Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

17 „Ibsen, Zola, Tolsztoj és a suite lábai alól kifelé halad a föld. A pozitivizmus hova-hamarabb elveszti jogait a létezésre és visszasüllyed a parvenu helyére, a honnan fejlődött. Mi nagy közönség, a kikkel ezek a kitünő tehetséggel való zseniális emberek könnyű szerrel labdáztak eddig, lassanként rájövünk arra, hogy ha a matériának, izomnak, agyvelőnek fizikai bomlását akarjuk látni, hát azt egy harmadrangu hullakamrában is könnyű szerrel élvezhetjük; nem kell hozzá se „Kísértetek”, se „A föld”, se a „Kreutzer szonáta”. […] A fonál algának egyetlen ovulája elegendő arra, hogy rohamos gyorsasággal terjedjen el, – a metafizika pozitivizmusából szintén elegendő volt egy kóstoló (»Nana«), hogy a belőle kipattanó gombák rövid idő alatt a szellemi élet összes ágazataiban megrontsák az izlést, a tisztességet és a művészet igazi célját, a melynek a boncteremhez semmi köze.” Abonyi, „Gombák…”, 10–11. [Kiemelés tőlem – A. V. Ö.] Mivel az Élet utoljára az augusztusi számban közölt Nietzsche-szemelvényt, nem gondolom, hogy a filozófus szövegeinek publikálását a továbbiakban Abonyi írása miatt mellőzték volna. ([Friedrich] Nietzsche, „A Schopenhauer-féle ember [Schopenhauer als Erzieher. 52–60.]”, Élet 1, 8. sz. [1891]: 131–135.) Kétségesnek tűnik tehát Laczkó magyarázata, aki Abonyi cikkének tulajdonította Diner-Dénes lemondását Nietzsche tanainak magyar nyelvű ismertetéséről – véleményem szerint a fordítások elmaradását sokkal inkább a második évfolyamtól bekövetkezett kiadótulajdonos-csere eredményezhette; Laczkó, „Nietzsche…”, 145, 9. lábjegyzet.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero