4. Kérdőszós kifejezés az ige előtti tartományban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmányban tárgyalt nyelvek közül a tundrai nyenyec esetében áll rendelkezésünkre a legátfogóbb ismeretanyag a kérdőszós kifejezések ige előtti pozícióban való szintaktikai viselkedéséről. Ezért a téma tárgyalását ennek a nyelvnek a bemutatásával kezdem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nikolaeva (2014, 266) szerint a tundrai nyenyecben a kérdőszós kifejezés gyakorlatilag bárhol elhelyezkedhet az ige előtti tartományban. Maradhat in situ, a mondattani szerepének megfelelő helyen, mint például a (7a)-ban, ahol az alanyi szerepű kérdőszó az időhatározót követi és a tárgyat megelőzi; de a mondat elejére is kerülhet, ahogyan azt a (7b) mutatja. E minta alapján Nikolaeva (2014) azt a következtetést vonja le, hogy a tundrai nyenyecben a kérdőszós kifejezés számára nincs kijelölt, dedikált pozíció (Nikolaeva 2014). Mus (2020) ezt azzal egészíti ki, hogy a kérdőszó közvetlenül az ige előtt is megjelenhet, amint azt a (7c) példában láthatjuk, ahol alanyi kérdőszó áll ebben a pozícióban. Nikolaeva (2014) szerint az in situ és ex situ pozíciók szabad alternációt mutatnak, vagyis a mondat jelentése szempontjából nincs érdemi különbség aszerint, hogy milyen mondatbeli helyen találunk kérdőszós kifejezést.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(7)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár alapvetően egyetértek a szakirodalom fenti megállapításaival, vizsgálataim azt mutatják, hogy a kérdőszós kifejezés három lehetséges lineáris pozíciója – a mondatkezdő hely, a mondat középső tartománya, valamint a közvetlenül az igét megelőző pozíció – valójában arra utal, hogy a kiegészítendő kérdések szórendje az információszerkezetet is tükrözi (Mus 2020; 2022). Olyan esetekben például, amikor a kérdés egy topik szerepű összetevőt is tartalmaz, a szórend a következőképpen alakulhat:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(8)
(9)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a mondat tehát topikot tartalmaz, az megelőzheti a kérdőszós kifejezést, így az ilyen esetekben a mondatkezdő pozícióban álló kérdőszós kifejezés nem jellemző (de nem is lehetetlen). A (9b) példa azt is mutatja, hogy a mondatban egynél több topik is megjelenhet, ennek következtében pedig előállhat olyan szórend, amelyben a kérdőszós kifejezés közvetlenül a főige előtt helyezkedik el. Ezekben az esetekben azonban nem feltételezzük, hogy a kérdőszós kifejezés kerül más pozícióba, hanem a topikalizált összetevő(k) kerül(nek) a mondat elejére, ahogyan azt (10a–b) illusztrálja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(10)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos megjegyezni, hogy jelenlegi ismereteink alapján ezek a szórendi megoldások – vagyis amikor egy vagy több topik megelőzi a kérdőszót – nem kötelező szintaktikai szabályok eredményei, hanem inkább előnyben részesített szerkesztési lehetőségek a tundrai nyenyecben. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő kutatási adat, azt sem tudom biztosan állítani, hogy a mondat bal perifériáján található pozíció kizárólag topik szerepű összetevők számára van-e fenntartva, vagy más elemek is elfoglalhatják ezt a helyet. Ezért a fenti (10) ábrában szándékosan egy leegyszerűsített sémát alkalmazok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A topik(ok)at tartalmazó kérdésekéhez hasonlóan a fókuszt tartalmazó kérdőmondatok szórendje is módosul. A fókusz esetében azonban úgy tűnik, hogy a nyelvben kötelező érvényű szórendi korlátozásról van szó. Amint a mondat egy összetevője fókuszba kerül, bizonyos szórendi mintázatok már nem lesznek jól formáltak. A rosszul formált, agrammatikus mondatokat mutatom be a (11a–c) példákban:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(11)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (12a–b) példában pedig azokat a sorrendi lehetőségeket látjuk, amelyek elfogadhatók, ha a kérdés egyszerre tartalmaz fókuszt és kérdőszós kifejezést:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(12)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt látjuk tehát, hogy azok a szórendi változatok tekinthetők elfogadhatóak, amelyekben a kérdőszós kifejezés megelőzi a fókuszt a mondatban. Ezt a fókuszra vonatkozó szintaktikai szabályt az alábbi sémával szemléltetem:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(13)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erről a mintázatról már feltételezem azt, hogy a kérdőszós kifejezés az eredeti szerkezeti pozíciójából való kimozgatással kerül a felszíni helyére. Ennek a kérdésnek a részletesebb tárgyalására a 6. pontban térek vissza; itt csupán azt mutatom be, hogyan állhat elő ez a lineáris sorrend. A (14a–b) példában szereplő sémák ezért csupán azt szemléltetik, hogy ezekben a mondatokban kérdőszó-mozgatással (és nem fókuszmozgatással) számolunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(14)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a ‘csak’-os, kirekesztő értelmű fókusz mellett hasonló szórendi megszorítás érvényesül a ‘még … (is)’ fókuszra, a tagadó kifejezésekre, valamint az univerzális kvantorokra (l. részletesen Mus 2020). Fontos megjegyezni, hogy az univerzális kvantor és a ‘még … (is)’ fókusz esetében a grammatikalitási ítéletek ingadozást mutatnak, és összefüggés figyelhető meg a kvantorok szintaktikai szerepe és mondatbeli pozíciója között. Úgy tűnik, hogy ha a kvantor alanyi szerepű, akkor bizonyos esetekben megelőzheti a kérdőszós kifejezést (Mus 2020). A (15a–c) példák azokat a szórendi viszonyokat illusztrálják, amelyek ilyen operátorok és kérdőszós kifejezések együttes előfordulása esetében rosszul formált mondatokat eredményeznek. Ugyanezek a mondatok azonban mind grammatikusak, ha a kérdőszós kifejezés az operátor elé kerül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(15)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megfigyelhető tehát egy általános szórendi tendencia a tundrai nyenyecben, mely szerint kvantált és fókuszált kifejezések jellemzően nem előzhetik meg a kérdőszós kifejezést. Ennek megfelelően a korábban bemutatott (13) sémát az alábbiak szerint módosíthatjuk:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(16)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebből a szórendi megszorításból arra következtetek, hogy ezek az operátorok ún. intervenciós hatást gyakorolnak a kiegészítendő kérdésekre a tundrai nyenyecben. Az intervenciós hatás olyan jelenség, amelyben egy hatókörrel rendelkező operátor (például kvantor, fókusz vagy negáció) és a kérdőszós kifejezés közötti nem megfelelő szórendi viszony megakadályozza a kérdőszó értelmezéséhez szükséges szemantikai mechanizmus működését, ezáltal a mondat rosszul formálttá válik (l. pl. Beck 2006). Tehát, ha a mondat egyszerre tartalmaz kérdőszós kifejezést és operátort, csak az a szórendi konfiguráció lesz jól formált, amelyben a kérdőszós kifejezés megelőzi az operátort.1 Ezt úgy lehet biztosítani, hogy a kérdőszós kifejezést a mondat bal perifériája felé, vagyis magasabb szintaktikai pozícióba kell helyezni, mint az operátort (Mus 2020; 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a szabály azonban csak azt határozza meg, hogy a kérdőszós kifejezés szerkezeti pozíciója magasabban legyen az operátorénál; azt viszont nem tudjuk ebből a mintázatból megállapítani, hogy pontosan milyen magasan van a mondatban ez a pozíció. Az alábbi példában azt látjuk, hogy ilyen esetekben a kérdőszó nem feltétlenül áll a mondat legelején, megelőzheti azt más – feltehetően topik szerepű – összetevő is:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(17)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Abból, hogy a topik szerepű összetevő még ezekben a mondatokban is megelőzheti a kérdőszós kifejezést, arra következtetek, hogy a mondat bal szélén van egy, kifejezetten a kérdőszós kifejezés számára kijelölt pozíció, amely a topikok alatt helyezkedik el a tundrai nyenyecben. A rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a topikok milyen szerkezeti pozíciót foglalnak el, illetve hogy a kérdőszói pozíció betöltése kötelező-e a tundrai nyenyecben. Ezért a vonatkozó szórendet egyelőre csupán egy erősen vázlatos sémával tudom ábrázolni:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(18)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatok tehát azt mutatják, hogy a tundrai nyenyecben a kérdőszós kifejezés számára kétféle pozíció érhető el: vagy in situ marad, amely megfelel a mondatbeli szintaktikai szerepének, vagy pedig balra mozgatható egy magasabb szintaktikai pozícióba. Ez utóbbi esetben az adatok arra utalnak, hogy a topik alatt kell elhelyezkednie. Ezt a kérdőszómozgatást az váltja ki, hogy a kérdőszós kifejezések különféle operátorokkal együtt is megjelenhetnek egy mondatban, azonban ilyen esetekben a jól formáltság feltétele, hogy a kérdőszó megelőzze az operátort.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek után rátérhetünk a további vizsgált nyelvek (erdei enyec, nganaszan és dolgán) kiegészítendő kérdéseiben megfigyelhető szórendi minták tárgyalására. Elöljáróban megjegyzem, hogy ezekben a nyelvekben mindeddig nem készült szisztematikus és átfogó elemzés a kiegészítendő kérdések szerkezeti sajátosságairól. A nyelvtanok ugyanakkor a tundrai nyenyec kapcsán korábban bemutatott jelenségekhez hasonló szórendi mintázatokat írnak le.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Siegl (2013, 355–360) megállapítja, hogy az erdei enyecben a kérdőszós kifejezések jellemzően in situ pozícióban állnak, de előfordulhatnak mondatkezdő helyzetben is. Ez utóbbit azzal indokolja, hogy az alanyi névmás gyakran elmarad, így a tárgyi vagy határozói szerepű kérdőszós kifejezés a mondat élére kerülhet anélkül, hogy bármilyen más összetevő megelőzné. E megfigyelések alapján az erdei enyecben a kérdőszós kifejezések kizárólag az alapszórendbe illeszkedve, in situ helyzetben fordulnak elő (Siegl 2013, 355). Wagner-Nagy (2018, 382–385) szerint a nganaszanban a kérdőszós kifejezések megjelenhetnek a mondat elején, de ez nem kötelező, így in situ pozícióban is előfordulhatnak. Emellett olyan szórendi megoldást is dokumentál, amelyben a kérdőszó a mondat középső tartományába kerül, mivel megelőzi egy topik szerepű összetevő (Wagner-Nagy 2018, 384). Däbritz (2022, 387–388) a dolgán nyelvben többféle kérdőszópozíciót különít el: kérdőszós kifejezések megjelenhetnek in situ, a főigét közvetlenül megelőző pozícióban, és mondatkezdő helyzetben. Amikor a kérdőszós kifejezés közvetlenül a főige előtt áll, akkor Däbritz (2022, 387) szerint a fókusz értelmezési tartományában van, mivel feltételezése szerint a dolgán nyelvben a leghangsúlyosabb fókuszpozíció éppen a közvetlenül ige előtti pozíció (Däbritz 2022, 436). Ugyanakkor nem tér ki arra, hogy milyen feltételek fennállása esetén szükséges a kérdőszónak elfoglalnia ezt a pozíciót, illetve mikor nem kötelező ez a szórendi megoldás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Noha az említett leírások értékes alapot szolgáltatnak, a kérdőszók mondatbeli elhelyezkedésének értelmezése tekintetében további árnyalásra szorulnak. A tundrai nyenyec szórendi sajátosságainak részletesebb ismeretében, valamint az INEL korpuszok célzott adatvizsgálata alapján a fenti mintázatokat más megvilágításba helyezném. Az alábbiakban ezért a nyelvtani leírásokat és korpusz-adatokat egymással összevetve, saját elemzési szempontjaim szerint értelmezem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Először is, a tundrai nyenyechez hasonlóan az erdei enyec, a nganaszan és a dolgán nyelvben is állhat a kérdőszós kifejezés in situ a mondatban, azaz az aktuális szintaktikai szerepének megfelelő pozícióban (Siegl 2013, 355–360; Wagner-Nagy 2018, 382–385; Däbritz 2022, 387). Ezt a szórendi mintát a (19a–c) példák szemléltetik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(19)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált három nyelv mindegyikében találunk olyan példát is, amelyben a kérdőszós kifejezést egy topik szerepű összetevő előzi meg, így az összetevők lineáris sorrendje alapján úgy tűnhet, mintha a kérdőszó ex situ pozícióban állna a mondatban. A (20) erdei enyec példában a tárgy topik státuszát az támasztja alá, hogy az ige a tárgyával egyeztetett alakban jelenik meg. Az erdei enyecben – hasonlóan a többi északi szamojéd nyelvhez – ugyanis a tárggyal való egyeztetés csak akkor következik be, ha a tárgy topik funkciót tölt be a mondatban (Siegl 2013, 375).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(20)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nganaszanban szintén találunk olyan esetet, amikor egy topik szerepű összetevő megelőzi a kérdőszós kifejezést. Ezt Wagner-Nagy (2018, 384) megfigyelései is alátámasztják. Erre a (21) mondatban látunk példát, ahol a kérdőszói alany a topik szerepű tárgyat követi.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(21)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül pedig ehhez hasonló lineáris elrendezés a dolgán nyelvben is megfigyelhető. Ilyen esetet illusztrál a (22) példa, amelyben a kérdőszós kifejezést megelőző összetevőről – bár annak topik státuszát semmi nem jelöli explicit módon – a szövegkörnyezet és a diskurzusviszonyok alapján feltételezhető az, hogy topik szerepet tölt be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(22)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a szórendi elrendezést a nganaszanban, az erdei enyecben és a dolgánban is logikus úgy értelmezni, hogy a kérdőszót megelőző, topik szerepű összetevő a mondat bal szélére mozog, miközben a kérdőszó az eredeti, in situ pozíciójában marad. Ebben a mintázatban tehát nincs szükség kérdőszómozgatás feltételezésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá, a tundrai nyenyechez hasonlóan, a további három itt tárgyalt nyelv is csupán előnyben részesíti ezt a fentebb bemutatott sorrendet, de nem teszi kötelezővé a kérdések szerkesztése során. Következésképpen találunk olyan példát, amelyben a topik szerepű összetevő követi, nem pedig megelőzi a kérdőszós kifejezést. Ezt az elrendezést ábrázolja a (23) példában bemutatott erdei enyec mondat, amelyben az egyezést kiváltó és ezért topik szerepű tárgy a kérdőszót követő pozícióban áll.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(23)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány szempontjából sokkal lényegesebb megfigyelés, hogy a kérdőszós kifejezések a mondat elejére vagy a mondat bal széléhez közelebb eső pozícióba is kerülhetnek. Az erdei enyec esetében Siegl (2013, 355–360) ezt a szórendi elrendezést kizárólag azokhoz az esetekhez köti, amikor az alanyi névmás nincs kiejtve, vagyis nincs olyan mondattani összetevő, amely megelőzné a kérdőszót. Az INEL Enyec Korpusz adatai azonban olyan példákat is tartalmaznak, amelyekben a kérdőszós kifejezés mondatkezdő pozícióban áll, és olyan összetevő követi, amely a szövegkörnyezetben új, nem kikövetkeztethető információt hordoz. A (24) példamondatban például a ‘télen’ határozó a diskurzus szempontjából új és hangsúlyos összetevő.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(24)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (25) példában pedig azt láthatjuk, hogy a kérdőszós kifejezés megelőzi az alanyi személyes névmást. Korábban már említettem, hogy az erdei enyecben – ahogyan a vizsgált nyelvek mindegyikében – az alanyi személyes névmást csak akkor ejtik ki, ha hangsúlyos vagy kontrasztív információt közöl (Siegl 2013, 343, 348). Ebből arra következtetek, hogy az az összetevő, amit a kérdőszós kifejezés ebben az esetben megelőz, fókusz szerepű.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(25)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló szórendi mintázatot a nganaszanban is találunk. A (26) példában a kérdő kifejezés a tagadás tartományán kívül helyezkedik el, megelőzve a tagadó segédigét. Ez a példa jól illusztrálja azt is, hogy a nganaszanban – szemben a többi északi szamojéd nyelvvel (Nikolaeva 2014; Mus 2015; Siegl 2015) –, a tagadó segédige és a tagadott ige nem szükségszerűen állnak szomszédos pozícióban. A tagadó segédige mögött további összetevők – jelen esetben a tárgy és egy direkcionális adjunktum – is megjelenhetnek, így elméletileg az is elképzelhető lenne, hogy a kérdőszós kifejezés a tagadó segédige hatókörében álljon. Azt azonban jelenleg nem tudjuk, hogy egy ilyen szórendi elrendezés elfogadható-e, vagy grammatikailag rosszul formáltnak számítana.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(26)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (27) példában pedig a szövegkörnyezet alapján következtethetünk arra, hogy a tárgy fókuszban áll.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(27)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül a dolgán nyelvben előforduló mondatkezdő kérdőszóra Däbritz (2022, 388) is idéz példát – amelyet a (28) példában mutatok be –, azonban ezt nem elemzi részletesen. Tekintettel arra, hogy a dolgánban a kiejtett névmási alany jellemzően hangsúlyos vagy kontrasztív információt hordoz (Däbritz 2022, 352, 443), arra következtetek, hogy ebben a mondatban is a fókusz előtt helyezkedik el a kérdőszó.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(28)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (29) példában a szövegkörnyezet – különösen a megelőző mellékmondat – alapján pedig a kérdőszós kifejezést követő, ’most’ jelentésű szabad határozót, amely egyébként tipikusan mondatkezdő pozícióban fordul elő, kontrasztív fókuszként értelmezhetjük.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(29)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek alapján a példák alapján tehát következtethetünk arra, hogy a fenti (16)-ban megfogalmazott szórendi szabály az erdei enyecre, a nganaszanra és a dolgánra is érvényes, ami pedig azt implikálja, hogy ezekben a nyelvekben is van kérdőszómozgatás. Fontos azért hangsúlyozni, hogy ez a megállapítás negatív empirikus adatok hiányában egyelőre csupán feltételezés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt, hogy ezek a nyelvek bizonyos esetekben megengedik azt, hogy a kérdőszós kifejezés elhagyja az eredeti szerkezeti helyét, egy olyan további szórendi minta is alátámasztja, amely a tundrai nyenyecben nem figyelhető meg. Bár a nyelvtanok ezt nem említik, mindhárom vizsgált nyelv korpuszában találtam olyan szerkesztésű kiegészítendő kérdő mondatot, amelyben a kérdőszó közvetlenül az ige előtt áll, a mondat többi összetevője pedig az ige mögé kerül. Ezt a (30) példában illusztrálom.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(30)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Értelmezésem szerint ez a mintázat a nem igevégű szórend egy olyan altípusát képviseli ezekben a nyelvekben, amelyet háttérbe helyezésként (backgrounding) értelmezhetünk (pl. Simard–Schultze-Berndt 2011). Az ilyen típusú mondatokban a főhangsúly az igére esik, ami egy magasabb, fókuszpozícióként értelmezhető szerkezeti helyre kerül. Ebben a pozícióban minden, az ige előtt álló összetevő – így a fenti példákban a kérdőszók – a fókusz tartományába kerül.2 Ezzel szemben a már ismert, nem hangsúlyos elemek az ige mögött maradnak, háttérbe szorulva, de az alapszórend szerinti eredeti szerkezeti pozíciójukban. Ezt a szerkezetet ismét egy leegyszerűsített sémával tudom szemléltetni (31).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(31)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Most pedig térjünk rá a vizsgált nyelvek ige utáni tartományára. A következő részben bemutatom, hogy milyen összetevő áll a főige után a tárgyalt nyelvekben.
1 Egyik bírálóm jogosan veti fel egyrészt azt a kérdést, hogy mi lehet az oka annak, hogy a tundrai nyenyecben a logikai-szemantikai hatókör és a felszíni szintaktikai hatókör rendre egybeesik, azaz a nyelv nem enged meg inverz hatóköri értelmezést; másrészt pedig azt, hogy miként lehetséges, hogy a kérdőszós kifejezések még az univerzális kvantor fölött is hatókörrel rendelkeznek. Mivel az operátorok közötti hatóköri viszonyokra vonatkozóan eddig nem állnak rendelkezésre részletes empirikus adatok, és magam sem végeztem célzott vizsgálatokat e témában, ezekre a releváns és jogos kérdésekre jelenleg nem tudok megalapozott választ adni.
2 Emlékezzünk rá, hogy a dolgánban – Däbritz (2022, 387) szerint – a kérdőszós kifejezés akkor kerül fókuszpozícióba, amikor közvetlenül megelőzi a főigét, mivel ez a pozíció szerinte a nyelv leghangsúlyosabb fókuszhelye.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave