MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Orvosi szociológia
7.5.1. Mely tényezők hajlamosíthatnak a kiégésre?
Kialakulásáért egyszerre tehetők felelőssé személyiségbeli és a munkaszervezeti feltételek. Kiégéssel fenyegetettek mindazon szakmák, amelyek emberekkel foglalkoznak, állandó feszített koncentrációt és nagyfokú érzelmi igénybevételt jelentenek. Az ezekben a szakmákban dolgozók nem számíthatnak gyors sikerekre, látványos eredményekre, ugyanakkor a lelki megterhelés igen jelentős. A munkakörülmények (terhelés, hosszú munkaidő, az anyagi elismertség hiánya, a nagy felelősség, az adminisztratív terhek, a karrier és az előrejutás korlátozottsága, a döntési szabadság, az autonómia hiánya) meghatározó tényezőkként vannak jelen a folyamat alakulásában.
Kiégés a magyarországi egészségügyi dolgozók körében
2002-ben a súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi személyzet körében készült kérdőíves felmérés. Dr. Hegedűs Katalin és munkacsoportja onkológiai, mozgásszervi rehabilitációs, pszichiátriai, belgyógyászat, nőgyógyászati osztályokon és hospice részlegekben dolgozók körében végezte kutatását. A súlyos betegek ápolásával járó folyamatos stressz, a nap mint nap visszatérő veszteségérzés miatt az orvosokat és az egészségügyi szakszemélyzetet fokozottan veszélyeztette a burn-out szindróma kialakulása. Feszültségeik oldására jellemző volt a dohányzás, a rendszeres kávézás, és a jelentősebb mértékű alkoholfogyasztás. Jellemző adat, hogy bizonyos betegségek (melyek jelentős része pszichoszomatikus eredetű) sokkal gyakoribbak az egészségügyben dolgozóknál (Hegedűs és mtsai, 2004).
Tartalomjegyzék
- Orvosi szociológia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Betegség, gyógyítás, társadalom
- 2. Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
- 3. A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
- 4. A deviáns viselkedés
- 5. A betegviselkedés
- 6. Az orvosi hivatás
- 6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
- 6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
- 6.3. A pályaszocializáció
- 6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
- 6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
- 6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
- Felhasznált irodalom
- 7. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
- 8. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
- 9. Az öngyógyítástól a kórházig
- 10. Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
- 11. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
- 11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
- 11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
- 11.3. Az egészségügyi rendszerek
- 11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
- 11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
- Felhasznált irodalom
- 12. Az orális egészség szociológiai megközelítése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
- 12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
- 12.4. Orális betegviselkedés
- 12.5. Orális egészségviselkedés
- 12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
- 12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban
- 12.8. A fogorvosi hivatás
- 12.9. Az orális egészség intézményrendszere
- Felhasznált irodalom
- 12.1. Bevezetés
- Névmutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 698 6
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
