5.3. Mordvin
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_751/#m1296anyt_37_751 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_751/#m1296anyt_37_751)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_751/#m1296anyt_37_751)
A mordvin nyelv(ek: az erza és a moksa) az egyetlen olyan finnugor nyelv(pár), amelyben egy paradigmán belül fordul elő a két ősi múltidő-jel. Mindkettő az ún. I. praeteritumban jelenik meg: az I. praeteritum jele 3. személyben ‑ś (erza-moksa), első és második személyben ‑i (< *j) az időjel, ezt jól szemlélteti az alanyi ragozású toldalékok táblázata (Hamari–Ajanki 2022, 409):
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_752/#m1296anyt_37_752 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_752/#m1296anyt_37_752)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_752/#m1296anyt_37_752)
|
|
Erza
|
Moksa
|
|
1sg
|
-inʲ
|
-nʲ
|
|
2sg
|
-itʲ
|
-tʲ
|
|
3sg
|
-sʲ
|
-sʲ
|
|
1pl
|
-inʲek
|
-mæ
|
|
2pl
|
-idʲe
|
-dʲæ
|
|
3pl
|
-sʲtʲ
|
-sʲtʲ
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_753/#m1296anyt_37_753 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_753/#m1296anyt_37_753)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_753/#m1296anyt_37_753)
A jelöletlen jelen idő és az I. praeteritum (múlt idő) mellett létezik egy II. praeteritum is, melynek jele az erzában ‑iľ (moksa ‑ľ ). A II. preteritum habituális múlt, amely egyébként jellemzi az area török nyelveit is. A névszót – az enyechez és a nyenyechez hasonlóan – lehet predikatívan ragozni múlt időben is, pl. E mon lomań-an ’ember vagyok’, mon lomań-il-iń ’ember voltam’. Viszont a predikatív ragozásban csak a II. praeteritum jelenik meg. Ezek egyeértelműen nem standard múlt idők jellemzői. Éppen ezért egyetértek Keresztessel (2003), aki szerint a II. praeteritum újabb fejlemény. A szuffixum az ősmordvinból levezethető a létige finit alakjából: E odoliń < *od uliń ’fiatal voltam’. A jelen és a II. múlt idejű igealakok oppozíciója az igei paradigmából is átterjedhetett a névszókra. Mindezt alátámasztja az is, hogy az I. praeteritum hiányzik a névszók predikatív ragozásából. Ennek hiánya arra utal, hogy a jelenlegi predikatív formák újabb alakulatok, speciálisabb funkciójuk van, megjelennek a névszók ragozásában – ezek mind a megszakított múlt idők jellemzői. A mordvin rendszer eltér az area nyelveitől (pl. a maritól) funkcionális szempontból, pl. nincs evidenciális tartalma, l. erről Kubitsch (2024).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Oszkó Beatrix–Cser András (szerk.) (2025): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_754/#m1296anyt_37_754 (2026. 05. 13.)
Chicago
Oszkó Beatrix, Cser András, szerk. 2025. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_754/#m1296anyt_37_754)
APA
Oszkó B., Cser A. (szerk.) (2025). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVII.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641238.
(Letöltve: 2026. 05. 13.https://mersz.hu/hivatkozas/m1296anyt_37_754/#m1296anyt_37_754)
Csakúgy, mint a mari esetében, itt is nehéz magyarázatot adni a ‑sʲ és a ‑j viszonyára. Itt is hivatkozhatunk Mikola tanulmányaira (1965; 1966), amelyek alapján a mordvinban is feltételezhetjük, hogy a ‑sʲ egy 3. személyű névmási eredetű szuffixum, és eredetileg a tárgyat jelölte.