1.1.1.1. Globális viszonylatok, térbeli trendek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mai modern turizmus gyökerei a 20. század közepéig vezethetők vissza, a nemzetközi turistaérkezések elképesztő növekedése pedig a II. világháború utáni újjáépítések befejezésétől, az 1950-es évtized végétől kezdett el realizálódni, mellyel párhuzamosan a nemzetközi turizmus fejlődése az elmúlt hetven évben páratlan gazdasági és társadalmi átalakuláson ment keresztül (Csapó, 2020). A megbízható vonatkozó nemzetközi statisztika szerint a közvetlenül a II. világháborút követő időszakban, az 1950-es években globálisan 25 millió regisztrált nemzetközi turistaérkezésről beszélhettünk, amely napjainkra – a nagy fokú urbanizáció, a közlekedési infrastruktúra fejlődése, valamint az egyéb globalizációs hatások következtében szinte exponenciálisan, csak néhány törési és stagnálási ponttal – növekedett (UN Tourism Data Dashboard). A turizmus robbanásszerű növekedését az 1960-as évektől kezdődően a tömeges légi közlekedés megjelenése (az 1980–90-es évektől aztán a fapados légitársaságok elterjedése), az életszínvonal javulása, valamint az utazás későbbi demokratizálódása is elősegítette. Ezt a hatalmas növekedést jól érzékelteti, hogy az említett 25 millió regisztrált nemzetközi turistaérkezés ma már például Ausztria ez irányú adataitól is elmarad (2024-ben 31,9 millió nemzetközi turistaérkezés) (UN Tourism Data Dashboard)!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 21. század elején aztán a digitális technológiák térnyerése – különösen az online foglalási rendszerek és a közösségi média – forradalmasította a turizmus szerkezetét és a fogyasztói szokásokat, ezzel párhuzamosan azonban új típusú kihívások is megjelentek, mint az overtourism (túlzott mértékű turizmus), a környezeti fenntarthatóság kérdései, valamint a turizmus társadalmi-gazdasági hasznának méltányosabb elosztása (Smith & Chang, 2025). Ezzel párhuzamosan továbbá a turizmus az elmúlt évtizedekben egyike lett azoknak a gazdasági ágazatoknak, amelyek a legjobban képesek tükrözni a globális társadalmi-gazdasági változásokat: erre az egyik legeklatánsabb példa a COVID–19-világjárvány 2020-as megjelenése, amely a turizmus történetének legsúlyosabb válságát idézte elő (Csapó & Végi, 2021). A globális turistaforgalom 2020-ban 72%-kal zuhant, ezzel több mint 1 milliárd utazás maradt el. A WTTC (2021) adatai szerint a turizmus gazdasági vesztesége meghaladta a 3 billió USD-t, és mintegy 62 millió munkahely szűnt meg ideiglenesen vagy véglegesen (WTTC 2025a, b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szektor azonban meglepően gyorsan alkalmazkodott a válsághoz: a digitalizáció felgyorsult (pl. érintésmentes szolgáltatások, digitális egészségügyi igazolások), a fenntarthatósági szempontok jelentősége megnőtt, a helyi turizmus (staycation) pedig új lendületet kapott. A nemzetközi turizmus 2022-ben kezdte meg a fokozatos helyreállást, amely 2023-ban már a pandémia előtti szint 88%-át érte el. Ebben az időablakban azt is meg szeretnénk jegyezni, hogy a pandémia okozta egészségügyi-társadalmi-gazdasági válság kezdeti időszakában számtalan turisztikai szakember és döntéshozó gondolta úgy, hogy a válság a turizmust mindenben és gyökeresen meg fogja változtatni (new tourism = új turizmus), ami alatt egy fenntarthatóbb, helyi közösségekre épülő, technológiailag innovatív és a tömegturizmussal szemben inkább minőségi, élményalapú utazási modell kialakulását értették (Noorashid & Chin, 2021, Gretzel et al. 2020). Azonban a későbbi és jelenlegi (2025) visszapattanás és ismét gyorsuló növekedés időszakában ezen jóslatok inkább csak utópisztikusnak tűnnek, hiszen a globális kereslet dinamikája továbbra is a pandémia előtti, mennyiségi alapú mintázatokat követi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendelkezésre álló legfrissebb statisztika alapján 2024-ben a nemzetközi turistaérkezések száma (ismét) elérte az 1,4 milliárdot, amely 11%-os növekedést jelentett 2023-hoz képest. A WTTC előrejelzése szerint 2025-ben a nemzetközi turizmus nemcsak visszatér a 2019-es rekordévhez, hanem 2-3%-kal meg is haladja azt, főként az Ázsia–Csendes-óceáni térség és a Közel-Kelet kiemelkedő teljesítménye miatt. 2025 első negyedévében több mint 300 millió turista utazott nemzetközi útra, ami 5%-kal több, mint az előző év azonos időszakában, így a nemzetközi turizmus 2025-ben várhatóan teljesen meghaladja a pandémia előtti szintet (UN Tourism Data Dashboard, WTTC 2025a, 2025b). A UN Tourism (egykor UNWTO) által is megerősített adatok szerint tehát a nemzetközi turizmus 2024‑re gyakorlatilag visszatért a COVID előtti trendvonalhoz, 2025‑re pedig már túl is szárnyalhatja azt (1. ábra). A koronavírus okozta visszaesés ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a szektor sérülékeny, és a jövőbeni fenntartható növekedésnek a rezilienciára és a minőségi turizmusra kell épülnie.
 
1. ábra. A nemzetközi turistaérkezések száma a világon (1950–2024) (millió érkezés)
Forrás: UN Tourism Data Dashboard alapján saját szerkesztés
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave