1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Szibéria északnyugati területein beszélt őshonos nyelvek szintaktikai sajátosságait tárgyaló összehasonlító munkák általában rámutatnak arra, hogy ezek a nyelvek sok szerkezeti hasonlóságot mutatnak egymással, még akkor is, ha különböző nyelvcsaládokhoz tartoznak (pl. Comrie 1981; Anderson 2004; Grenoble 2012; Pakendorf 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyik talán leggyakrabban említett közös vonás – amely több további szerkezeti egyezés kiindulópontja is – az, hogy a mondat fő összetevői rendszerint alany–tárgy–ige (SOV) sorrendben követik egymást a fő- és a mellékmondatokban egyaránt (pl. Grenoble 2000; Malchukov 2003; Anderson 2005; Siegl 2013, 363; Stapert 2013, 242–258; Nikolaeva 2014, 214; Wagner-Nagy 2018, 363; Däbritz 2022, 357). Az (1) példa ezt a szórendi elrendezést illusztrálja annak a négy északnyugat-szibériai nyelvnek az adataival, amelyekkel ez a tanulmány részletesen foglalkozik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1)1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár nem tartozik a jelen tanulmány központi témájához, érdemes megemlíteni, hogy az SOV szórendi mintázat ezekben a nyelvekben viszonylag ritkán realizálódik. Ennek egyik oka, hogy az alanyi szerepű személyes névmást csak akkor ejtik ki a vizsgált nyelvekben, ha az a beszédhelyzetben valamilyen sajátos, többnyire hangsúlyos vagy kontrasztív információt fejez ki (Siegl 2013, 343, 348; Stapert 2013, 246; Nikolaeva 2014, 10, 194; Wagner-Nagy 2018, 291, 375; Däbritz 2022, 352, 443). Ezen túlmenően a tundrai nyenyecben és a nganaszanban a harmadik személyű névmási tárgyra is hasonló szabály vonatkozik, vagyis ha a névmási tárgy nem fókuszált vagy hangsúlyos, akkor nem kell kiejteni (Nikolaeva 2014, 10, 194; Wagner-Nagy 2018, 291, 375).2 Az alanyi és esetenként a tárgyi névmások használatának mintázatai tehát hozzájárulnak ahhoz, hogy az SOV szórend gyakran nem jelenik meg a felszínen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik tényező, amely hatással van az SOV szórend felszíni realizációjára, az összetevők információszerkezeti szerepével függ össze (Siegl 2013, 363, 370–377; Stapert 2013, 241; Nikolaeva 2014, 214; Wagner-Nagy 2018, 19, 363, 379, 388; Däbritz 2022, 357, 424, 431–438). Mivel az információszerkezeti szerepek – mint a topik és/vagy a fókusz – az itt tárgyalt nyelvekben bizonyos esetekben szintaktikailag is kódolva vannak, az egyetlen stabil szórendi szabály az igevégűség marad.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogyan a tanulmány későbbi részében (l. 5. pont) látni fogjuk, az igevégűség sem érvényesül minden esetben szigorú szintaktikai szabályként, mivel mindegyik vizsgált nyelvben – eltérő módon ugyan, de – megfigyelhetők ettől való eltérések. A szakirodalomban a nem igevégű szórendi konfigurációk megjelenését gyakran az alapszórend típusának változásaként értelmezik ezekben a nyelvekben – és tágabb értelemben az egész térségben beszélt nyelvekben is –, vagyis annak jeleként, hogy a nyelvek az eredeti SOV-szórendtől az SVO-típus felé mozdulnak el (vö. Grenoble 2000; Gruzdeva 2000; Malchukov 2003; Anderson 2005; Stapert 2013; Wagner-Nagy 2018; Pakendorf 2010). Az SOV > SVO szintaktikai változás során általánosan megfigyelt jelenség, hogy az ige utáni pozícióban megjelenő összetevők köre bővül; más szóval, egy eredetileg az ige utáni elemek körét szigorúan korlátozó nyelv idővel lehetővé teheti egyre több összetevő megjelenését az igét követő pozícióban (van Kemenade 1987; É. Kiss 2013; Asztalos et al. 2017; stb.). A szintaktikai változás szempontjából ezért releváns megvizsgálni azt is, hogy a feltételezett változási folyamatban egyes nyelvek mely összetevőket nem engednek meg az ige után és a megfigyelt mintázatból milyen következtetésekre juthatunk a nyelvek szerkezetét illetően. E tanulmány középpontjában ezért egy olyan, a vizsgált nyelvekben korábban megfigyelt, szintaktikai szabályszerűséget feltételező általános tendencia áll, amelynek értelmezésével a szakirodalom eddig érdemben nem foglalkozott. Ez a szabály a kiegészítendő kérdő mondatokban korlátozza a kérdőszós kifejezés igét követő megjelenését (Siegl 2013, 355–360; Wagner-Nagy 2018, 383; Däbritz 2022, 387–388; Mus 2022). Ezt a szintaktikai korlátozást a tundrai nyenyecből vett (2a) és (2b) példák illusztrálják. Ezek azt mutatják, hogy a mondat nem tekinthető grammatikailag jól formáltnak, ha a kérdőszó – akár alanyi, akár tárgyi szerepben – az ige mögé kerül. Ezzel szemben a (2c) és (2d) példák világosan jelzik, hogy ugyanezek a kérdőszók az ige előtti tartományban jól formált, grammatikus mondatot eredményeznek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(2)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a további három vizsgált nyelv, a nganaszan, az erdei enyec és a dolgán esetében a nyelvtani leírások nem közölnek konkrét nyelvi példát erre a megszorításra, hanem csupán implikálják annak érvényességét a kérdő mondatok kapcsán (vö. Siegl 2013, 355–360; Wagner-Nagy 2018, 383; Däbritz 2022, 387–388), a jelenséget a (3) példában egy általános szintaktikai séma segítségével szemléltetem.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(3)
*… V kérdőszós kifejezés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a szabály tehát kizárja, hogy a kérdőszós kifejezés az ige után jelenjen meg. Mivel – ahogy azt fentebb már említettem – ezekben a nyelvekben a főige rendszerint a mondat végén áll, nem meglepő, hogy a kérdőszós kifejezés az ige mögötti pozícióban nem fordul elő. A szakirodalom ugyanakkor arra is rámutat, hogy e nyelvekben a mondatrészek sorrendje egyre nagyobb szórendi szabadságot mutat, ami gyakran az igevégű szórendtől való eltérést, azaz nem igevégű mondatok megjelenését eredményezi (Siegl 2013, 361; Stapert 2013, 241, 246–253; Nikolaeva 2014, 219–223; Wagner-Nagy 2018, 388–389, 455; Däbritz 2022, 424–427; Mus–Surányi 2025). A nem igevégű mondatokkal részletesen a tanulmány 5. részében foglalkozom; itt csupán két nganaszan példát mutatok be illusztrációként: a (4a) példában a mondat névmási alanya az ige mögött áll, OVS szórendet eredményezve, míg a (4b) példában a tárgy követi az igét, így a lineáris szórend SVO.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(4)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így indokolt magyarázatot találni arra, mi áll a (3) példában bemutatott szintaktikai megszorítás hátterében, valamint megvizsgálni, hogy a megfigyelt korlátozás magyarázata hogyan illeszkedik a vizsgált nyelvekben dokumentált szintaktikai változási folyamatba. Felmerül továbbá az a kérdés is, hogy a vizsgált nyelvek esetében alkalmazható-e egységes szintaktikai elemzés, vagy pedig ennek a szintaktikai megfigyelésnek, ti. a kérdőszós kifejezés szintaktikai korlátozásának, nyelvenként eltérő magyarázata van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a tanulmány ezért a (3) példában bemutatott szintaktikai megszorítás két aspektusát vizsgálja. Egyrészt azt, hogy a kérdőszós kifejezések hogyan helyezkednek el az ige előtti tartományban ezekben a nyelvekben, és hogy a megfigyelt mintázatok segítségével meg tudjuk-e magyarázni, miért tiltott a kérdőszós kifejezés ige mögötti megjelenése. Másrészt azt, hogy milyen típusú összetevők fordulhatnak elő az ige után, és van-e az ezekre az ige utáni pozícióban megjelenő összetevőkre vonatkozó olyan szintaktikai vagy pragmatikai megszorítás, amely összefüggésbe hozható a kérdőszós kifejezések korlátozott szórendi viselkedésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőszókra vonatkozó általános nyelvészeti megfigyelésekre (pl. Baker 1970; Beck 1996; 2006; Beck–Kim 1997; Hagstrom 1998; Kim 2002) alapozva e tanulmányban amellett érvelek, hogy a vizsgált északnyugat-szibériai nyelvekben a kérdőszók kompozicionális jellegűek, vagyis határozatlan névmásokból és üres kérdő operátorokból épülnek fel. A határozatlan névmást ez a testetlen kérdő operátor – ami egy magasabb szintaktikai pozícióban helyezkedik el – köti. Ezt elsősorban az az empirikus bizonyíték támasztja alá, hogy az ige előtti tartományban a kérdőszókat nem előzhetik meg operátorok szintaktikai intervenció miatt. Továbbá találunk bizonyítékot arra is, hogy a kérdőszók egy csoportja változatlan alakban határozatlan névmásként használatos; továbbá esetenként topik-egyeztetést válthatnak ki az igén. Így tehát a kérdőszós kifejezések azért nem fordulhatnak elő az ige mögötti pozícióban – még azokban a nyelvekben sem (mint például a nganaszanban vagy a dolgánban), ahol egyébként fókusz szerepű összetevő állhat az ige után –, mert az ige utáni tartomány kívül esik a zéró kérdő operátor hatókörén. Következésképpen az operátor nem tudja szintaktikailag kötni az ige után álló kérdő névmást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez az elemzés arra enged következtetni, hogy mivel az ige utáni pozíció kívül esik a néma kérdő operátor hatókörén – amely számára magas szintaktikai helyet tételezek fel –, az ige utáni pozíció a vizsgált nyelvekben szintaktikailag externális, vagyis annak a mondatnak a határain kívül helyezkedik el, amely a testetlen kérdő operátort tartalmazza. Ennek megfelelően a megfigyelt mintázat arra utal, hogy a vizsgált nyelvek szintaktikai értelemben továbbra is igevégűek. A tanulmány az alábbi felépítést követi. A 2. rész bemutatja a vizsgált nyelveket, ismerteti azokat a szempontokat, amelyeket a nyelvek kiválasztása során vettem figyelembe, valamint az elemzett adatokat és forrásokat. A 3. részben részletesen bemutatom a tanulmány tárgyát képező szintaktikai korlátozást. A 4. rész a kérdőszós kifejezések ige előtti szintaktikai viselkedését tárgyalja, míg az 5. rész a főige utáni tartomány információszerkezeti sajátosságaira összpontosít. A 6. részben javaslatot teszek a szintaktikai megszorítás értelmezésére, a 7. rész pedig összefoglalja a tanulmány főbb megállapításait.
1 Ha másképpen nem jelölöm, a tundrai nyenyec nyelvi példák az én gyűjtésemből származnak. A példák részleteit a 2. pontban tárgyalom.
2 Az erdei enyecben a tárgyi névmás használatáról Siegl (2013) nyelvtanában nem találtam részletes leírást. A dolgán nyelvben pedig Däbritz (2022, 357) szerint a tárgyat minden esetben ki kell ejteni, így feltételezhető, hogy a névmási tárgyak nem lehetnek rejtettek.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave