Hansági Ágnes, Szajbély Mihály (szerk.)

Történetek az irodalom médiatörténetéből

7 Magyar vonatkozásban a parasztnovella típusa leginkább Tömörkény István, Móra Ferenc vagy Mikszáth Kálmán kapcsán merül fel, azonban mivel A halászleány felől vizsgálom a kérdést, jelen tanulmányban nem térek ki bővebben a hazai megjelenésére. A szegedi parasztnovelláról: Nacsády József, „A szegedi parasztnovella keletkezése: Részlet egy készülő tanulmányból”, Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Litteraria 1957–58. Irodalom 1, 1. sz. (1958): [71]–110; az ún. falusi történet, az Auerbach-féle Dorfgeschichte típusáról és ennek műfajtörténeti hátteréről: Hansági Ágnes, „»Trágyadomb és holdvilág«: Berthold Auerbach, a »falusi történet« és magyar recepciója”, Alföld 71, 4. sz. (2020): 46–64; a magyar falusi történet hagyományáról a 19. századi magyar fikciós prózában és Jókai írásaiban: Hansági Ágnes, „A falusi történet a magyar fikciós prózában”, in Hansági Ágnes, Irodalmi kommunikáció és műfajiság: A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig, 217–297 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2022). A parasztság ábrázolásának modern fordulatáról, a parasztságnak a differenciált, szociológiai jellegű, új poétikákat felszabadító, a művészeti primitivizmushoz kapcsolódó új irányáról Mikszáth elbeszéléseiben: T. Szabó Levente, „Egy irodalmi siker archeológiája: A tót atyafiak és A jó palócok történeti poétikája”, in T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern: Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, 13–31. Ligatura (Budapest: L’Harmattan, 2007).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 161 0

Irodalom

Az irodalmi sajtótörténet más kérdéseket tesz fel, mint a társadalomtudomány egyik interdiszciplináris területeként, hagyományosan a politika- és társadalomtörténet, újabban pedig a kommunikáció- és médiatudomány segédtudományaként értelmezett sajtótörténet, amely a nyomtatott sajtóra mint a kommunikáció vagy a tömegkommunikáció intézményére tekint. Az elmúlt két évtized komoly előrelépést hozott az irodalmi sajtó kutatása, az utóbbi évtized pedig a periodikakutatás hazai fejlődésében. Ezt a kedvező változást több tényező is támogatta. Ezek közül a két, talán legfontosabb az irodalomtudomány kutatási fókuszainak az átalakulásával hozható összefüggésbe. Egyfelől azzal, hogy az irodalom mediális és másfelől pedig tágan értett társadalomtörténeti meghatározottságai olyan kérdésekké szelídültek, amelyek az interdiszciplináris peremterületekről a „normál tudomány” standardjai közé helyeződtek át. Miközben egyre világosabban körvonalazódik mindaz, amit még nem tudunk a magyar irodalom sajtóközegének durván két évszázados médiatörténetéről, egyre világosabban artikulálódik egy magyar irodalmi sajtó-, pontosabban média- vagy periodikatörténet iránti igény. A kötet 31 tanulmánya az 1837 és 1992 közötti irodalmi sajtó történetébe enged bepillantást.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-szajbely-tortenetek-az-irodalom-mediatortenetebol//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero