Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből


56 Pulay Máriának 1854 februárjában számol be a veszteség mértékéről, és arról, hogy a Vasárnapi Ujságnál Heckenast, illetve a Hölgyfutárnál Kozma Vazul mennyit kínál neki egy hónapra az írásaiért: „Heckenast és Kozma ajánlatait fogadom el, kik közül az első a most meginditandó Vasárnapi lapok számára kér tőlem dolgozatokat havonkint nyolczvan pengőért, az utóbbi pedig a Hölgyfutár számára, havonkint száz forintért. Ez legalább bizonyos s nem kell magamnak kockáztatnom semmit, mint tavaly a Délibábbal, a mikor Festetics bünei miatt belevesztettem a lapba fél év alatt kész pénzben ötszáz forintot.” „Jókai – Özv. Jókay Józsefnének [1854. febr. 22.]”, in Jókai Levelezése (1833-1859)…, 127–128, 127. 1852. december 6-án még arról írt, hogy a szerkesztésre „minden felelősség nélkül” hívta meg Festetics (ld. „Jókai – Özv. Jókay Józsefnének [1852. dec. 6.]”, in Jókai Levelezése (1833-1859)…, 112. 1853. februárjában a három évre megkötött szerződés már más feltételeket tartalmazhatott: „ Én most Festeticcsel három esztendőre szerződtem a lap szerkesztése végett s ha az Isten ezután is úgy megsegít, mint most eleinte, szép hasznot remélhetek e vállalatbol.” „Jókai – Özv. Jókay Józsefnének [1853. febr. 19.]”, 117. A Délibáb kilátástalan anyagi helyzete 1853 júliusában már nyilvánvaló Jókai számára. Ld. „Jókai – Jókay Károlynak [1853. júl. 8.]”, 117.

Történetek az irodalom médiatörténetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave