Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

55 Szilágyi Sándort például kénytelen arra kérni, hogy nézzen utána, hat kecskeméti előfizetője (a neveket a levél tartalmazza) miért nem jutott hozzá az első számhoz. „A boritékokat magam ragasztatám, rá a postabélyeget, krajczárt hármat tulajdon kezeimmel enyveztem fel, saját tót diákom vitte a postára, innen tehát elmentek; neked legyen most annyi eszed, hogy nézz utána Kecskeméten vagy Orgoványon, a hol érzed magadban, hogy lakol, ha nem hevernek-e a postán? Ha semmiképen sem hevernek, akkor küldj egy nyilt reclamatiót ex offo mind azok nevében, a kik nem kapták: különben magam viszem el a lapokat oda s azt nem köszönöd meg sem te, sem Kecskemét városa.” „Jókai – Szilágyi Sándornak [1853. jan. 8.]”, in Jókai Mór Levelezése (1833–1859)…, 115–116. Februárban édesanyját kénytelen megkérni a divatképek eljuttatására a komáromi előfizetőknek: „Ne vegye tőlem rossz néven, hogy olly ritkán és olly sokára írok. Két annyi a dolgom, mint a mennyi az időm: a lappal való foglalatosságok annyira elveszik egész nap az időmet, hogy csak este felé pihenhetek meg, - pihenésnek nevezem pedig azt, mikor leülök írni. / Kénytelen vagyok kedves anyámnak jelen küldeményemmel terhére lenni, ezt ugyan Beöthy Zsigátol is elküldhettem volna, dc észrevettem, hogy azzal neki alkalmatlanságot okoznék, tehát inkább postára tettem. E képek a kedves anyámnak és bátyámnak czímzetteken kivül Komáromi és a környékbeli clőfizetőimet illetik. Nem akartam nekik ez olly sokba került műlapokat összetörve küldeni, azért késtem velök annyi ideig. Ha kedves anyámnak alkalmatlanságára lenne ezeket kézhez adatni, legyen szíves azokat a komáromi postahivatalhoz küldeni, a honnan az illetők majd elvitetik példányaikat.” „Jókai – özv. Jókay Józsefnének [1853. febr. 19.]”, in Jókai Levelezése (1833-1859)…, 116–117.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero