Tartalomjegyzék

• Az okos turizmus rendszere és működése
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Az okos turizmus megjelenése, helye és szerepe a modern turisztikai folyamatokban
  • chevron_right1.1. A turizmus globális fejlődési trendjei és kihívásai
    • chevron_right1.1.1. A nemzetközi turizmus alakulása globális, makro- és mezoregionális megközelítésben
      • 1.1.1.1. Globális viszonylatok, térbeli trendek
      • 1.1.1.2. Makroregionális sajátosságok és növekedési pólusok
      • 1.1.1.3. Mezoregionális különbségek
      • 1.1.1.4. A nemzetközi turizmus alakulása az országok sorrendjében
    • 1.1.2. A globális (nemzetközi és belföldi) turizmus gazdasági jelentősége
    • chevron_right1.1.3. A fogyasztói magatartástrendek és az azokból adódó kereseti trendek hatása a(z okos) turizmusra
      • 1.1.3.1. A megatrendek hálózata és dinamikája
      • 1.1.3.2. A fogyasztói trendek fő irányai és az okos turizmus válaszai
      • 1.1.3.3. Az értékalapú fogyasztói fordulat és az okos turizmus jövője
    • 1.1.4. A COVID–19 és a posztpandémiás újratervezés hatása az okos turizmus fejlődésére
  • chevron_right1.2. Az okos turizmus kialakulásának és fejlődésének története
    • chevron_right1.2.1. Az okos turizmus kialakulásának turizmustörténeti előzményei és szakaszai
      • 1.2.1.1. A klasszikus turizmus kora (az 1950-es évektől a 1990-es évek végéig)
      • 1.2.1.2. Az e-turizmus korszaka (az 1990-es évek végétől a 2000-es évek közepéig)
      • 1.2.1.3. Az okoseszköz-alapú turizmus megjelenése (2000-es évek közepe)
      • 1.2.1.4. A big data és a közösségi média integrációja (a 2010-es évek elejétől)
    • chevron_right1.2.2. Az okos turizmus kialakulásának okai és környezete
      • 1.2.2.1. Technológiai hajtóerők
      • 1.2.2.2. Gazdasági tényezők
      • 1.2.2.3. Társadalmi-kulturális tényezők
      • 1.2.2.4. Környezeti és fenntarthatósági nyomás
      • 1.2.2.5. Politikai és kormányzati dimenzió
• chevron_right2. Az okos turizmus elmélete, értelmezése, rendszere és struktúrája
  • 2.1. Az okos turizmus elméleti háttere, fogalma, definíciós kihívások
  • chevron_right2.2. Az okos turizmus fejlődési szakaszai és paradigmaváltásai
    • 2.2.1. Okos turizmus 1.0 (2010–2015) – Infrastruktúra- és technológiavezérelt fejlesztések
  • 2.2.2. Okos turizmus 2.0 (2015–2020) – Adatvezérelt döntéshozatal és látogatói élményközpontúság
  • 2.2.3. Okos turizmus 3.0 (2020–napjaink) – Emberközpontú, fenntartható és inkluzív okos turizmus
  • chevron_right2.3. Az okos turizmus főbb területeinek tematikus csoportosítása a nemzetközi kutatási eredmények alapján
    • 2.3.1. Alkalmazott módszertan
    • 2.3.2. A feltárt irodalmi források tartalmi alapú tematikus klaszterei
  • 2.4. Tudományos és gyakorlati következtetések
• chevron_right3. Az okos turisztikai ökoszisztéma 5 pilléren alapuló értelmezése és bemutatása
  • chevron_right3.1. Az okos üzleti ökoszisztéma – az okos szolgáltatók
    • 3.1.1. Az okos üzleti ökoszisztéma fogalma és jelentősége
    • 3.1.2. Az okos szolgáltatók szerepe és funkciói
    • 3.1.3. Együttműködési és hálózati dimenziók
    • 3.1.4. Adatvezérelt működés és technológiai integráció
    • 3.1.5. Kihívások és jövőbeli irányok az okos szolgáltatók részvételében
  • chevron_right3.2. Az okos turista és a felhasználói élmény
    • 3.2.1. A fogyasztói magatartást befolyásoló digitális technológiai trendek, a digitális megoldások lehetőségei és formái
    • 3.2.2. Adatvezérelt élménytervezés és fogyasztói elvárások
    • 3.2.3. A fogyasztásélmény új dimenziói
    • 3.2.4. Egészség, wellness és technológiai támogatás
    • 3.2.5. Globalitás és fenntarthatóság
    • 3.2.6. Generációs különbségek és digitális bennszülöttek
    • chevron_right3.2.7. Ki is tehát az okos turista?
      • 3.2.7.1. Az okos turista mint az új turisztikai paradigma kulcsszereplője
      • 3.2.7.2. A felhasználói élmény (User Experience, UX) és a közös értékalkotás (co-creation)
      • 3.2.7.3. Digitális technológiák és az élménydimenziók újratervezése
      • 3.2.7.4. A bizalom, az etika és az adatbiztonság kérdései az okos élményekben
  • chevron_right3.3. Az okos desztináció: integrált, fenntartható és inkluzív modellek
    • 3.3.1. Az okos desztináció fogalma és elméleti alapjai
    • chevron_right3.3.2. Integrált és fenntartható modellek az okos desztinációkban
      • 3.3.2.1. A rendszerelvű és hálózati megközelítés
      • 3.3.2.2. Fenntarthatósági dimenziók és indikátorok
      • 3.3.2.3. Az integráció három szintje: fizikai, digitális és társadalmi
    • 3.3.3. Nemzetközi példák az integrált modellekre
    • chevron_right3.3.4. Az inkluzivitás és a társadalmi felelősség szerepe az okos desztinációkban
      • 3.3.4.1. Az inkluzív turizmus mint az okos desztináció alapelve
      • 3.3.4.2. Okos desztináció és társadalmi reziliencia
      • 3.3.4.3. Inkluzív technológiák és részvételi innováció
      • 3.3.4.4. Az okos desztináció társadalmi dimenziója: etika, bizalom és felelősség
  • chevron_right3.4. Az okos kormányzás, okos turizmuspolitika
    • 3.4.1. Az okos kormányzás fogalma és szerepe a turizmusban
    • chevron_right3.4.2. A turizmuspolitika célrendszerének újraértelmezése az okos turizmus kontextusában
      • 3.4.2.1. Társadalmi célok: részvételiség, inkluzivitás és digitális hozzáférés
      • 3.4.2.2. Gazdasági célok: versenyképesség, innováció és adatvezérelt irányítás
      • 3.4.2.3. Környezeti célok: fenntarthatóság, zöldinnováció és okos erőforrás-gazdálkodás
    • chevron_right3.4.3. Az okos turizmus-politika eszközei és intézményi keretei
      • 3.4.3.1. Adatvezérelt irányítás
      • 3.4.3.2. Digitális együttműködési platformok
      • 3.4.3.3. Okos szabályozási és ösztönző rendszerek
      • 3.4.3.4. Intézményi és partnerségi modellek
    • chevron_right3.4.4. Az együttműködés, az adatvezérelt döntéshozatal és a részvételi irányítás szerepe
      • 3.4.4.1. A tudásalapú kormányzás: az együttműködés új logikája
      • 3.4.4.2. Adatvezérelt döntéshozatal: bizonyítékalapú politika a turizmusban
      • 3.4.4.3. Részvételi irányítás: a társadalmi bevonás új dimenziója
      • 3.4.4.4. A kollektív intelligencia és a partnerségi hálózatok szerepe
    • 3.4.5. Összefoglaló gondolatok
  • chevron_right3.5. Okos mobilitás, okos közlekedési megoldások
    • 3.5.1. Az okos mobilitás fogalma és szerepe az okos turizmusban
    • 3.5.2. Az okos mobilitás technológiai alapjai és rendszerszintű megközelítése
    • 3.5.3. Az okos mobilitás turisztikai dimenziói
    • chevron_right3.5.4. Fenntarthatóság és okos közlekedési modellek
      • 3.5.4.1. A fenntarthatóság hármas dimenziója az okos mobilitásban
      • 3.5.4.2. Zöld technológiák és emissziócsökkentési stratégiák
      • 3.5.4.3. A fenntartható mobilitás szerepe a turizmus jövőjében
    • chevron_right3.5.5. Jó gyakorlatok és jövőbeli trendek az okos mobilitásban
      • 3.5.5.1. Európai példák: integrált rendszerek és zöld közlekedési megoldások
      • 3.5.5.2. Ázsiai példák: technológiai innováció és intelligens infrastruktúra
      • 3.5.5.3. Jövőbeli trendek: autonóm, adatvezérelt és inkluzív mobilitás
• chevron_right4. Az okos turizmus és a fenntarthatóság kapcsolata
  • 4.1. A fenntarthatóság és az okos turizmus stratégiai kapcsolata
  • 4.2. A fenntarthatóság, az okos turizmus és a felelős turizmus stratégiai kapcsolata – egy átfogóbb megközelítés
  • 4.3. Következtetések
• chevron_right5. A magyarországi desztinációk okos turisztikai érettsége
  • 5.1. A kutatási eredmények háttere és módszertana
  • chevron_right5.2. A kutatás elsődleges eredményeinek bemutatása
    • 5.2.1. Az adatok érettségére (gyűjtésére és felhasználására) vonatkozó kérdések és eredmények
    • 5.2.2. Az ökoszisztéma-gazdálkodási kapacitás felmérésére vonatkozó kérdések és eredmények
  • chevron_right5.3. Az okos turisztikai ökoszisztéma-érettség kutatásának további eredményei Magyarországon – egy klaszteranalízis tanulságai
    • 5.3.1. Módszertan
    • chevron_right5.3.2. Elsődleges eredmények
      • 5.3.2.1. Az NTAK adatbázis alkalmazása kapcsán feltett kérdések és eredmények
      • 5.3.2.2. A SmartTourismCapital.eu szempontjai alapján készített kérdések és eredmények – fenntarthatóság
      • 5.3.2.3. A SmartTourismCapital.eu szempontjai alapján készített kérdések és eredmények – digitalizáció
      • 5.3.2.4. A SmartTourismCapital.eu szempontjai alapján készített kérdések és eredmények – kulturális örökség és kreativitás
      • 5.3.2.5. A SmartTourismCapital.eu szempontjai alapján készített kérdések és eredmények – akadálymentesség
    • 5.3.3. A klaszterelemzés eredményei
    • 5.3.4. Következtetések, az empirikus eredmények összegző értékelése
• chevron_right6. Az okos turizmus legújabb trendjei és jövőbeli kilátásai
  • 6.1. Mesterségesintelligencia-alapú személyre szabás
  • 6.2. Metaverzum-turizmus és virtuális élmények
  • 6.3. Zero-carbon és klímatudatos rendszerek
  • 6.4. Etikai és adatvédelmi kihívások
  • 6.5. A jövő okos turizmusának irányai
• 7. Összefoglalás
• 8. Zárszó – az okos turizmus emberi arca
• chevron_right9. Mellékletek
  • 9.1. Desztinációs smart turizmus érettség kérdőív (Smart Tourism Destinations Project, EU-s módszertan alapján)
  • 9.2. Kiegészítő kérdések az NTAK adatbázis alkalmazása és a European Capital and Green Pioneer of Smart Tourism szempontjai alapján
• Források, hivatkozások

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 758 6

Kis híján két évtizede, hogy a médiagazdaságtan tárgykörben megjelent az első magyar nyelvű könyv, amelyhez az elméleti bevezetőt követő lapkiadás fejezetet én lektoráltam. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s négy további változat követte az elsőt. Bár a jelenkori média csak nyomokban hasonlít az 1990-es évek első felének médiájára, a médiagazdaságtani nézőpont mit sem veszített érvényességéből. Ma már persze a média szót is két jelzős szerkezettel emlegetjük, a két évtizeddel ezelőttit tömegmédiának hívjuk, amely mellé felnőtt az infokommunikációs technológiák forradalmának és tömeges használatbavételének eredményeként az új média. Mind a kettővel foglalkozik a Médiagazdaságtan legújabb kiadása, külön rávilágítva arra a szerves kapcsolatra, amely a régi és az új médiát összeköti. Öröm látni, hogy a két évtizeddel ezelőtt indult magyar médiagazdaságtani iskolából ismét fontos, értékes mű került ki, amelyet mind a médiával bármilyen szemszögből foglalkozóknak, mind az érdeklődőknek figyelmébe ajánlok.

Bayer József ügyvezető igazgató

Axel Springer Budapest Kft.

A Médiagazdaságtan című kötet előző kiadásai bestsellerré váltak a médiával foglalkozó hazai szakirodalomban. Nem véletlenül: a könyv alapos és mély, mégis közérthető és remekül tagolt áttekintést ad a médiapiac trendjeiről. E legújabb kiadás már naprakészen elemzi a digitális hálózatok, a közösségi média világát is a hagyományos médiumok (sajtó, rádió, tévé) mellett. Gyakorló médiamenedzsereknek, kutatóknak, diákoknak ajánlom. És mindenkinek, aki többet szeretne tudni az új és változó médiatípusokról, műfajokról, finanszírozási modellekről, a közönségmérésről vagy akár a magánmédia és a közérdek elvi összefüggéseiről. Mindenkinek, akit érdekel a demokratikus, szabad média működése.

Sükösd Miklós, Senior Fellow

Media Diversity Institute, London

Hivatkozás: https://mersz.hu/galik-urban-mediagazdasagtan//