Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

4 A budapesti előfizetőknek 12 frt, a vidékieknek, postán küldve 14 frt volt az éves előfizetés, a féléves ennek a fele, vagyis aki egész évre fizetett elő, az sem kapott kedvezményt. A vidéki előfizetőknek a postaköltség miatt természetesen minden periodikum többe került, mint a fővárosiaknak, akik helyben, házhozszállítással juthattak hozzá az újságokhoz. A Szépirodalmi Lapok: Értekezések, novellák, költemények, bírálatok, amelynek már az alcíme is jelzi, hogy a számba vett lapok közül ez a legtisztábban irodalmi profilú orgánum, helyben 5 frt, postán 6 frt fél évre. A második negyedév előfizetési felhívásából az is kiviláglik, hogy a divatképekre külön elő kellett fizetni, ami újabb pluszköltséget rótt a megrendelőkre. Ld. Emich Gusztáv, Pákh Albert, „Előfizetési felhívás a Szépirodalmi Lapok april-juniusi folyamára”, Szépirodalmi Lapok 1, 20. sz. (1853. márc. 10.): 320. A Délibáb első negyedévére az előfizetés valamivel drágább, viszont a divatképekért nem kell külön fizetni: „Előfizetési dij félévre helyben házhozhordással 6 pft évnegyedre 3 ft – vidékre félévre postán küldve 7 ft 20 kr; negyedévre 3 ft 40 kr pengő pénzben. Előfizethetni a nemzeti színház pénztárnokánál, vidéken minden cs. k. postahivatalnál.” Festetics Leó, „Előfizetési felhivás a »Délibáb« »nemzeti szinházi lap« 1853-ik évi január juniusi folyamára”, Pesti Napló, 1852. dec. 5., [4].

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero