Oszkó Beatrix, Cser András (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.
›
III. Megjegyzések az uráli igeidők és igeaspektus kérdéséhez
›
4. Aspektus, igeidő és a *‑sa múltidő-jel a szamojéd nyelvekben
›
4.4. (Rész)összegzés

4.4. (Rész)összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eddig elmondottak alapján nem ördögtől való az az elképzelés, hogy a proto-szamojédban a *‑sa már múlt időt jelölt, de nem a jelen idővel állt szemben (mivel olyan nem volt), hanem a perfektív aorisztosszal. A másodlagos, megszakított múltra jellemző tulajdonságokat az egyes északi szamojéd nyelvek megőrizték, az egyes nyelvek közötti különbségek megmagyarázhatók. Ezek a jegyek arra is utalnak, hogy a másodlagos, megszakított múlt jelölők relatíve új fejlemények. A PS jelölt aorisztosz magyarázata jelenti a nagyobb kihívást, hiszen nem lehet tudni, hogy mivel szemben alakult volna ki, ugyanis funkcionális szempontból a mai jelöletlen aorisztosz és az uráli alapnyelvi szintén jelöletlen aspektuális oppozíció (momentán–duratív és/vagy perfektív–imperfektív) közöttre feltételezhető a kialakulása. E logika szerint a PS *‑ŋa általános aorisztoszjelölő volt, és csak a meglévőnek vélt jelöletlen (perfektív és imperfektív) kategóriát tette jelöltebbé. Ennek az elemzésére ebben az írásban nem térek ki.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave