ‑əj- passzívumjel járul, majd azt követi a toldalékot záró igei személyrag. Képletben ábrázolva:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Trj:
mOs + Vx + Imp
Déli:
mOs + Pass + Vx

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a Trj nyelvjárásban a passzív felszólító mód végződésében nincs történetileg a passzívumjellel azonosítható elem, megállapíthatjuk, hogy ebben a morfémasorban a grammatikalizálódott ‑mus-elem képviseli a passzívumot (ez különbözteti meg az aktív felszólító módú alaktól). Lássunk egy példát:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(25)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A déliben viszont van eredeti ‑əj- passzívumjel; az aktív és a passzív morfémasort összehasonlítva azt látjuk, hogy az imperatívusz jelölésének funkciója a ‑mas- elemre hárul:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(26)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A déli és a keleti toldalékok eltérő szerkezetéből „arra következtethetünk, hogy a folyamat a két nyelvjáráscsoportban egymástól függetlenül, párhuzamos fejlődés útján ment végbe. A közös elem az, hogy egy necesszív jelentésű ige, mely segédigeként is funkcionál, beépül az igeragozásba” (Csepregi 2003a, 123).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Trj (azaz tágabb értelemben szurguti) nyelvjárásban a kiindulópont az lehetett, hogy a mås- ige felszólító módú alakja önállóan állt a főnévi igenévi alak mellett: *ʌäpət-tȧ mus-əm-at ’etetni kelljek’. A mus-əm-at segédige később hozzátapadt az igetőhöz, melyben alaki redukciót is előidézett, kiszorítva a főnévi igenév ‑ta/‑tȧ végződését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A déli nyelvjárásokban viszont a kiinduló főige–segédige szerkezetben utótagként a ’kell’ jelentésű segédige passzív igenemű alakja jelenhetett meg (*waχ-ta mas-əj-ət ’kérni kelljenek’), és ez az alak tapadt később a tőhöz. Mindez csupán feltételezés, de talán így történt a „lexikális ige > segédige > igei affixum” változási folyamat.
1 Az északi és a legkeletebbi nyelvjárások partikulák segítségével, körülírással fejezik ki a passzív igenemű felszólítást.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave